A magyar köznevelés a digitalizáció terén 10-15 évre maradt le a világtól

A magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul a kormány. Ezt közölte Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára Szolnokon egy sportiskolában, ahol notebookokat osztott ki. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy ötödiktől a tizenkettedig évfolyamig minden olyan tanulót hordozható számítógépekkel lássanak el, aki ezt igényli. Hozzátette, a mai „digitális világban” szükség van ezekre az eszközökre, hogy a diákok hozzáférjenek például az okostankönyvekhez vagy a pedagógusok által készített digitális tartalmakhoz. 

A kormány azt a projektet, amelynek részeként a beszerzések megkezdődtek, 2022-ben indította el. Az első évben 120 ezer, tavaly ősszel 140 ezer notebookot osztottak ki térítésmentesen, most pedig 193 ezret adnak át. Ezúttal ötödik, hatodik, kilencedik évfolyamos diákok és köznevelési intézmények kaptak, kapnak hordozható számítógépeket ingyen. A diákoknak a szülők vagy a gondviselők a KRÉTA rendszeren keresztül igényelhették ezeket. A notebookokat több mint 3 ezer feladatellátási helyen adják át nemcsak állami intézményekben, hanem egyházi, nemzetiségi, önkormányzati és alapítványi iskolákban is. 

A magyar köznevelés digitalizációját nem először tűzte ki célul az oktatásirányítás – mondta a Hírklikknek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Hozzátette, az a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) azonban, amit a Digitális Jólét Program keretében 2016 októberében fogadott el a kormány, nem működik. Ráadásul a DOS szakmailag nagyon jó stratégia volt, a baj az, hogy abból semmit nem valósítottak meg, a tankönyvek digitalizálása nem történt meg. Az, hogy PDF formátumban digitálisan letölthető egy tankönyv, nem abba a kategóriába tartozik. 

Közbevetésünkre, miszerint az új fejlesztett digitális tartalmakra nagyon büszke az Oktatási Hivatal, szerintük azok világszínvonalúak, ahogy azt 2023. decemberében egy konferencián kifejtették, a PSZ elnöke emlékeztetett: ugyan néhány tantárgyból valóban elkezdték az okos tankönyveket elkészíteni, de azok minőségükben, technikájukban messze elmaradnak az egyik szegedi tankönyvkiadó által készített termékek színvonalától. Nem véletlen, hogy ennek a kiadónak a digitális természettudományos tankönyve lett az egyik legjobb 2020-ban. Ráadásul 2025-ben új Nemzeti alaptanterv lesz. Akkor a 2023-as fejlesztéseket majd kidobjuk, és új fejlesztések lesznek? – kérdezte Totyik Tamás, és hozzáfűzte: „ez valakinek nagyon jó üzlet”. Ugyanakkor sorolta a további problémákat is. Mint mondta, azt nem vitatja, hogy ez megfelelő fejlesztés volt-e, de a kérdés, hogy használatukra felkészítették-e a pedagógusokat, vagy még mindig az eKRÉTA használatra szervezett egyentanfolyamokon akarják a fejüket tömni. 

Szerinte az is kérdés, hogy tanítják-e a digitális technika alkalmazását a tanárképzőkön, és elkészültek-e a módszertani segédletek. A válasz mindkettőre sajnálatos módon az, hogy nem.  

A kormány úgy döntött, hogy 2025. december 31-ig több mint 3 ezer feladatellátási helyen – nemcsak állami intézményekben, hanem egyházi, nemzetiségi, önkormányzati és alapítványi iskolákban is – 579 ezer notebookot osztanak ki. Ebből 524 ezret a tanulók, 55 ezret a tanárok kapnak. Csakhogy 140 ezer pedagógus van, ami azt jelenti, hogy csak az egyharmaduk kap notebookot, és a 900 ezer diáknak is csak alig több. mint a fele – jegyezte meg a PSZ elnöke. 

Totyik Tamás szerint az is nagyon fontos, hogy a megfelelő sávszélességet tudják biztosítani az iskolákban. Szerinte nem, mert ha biztosítanák, akkor a rendszer nem omlana össze sorozatban a kompetenciaméréseknél.

Még egy, a kompetenciaméréshez hasonló „világszínvonalú” fejlesztést említett a PSZ elnöke, ugyanis néhány éve előkészítették a digitális érettségi lehetőségét is, csak a biztonsági rendszer kiépítése maradt el mellőle. Vagyis szerinte a szellemi kapacitás megvan, de a kormány nem tudja a technikai feltételeket megfelelően biztosítani hozzá. Pedig úgy tűnik, a kormány is rájött, ma már nagyon fontos dolog a digitalizáció – gondolhatnánk az Oktatási Hivatal fejlesztésére és a notebook-osztásra apellálva. 

Totyik Tamás szerint is rájöttek a fontosságára, csak nem érti, akkor Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója és más kormánytanácsadók miért hivatkoznak arra, hogy a svédek visszatértek a digitális tankönyvekről a papíralapúra. Ez azt mutatja, hogy a kormány tettei és a kormánytanácsadók szavai nincsenek szinkronban. 

A PSZ elnöke szerint nem elég, hogy a gyerekeknek kiosztják a notebookokat, fel is kell készíteni őket arra a tudásra, amely segíti a megfelelő tartalmak kiválasztását. Ugyanakkor ezeket a tartalmi fejlesztéseket át kellene alakítani az okostelefonok szintjére is, mert a gyerekek jelentős része okostelefonon keresztül tájékozódik. Ráadásul, ha a lakhelyükön nincs is megfelelő sávszélesség, a mobilinterneten keresztül így is hozzájuthatnak a tudáshoz. Csakhogy Totyik Tamás nem tud arról, hogy ezzel a kérdéssel bárki is foglalkozna. Azt mondja: „az, hogy a hardvert megteremtik, csak egy első lépés, amihez még az is hozzátartozik, hogy a megfelelő szoftvert – a tananyagfejlesztést – biztosítsák. Nagy baj azonban, hogy a pedagógusokat nem készítik fel, nem kapnak módszertani útmutatókat, és a főiskolákon, az egyetemeken – ahol jelenleg elméleti informatikai ismereteket tanítanak – nem teszik kötelezővé a tantárgyspecifikus digitális oktatást. A világtól így körülbelül 8-10 évnyi a lemaradásunk. Ha az észtek oktatását vesszük, akkor 15 év. Náluk van egy digitális feladatbank, ahol az órai tananyagokat egyénire lehet lebontani, és így egyéni feladatokat tudnak a diákoknak online kiküldeni. Az oktatási intézményekben megfelelő személyzet van, egy informatikus, aki a rendszer üzemeltetéséért felel, és még egy, aki helyi digitális fejlesztéseket támogat. Nálunk pedig még a rendszergazdákkal is nagyon komoly probléma van, hiszen a garantált bérminimumért nem találnak elegendő szakembert.”

Az Oktatási Hivatal szerint a már említett projektnek köszönhetően, az egyéni tanulási teljesítmény növelésére alkalmas, motiváló, személyre szabható digitális kiegészítő elemek fejlesztésével új okostankönyvek érhetők el 2023 decemberétől a megújult Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP) – vetettük ellen. A PSZ elnöke szerint Magyarországon az egyéni tanulásra ösztönzés módszertana nincs is nagyon kidolgozva. Ráadásul attól, hogy egy okostankönyv megjelenik még nem lesz egyénre szabott. Ahhoz, hogy így legyen, egy feladatbankot is mellé kell tenni. 

Ám a legfontosabb, és a legelemibb dolog még hátra van. Totyik Tamás szerint „az internetelérhetőséggel és a sávszélességekkel párhuzamosan az oktatási intézményekben levő elektromos hálózatokat is felül kell vizsgálni, hogy a rendszer elbírja, ha 30 vagy akár 100 diák a hálózatra csatlakozik”. 

„A kormány részéről megtett intézkedések fontosak, de csak kis lépések voltak. A valódi előre jutáshoz ennél sokkal rohamosabb tempóban kellene felkészíteni, átképezni a pedagógusokat, feladatbankokat létrehozni, és a technológiai hátteret, a sávszélességeket, a szerverkapacitásokat biztosítani” – szögezte le Totyik Tamás.