A szombati tüntetés után sem állnak le – visszaszóltak a Klebersberg Központ vezetőjének

Harkai Péter 2021. augusztus 3. 18:00 2021. aug. 3. 18:00

A szombati többezres, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezte tüntetéshez több szakszervezet is csatlakozott. Közülük a PDSZ továbbra is válaszokat vár Kásler Miklóstól, az Emmi miniszterétől és Hajnal Gabriellától, a Klebersberg Központ vezetőjétől.

Ez utóbbi tegnap a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a tanárképzés átalakításáról is. Ennek egyik eleme az, hogy a tanárképzésben kizárólag azt tanítanák, ami az érettségi követelmény, tehát a tanárok gyakorlatilag nem tudnának többet a leadandó anyagnál. Hajnal a Magyar Nemzetnek azt mondta erre, hogy az új követelményrendszer igazodik a Nemzeti alaptantervhez, "de természetesen az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít. Ezen felül az adott felsőoktatási intézmény a szabadon választható kurzusok kínálatával a saját profiljához illeszkedően további ismereteket taníthat a leendő pedagógusoknak".

"Szerintem nagyon pozitív változást fog hozni az, hogy a hallgatók a képzés idején folyamatosan találkoznak és foglalkoznak a gyerekekkel, és sokkal hangsúlyosabbá válik az infokommunikációs felkészítésük is. Bízom benne, hogy a változtatások nyomán a pedagógusképzés érdekesebb, vonzóbb lesz" – tette hozzá.

Hajnal Gabriella szavaira ma reggel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete válaszolt: álláspontjuk szerint a legegyszerűbb megoldás, ha „humanoid robotokat” telepítenek az iskolákba.

Mint írták, a sok sebből vérző magyar oktatást elnézve az egyetlen meglepő dolog csupán az lehet, hogy „az oktatásirányítás beszélő fejei mennyire magától értetődő módon mondanak ellent nem csak a valóságnak, de olykor saját maguknak is”. 

Azon már fenn sem akadnak, hogy Hajnal Gabriella szerint „a középiskolás évfolyamokon kimondottan jól működött a karantén idején az online oktatás”. A pedagógusok tudják a legjobban, hogy hogyan működött valójában a Klebelsberg Központ által is szervezett online munkarend: a pedagógusok, a szülők és a diákok áldozatvállalásából valósult meg, ami megvalósult: „a kormányzat annyit sem tett hozzá, hogy kiegészítse a pedagógusok bérét, legalább a megnövekedett kiadásaikat ellentételezendő”.

Véleményük szerint Hajnal Gabriella az interjúban „látványosan mellé- sőt, talán félrebeszél”. Ahelyett, hogy elmondaná, milyen problémákat okozott a járványügyi zárás a tanulók körében, a hátrányos helyzetű településeken – vagy akár a bérből és fizetésből élők gyermekei körében, hogy mit próbált tenni a KK azért, hogy a károkat orvosolja, Hajnal válasza mindössze annyi: „nem gond az évismétlés”.

Azt a gyakorlatot üdvözölné a PDSZ, ha visszatérhetnének ahhoz az alapelvhez, hogy az évismétlés nem bukás. A diák jövőbeli jobb teljesítménye érdekében akár a szülő is kérelmezheti, hogy gyermeke egy gyengébb év után megismételhesse az adott osztályt, még akkor is, ha jegyei alapján amúgy magasabb osztályba is léphetne. „Csakhogy ezt a rendszert pont a kormánypártok szüntették meg: ilyen lehetősége ma már csak az első osztályban van a szülőnek.” 

Az igazság viszont az, hogy a digitális munkarendben semmiféle segítséget nem volt képes nyújtani a kormányzat. Ahelyett, hogy lehetővé tették volna, hogy az intézmények saját digitális oktatási platfromokat vásárolhassanak, az amúgy is rengeteg kihívással küzdő KRÉTA rendszerhez csaptak, milliárdokért, egy igazából teljesen használhatatlan „Digitális Kollaborációs Teret”

Az nem kérdés, hogy a XXI. században sok mindent lehetne kitűnően használni az oktatásban – de hogy a hazai közoktatás irányításáért felelős szerv vezetője szerint ezek a legégetőbb beszerzési igényei az intézményeknek, „az egészen hihetetlen”. Sem a drón, sem a 3D-nyomtató nem enyhíti majd a diákok hozzáférési problémáit, ha digitális oktatásra kerül sor.

A PDFSZ szerint a humanoid robotok beszerzése rögtön megoldaná a KK elnöke szerint nem létező tanárhiányt. Sőt továbbmennek: ebben az esetben egyetlen tanárra sincs szükséges az intézményekben: a diákokkal napközben a humanoid robot és az iskolaőr foglalkozik, hetente pár alkalommal pedig megjelenhet egy-egy vándorpedagógus.

De a valóság az, hogy az ingyenmunka, a nyomorúságos fizetések az oka annak, hogy nincs elég pedagógus, hogy kiürül a pálya, nem pedig a „csoportbontások”, amiről a Klebelsberg-elnök fantáziál. Mindenki tudja, hogy létezik a tanárhiány, ennek letagadása csak arra jó, hogy ne tudjanak megoldódni a problémák. Amelyekkel kapcsolatban – olvasva Hajnal Gabriella szavait – az alábbi költői kérdésre vár választ a PDSZ: „akar egyáltalán hatékony közoktatást ma Magyarországon az állam vagy ez már csak a tehetősek privilégiuma lesz...?” 

Az érdekvédelmi szervezet szerint a pedagóguspálya népszerűsége ma sokkal inkább múlik azon, hogy mikor veszi észre végre a kormányzat: nem lesz utánpótlása egy olyan felsőfokú végzettséget igénylő szakmának, amiből a havi albérlet díját sem képes kigazdálkodni egy kezdő pedagógus. Hogy eljön-e egy olyan pillanat, amikor valaki végre rádöbben: az oktatás is pont olyan, mint más, nem lehet pluszfeladatokat terhelni rá források nélkül? Eljön-e egy olyan pillanat, amikor megszűnik az alaptalan sikerpropaganda, a gondokat feltárók hazugozása, és amikor végre képes lesz szembenézni a problémákkal az oktatásirányítás és a kormány?