Egészségügy: lenne mit megbeszélni, de csak lufik röpködnek

Sebes György 2021. június 9. 16:45 2021. jún. 9. 16:45

Nem kétséges, hogy az egészségügyben sok változtatásra lenne szükség. A járvány végén például helye lenne egy szakmai és társadalmi vitának, amelyben – színvonalas vitaanyagok alapján – meg lehetne beszélni, milyen legyen az ágazat jövője, mit tanultunk a pandémia idején, netán milyen hibákat követtünk el. Így összegezte álláspontját Kökény Mihály egészségügyi szakértő, volt miniszter arról a – napokban kiszivárgott – dokumentumról, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság készített.

.Az újabb kórház-átalakítási terv meghatározott minimális esetszámhoz kötné, hol milyen ellátás maradhat. Megyei centrumokba koncentrálnák a műtétes eljárásokat. Ezeket csak ott végezhetnék, ahol a betegforgalmi adatok indokolják. A munkaanyag újraértelmezi a városi kórházak szerepét is: nekik főleg a hosszabb ápolásra szorulók ellátásában lenne feladatuk. A kórházak többségében működne sürgősségi fogadóhely, szakrendelés, egynapos műtéteket is végezhetnének, valamint nappali kórházként láthatnának el beteget. A kisvárosi szülészeteket meghagynák, azzal, hogy ott csak nappal lehetne szülni, ügyeleti időben a megyei centrumba vinné a mentő a kismamákat.

Kökény Mihály emlékeztetett rá, hogy nem először szivárogtak ki ilyen tervek. Tavaly például a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cég felmérte a magyar egészségügy helyzetét és azt is, milyen szerkezeti átalakításra lenne szükség. Ennek eredményeit titkosították, miközben súlyosabbá vált a járvány és más problémák kerültek előtérbe. A kormánynak például fontosabb volt, hogy az év elejétől új szolgálati jogviszonyba kényszerítse az orvosokat és az ápolókat. Az orvosok ehhez jelentős béremelést is kaptak, az ápolókat viszont megalázó helyzetbe hozták, miután anyagi ellentételezés nélkül kellett újabb feladatokat ellátniuk. A szakértő azt is felidézte, hogy néhány hete két napos határidővel kérték a szakmai kollégiumok tagjait, jelentsék, milyen átalakításokat tartanának szükségesnek. Olyanoktól várták a választ, akiknek ehhez nem voltak meg azok az adatok, amelyek éppen a kérdező rendelkezésére álltak. Ez is jelezte, hogy időről-időre feleresztenek egy luftballont és attól várják, hogy majd javul a helyzet. Vagyis kiszivárog valami, ami a homályban marad, és azt sem lehet tudni, miképpen akarnák végrehajtani – mondta Kökény Mihály. 

Egy felelős miniszternek, vagy a kormánynak lenne a dolga, hogy összeállítson egy mintegy 20 oldalas tézisgyűjteményt. Ezt kellene vitára bocsátani. Véleményezhetnék az orvosok és testületeik, a szakmai kamarák, a szakszervezetek, a betegegyesületek és a nyugdíjas szervezetek is. Erről lehetne konzultálni, persze nem afféle nemzeti konzultációra lenne szükség – tette hozzá a volt miniszter. S megemlítette, ez persze nehéz, munkaigényes és gyakran fájdalmas dolog, nem is ígér sürgős megoldást. A nemzetközi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy egy nagyszabású átalakítás tervével nem a választás előtt szűk egy évvel kell előállni. Aki ezt teszi, elég nagy politikai kockázatot vállal, hacsak nem az a célja, hogy elveszítse a választást – fejtette ki Kökény Mihály.

Az anyagot a volt miniszter teljes egészében természetesen nem ismeri, csak azt, ami a médiában megjelent. A konkrétumokról tehát csupán annyit tudott mondani, hogy ha valóban 2500 ágy megszüntetését tervezik, akkor ahhoz a körülményeket kellene ismerni. Minden ágy és kórházi osztály annyit ér ugyanis, ahány szakember van mellette és mögötte. Ha újra akarják osztani az egészségügy erőforrásait, ahhoz sokkal alaposabb vizsgálat és felmérés szükséges. Ennek alapján kell végiggondolni, hol mire van szükség. Nyilván vannak olyan szakterületek és körzetek, ahol fölösleg van és tudjuk azt is, mennyire alulreprezentált az ápolásügy. Biztos, hogy több lehetőség adódik még az egynapos ellátás kiterjesztésére is. 

Arra pedig, hogy szinte minden mindennel összefügg, egy személyes példát említett Kökény Mihály, még minisztersége idejéből. 25 éve ugyanis kígyót-békát kiabáltak rá és a minisztériumára, amikor megszüntették a széles körben elterjedt szülőotthonokat. Bebizonyosodott ugyanis, hogy azok nem garantálják az elvárt szakmai biztonságot. A tanulság ebből az, hogy az egészségügy minden területén meg kell nézni, hogyan állnak szakemberekkel és milyen lehetőségek vannak a jobb és biztonságos ellátásra. Vagyis átfogó tervekre van szükség ahhoz, hogy valóban hatékony reformot hajtsanak végre és az egészségügy jobb legyen, mint korábban volt.

A szakértő azt mindenképpen figyelemre méltónak tartotta, hogy a most kiszivárgott anyag a kórházi főigazgatóságon készült, és ez a szervezet jelenleg még a belügyminiszter irányítása alatt áll. Az utóbbi egy évben napvilágot látott különböző reformelképzelések és tervek mind Pintér Sándor csapatához kötődtek, ők rendelték meg, készíttették el, oda futottak be, A járvány után ideje lenne tehermentesíteni a rendőrminisztert az egészségügy feladatainak ellátása alól – vélte Kökény Mihály, majd hozzátette, ezt persze némiképpen akadályozza, hogy egészségügyi miniszter viszont nincs, mert akinek hivatalból ez lenne a dolga, az főleg a történelemmel és csontvázak összerakásával foglalkozik.