Érthetetlen és értelmezhetetlen Orbán felajánlkozása új afgán katonai misszióra

Az Index cikke alapján a Hírklikk is beszámolt arról, hogy sajtóértesülések szerint Orbán Viktor felajánlotta Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy katonákat küldene Afganisztánba a kabuli reptér védelme érdekében. A török elnök múlt héten vetette fel nyilvánosan, hogy Magyarország, Törökország és Pakisztán közösen biztosíthatnának védelmet a kabuli nemzetközi reptéren a NATO kivonulása után. Egy bennfentes a török elnök és a magyar kormányfő másfél héttel ezelőtti találkozójával kapcsolatban pedig elmondta, hogy Orbán javasolta a magyar katonák részvételét a török misszió keretében. A forrás szerint a magyar miniszterelnök ezzel azt szeretné bizonyítani a törököknek, hogy olyan partnerként számíthatnak Magyarországra, amely „képes eredményeket letenni az asztalra”. A Middle East Eye portál szerint a lépést többek közt az magyarázza, hogy a magyar miniszterelnök egyre inkább a partvonalon érzi magát a NATO-ban és az EU-ban.

Az időzítés is érdekes: két hete, június 8-án érkezett vissza a 18 évig tartó békefenntartó misszió utolsó – hét – magyar katonája Afganisztánból. Az afganisztáni NATO-kötelékben a magyar katonák ez idő alatt számtalan feladatot láttak el a könnyűlövészszázadtól és a helikopterkiképzéstől kezdve a biztosító és a tartományi újjáépítési csoporton keresztül az egészségügyi és a mentorcsoportig, de egy időben a kabuli reptér üzemeltetését is ellátták. A NATO 20 éve van jelen Afganisztánban, ahol április végén még 36 tagország 9600 katonája állomásozott. Joe Biden amerikai elnök azonban úgy értékelte, hogy a misszió célkitűzése teljesült, és jelezte: szeptember 11-ig az utolsó amerikai katona is hazatér Afganisztánból, napra 20 évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően, ami után elkezdődtek a hadműveleteket Afganisztánban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet felszámolása érdekében.   

Hogyan értékelendő, hogy Orbán egy török katonai misszió részeként ajánlotta magyar katonákat részvételét a kabuli reptér védelmében? – kérdeztük Szekeres Imrét, aki jól ismeri a terepet, már csak azért is, mert a minisztersége alatt még bővült is az Afganisztánban békefenntartó feladatokat ellátó magyar kontingens létszáma és feladatköre.

„Az a helyzet, hogy semmit nem értek ebből. Őszintén nem” – mondta a korábbi honvédelmi miniszter, aki szerint „ez a felajánlás teljesen értelmezhetetlen”. Mint emlékeztetett rá, nemzetközi felhatalmazással egy szövetség részeként 18 éven át láttak el magyar katonák feladatokat a nemzetközi békefenntartásban, volt, amikor éppen a kabuli repülőtér üzemeltetését végezték, ám azt egy szövetséges rendszer részeként, annak összes lehetőségével és feltételeivel tettük. 

De miután az amerikai elnök döntése alapján kivonulnak az amerikai csapatok, s a nemzetközi békefenntartó misszió is megszűnik, rendkívül bizonytalan, hogy milyen helyzet alakul ki Afganisztánban a kormány és a tálibok között – mondta. Így, ilyen bizonytalan helyzetben teljes felelőtlenség odaküldeni magyar katonákat – hívta fel rá a figyelmet. Mint hozzátette: még akkor is tudtunk nemet mondani, amikor a szövetségi rendszer keretében a lehetőségeinket meghaladó vagy túlságosan kockázatos feladatokra kérték fel a Honvédséget. Ráadásul ez nem NATO-misszió – mutatott rá egy további szempontra. Törökország és a térségben érdekelt középhatalmak nyilván a saját érdekeiket képviselik. És bár az afgánok – főleg a nők és gyerekek, akik új lehetőséget kaptak, hogy végre egy normális országban éljenek – valóban megérdemlik a segítséget és a szolidaritást, de ez biztos, hogy nem nekik szóló segítség. 

De nem is lehet a felajánlkozást értelmezni – mutatott rá. Nem tudni, hogy a kabuli kormány kérte-e egyáltalán; nem tudni, hogy milyen logisztikai támogatást kapnának; nem tudni, hogy ki adná ezt a támogatást, s hogy kik garantálnák a biztonságot. Mert például, ha nekünk magunknak kellene, akkor jelentős katonai erő részvételére lenne szükség. „Így ilyet még kiszivárogtatni is hiba, nemhogy megcsinálni.” – hangsúlyozta. „Ez véresen komoly ahhoz, hogy találgassunk. Ilyet nem lehet csinálni, ilyen bizonytalan helyzetben információ nélkül odamenni, egyszerűen nem normális dolog – persze, ha egyáltalán igaz ez az egész” – mondta, majd azzal zárta szavait, hogy a maga részéről a legjobban annak drukkol, hogy ne legyen igaz a hír.