Forgács Imre: a jog az európai integráció egyik legfontosabb összetartó ereje
„Nyugodtan megjósolhatjuk, hogy az Európai Unió Bíróságának hamarosan várható ítélete Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok álláspontjával egyező tartalmú lesz” – nyilatkozta lapunknak Forgács Imre. A Bajnai-kormány igazságügyi és rendészeti minisztere szerint ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság megindítja a jogállamisági eljárásokat Magyarország és Lengyelország ellen, miután elutasítja a két ország kifogásait.
Elmarasztalás esetén mindkét tagállam jelentős uniós támogatási összegektől eshet el. A kormány azonban nem hátrál, pedig az értelmetlen politikai vagdalkozás csak újabb pénzügyi szankciókhoz vezethet. 2022-ben a köztudottan uniópárti magyarok elmondhatják majd erről is a véleményüket.
Mi a jelentősége annak, hogy Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok még az ítélet előtt ismerteti az álláspontját?
Azért, mert az Európai Unió Bíróságának nagyszámú, meglehetősen fontos ügyben kell ítéletet hoznia. A főtanácsnokok szakmailag segítik a Bíróság munkáját. A bírákhoz hasonlóan, ők is elismert jogtudósok, olyanok, akiket a saját országukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltésére is jelölhetnek. A főtanácsnoki indítvány ugyan nem köti a Bíróságot, de a testület eddig csaknem minden esetben az abban foglaltak szerint döntött. Így nyugodtan megjósolhatjuk, hogy az EUB hamarosan várható ítélete Campos Sánchez-Bordona álláspontjával egyező tartalmú lesz.
Mi az állásfoglalás lényege?
A főtanácsnok sorra veszi és cáfolja a keresetben foglaltakat. Álláspontja szerint a rendelet jogalapja nem vitatható. Nem sértheti a tagállamok szuverenitását, miután az uniós költségvetés végrehajtásáról, vagyis az európai adófizetők pénzének védelméről szól. Nem általában szankcionálja a jogállami normák megsértését, hanem csak azokat a kormányokat bünteti pénzmegvonással, amelyek veszélyeztetik az uniós költségvetési érdekeket. A rendelet összhangban van az unió alapszerződéseivel és megfelel a jogbiztonság követelményeinek. Mindezek alapján, a főtanácsnok arra a következtetésre jut, hogy a Bíróságnak el kell utasítania a jogszabály megsemmisítésére irányuló lengyel/magyar kérelmet.
Mit jelent ez Magyarország, illetve Lengyelország számára?
Azt jelenti, hogy a Bíróság ítélete 2022 elején várhatóan megerősíti a főtanácsnoki véleményt, és utána az Európai Bizottság is megindítja a jogállamisági eljárásokat. Elmarasztalás esetén – ami szerintem nem lehet kétséges – mindkét tagállam jelentős uniós támogatási összegektől eshet el.
Mi volt az egész ügy előzménye?
A szóban forgó jogállamisági rendelet első változata már 2018-ban megszületett. A lengyel és a magyar kormány a kezdetektől ellenezte a szabályozást és 2020 végén egyszerűen zsarolásba ment át: a hét éves uniós költségvetés vétójával fenyegetett. Sajnos Angela Merkel sokadszor meghátrált és az Európai Tanács is elvtelen, egyébként jogsértő módon engedett. Ennek lett a következménye, hogy egy teljes éve nem alkalmazzák a – 2021. január 1-jétől már hatályos – rendeletet.
Az EU mit kifogásolt a magyar, illetve a lengyel jogállamisági, alkotmányos működésben?
Magyarország esetében a korrupció olyan méreteket öltött, hogy az nyilvánvalóan fenyegeti az uniós pénzügyi érdekeket. A lengyelek igen kitartóan harcolnak a bírói függetlenség felszámolásáért, de ha a legfőbb bírói testületek személyi összetételére gondolunk, akkor látjuk, hogy a magyar kormány is igyekszik követni őket.
Igaza van-e Varga Judit igazságügyi miniszternek abban, hogy az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának indítványa még nem ítélet, csak egy vélemény?
Mint utaltunk rá, a miniszter asszonynak jogi szempontból teljesen igaza van. Mégis Karinthy Frigyes halhatatlan kisdiákját juttatja eszembe, aki csapnivaló bizonyítványát az osztályfőnöke állítólagos szavaival magyarázza otthon: „kedves Bauer, közöld a szülővel, miszerint ez csak olyan okirat, aminek az adatai nem jelentenek semmit…”
Bízhat-e a magyar kormány abban, hogy Bíróság mégsem fogadja el főtanácsnok érvelését, és megsemmisíti a rendeletet vagy annak kiigazítására hívja fel az uniós jogalkotót?
A kormány – mint tudjuk – soha nem hátrál. Ez azonban egyre több pénzükbe kerül a magyar adófizetőknek. A vissza nem térítendő uniós támogatások helyett, mi inkább a pénzpiacokról veszünk fel devizahiteleket. Az értelmetlen politikai vagdalkozás csak újabb elmarasztalásokhoz és – a jogállamisági rendelet alkalmazásakor – várhatóan pénzügyi szankciókhoz vezethet.
Tekinthetjük a vitatott rendeletet zsarolásnak? Varga Judit az mondta, Magyarország nemet mond a jogállamisági zsarolásra.
A fentiek alapján úgy gondolom, hogy ez csak afféle szómágia. A jog az európai integráció egyik legfontosabb összetartó ereje. A magyar választók köztudottan uniópártiak, és 2022-ben szerencsére elmondhatják majd a véleményüket.
