Markó Béla szerint a kormányválság ellenére is stabil az RMDSZ pozíciója

Harkai Péter 2021. október 14. 17:15 2021. okt. 14. 17:15

A helyi sajtó szerint előrehozott választás felé tart Románia, miután 281 parlamenti képviselő és szenátor szavazta meg a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A szeptemberben a Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozatával kitüntetett Markó Bélát kérdeztük a kormányválságról és az RMDSZ kormánykoalíciós pozíciójáról.

– Tavaly decemberben alakult, de még egy évet sem ért meg az új kormánykoalíció, amelynek tagja az RMDSZ is. Mi vezetett a válsághoz?

– Legelőször 1996-ban vállalkozott az RMDSZ arra, hogy részt vesz a román kormányban. Utána vagy kormányon voltunk, hol jobboldali koalíciós partnerekkel, hol kívülről támogattuk a szociáldemokrata kormányt. Aztán 2012 után elég hosszú ideig ellenzékben maradt az RMDSZ és meg kell mondanom, hogy én ennek nem örültem, mert fontosnak tartom, hogy amikor lehetőség van, akkor ott legyünk a kormányban. Persze nem minden áron és nem bárkivel, nyilván elfogadható kompromisszumok esetén. Ahogy én látom, a román politika pártok és politikusok többsége most is megbízható partnernek tartja az RMDSZ-t és ez azt jelenti, hogy lehetőség van továbbra is egy újabb koalícióban részt venni. 

– Mi váltotta ki a mostani, talán túl hamar bekövetkezett válságot?

– Egyelőre az történt, hogy a három koalíciós partner, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) közül ez az utóbbi kilépett a kormányból és megszavazott egy bizalmatlansági indítványt, tehát megbukott a kormány. A probléma és az ok az volt, amiért kilépett a koalícióból a párt, hogy a kormányfő leváltotta az igazságügyi miniszterüket. Ez a párt egyébként viszonylag új, néhány éves és ugyanúgy, amint Európa-szerte másutt is, egyfajta rendszeren kívüli retorikával tett szert népszerűségre. Úgy is mondhatnám, hogy tulajdonképpen populista párt. A problémát az jelentette, hogy nem voltak képesek kompromisszumra, olyan intézkedéseket erőltettek például az igazságügyben, amelyek megbontották volna a különböző hatalmi ágak egyensúlyát. Ahogy én láttam, a parlament erejét is próbálták gyengíteni.

– Miként őrizhető meg ismét a koalíció egysége, ha egyáltalán van még erre lehetőség?

– Ez matematikailag persze kívánatos lenne, de a kérdés az, hogy az USR hajlandó-e magatartást váltani vagy ismét előáll egy újabb konfliktushelyzet? Itt hozzá kell tennem, hogy nem csak az igazságügyi rendszerről van szó, hanem arról is, hogy az elmúlt hónapokban a kormányzás nem volt túl sikeres. Ez azon is látszik, hogy Romániában elszabadult a járvány. Az év elején még úgy nézett ki, hogy nem csak ellenőrzés alatt van, de az oltás és az óvintézkedések is jó ütemben haladtak, ám mostanra mégis rendkívül veszélyes helyzet alakult ki. És bizony az egészségügyi tárca szintén ennek a pártnak a kezében volt.

– Ezek szerint a saját felelősségük elől menekültek a koalíciós válságba?

– Nézze, nekem az a véleményem, hogy az lenne a legkönnyebb, ha újra összekalapálnák ezt a kormánykoalíciót, de ha ez nem jár együtt a kormányprogram és a feltételek újragondolásával, akkor ismét előállhat a válsághelyzet. Az államelnök egyébként pár napja megbízta a Mentsétek Meg Romániát Szövetség elnökét a kormányalakítással, de az általános vélemény az, hogy ennek csak az a célja, hogy bebizonyosodjon: erre nem képesek – bár mindenképpen ajánlkoztak, hogy miniszterelnököt adnak. Én azt feltételezem, hogy ez így is lesz, mert sem a legnagyobb koalíciós párt, a Nemzeti Liberális Párt, sem az RMDSZ nem akar egy ilyen miniszterelnök vezetésével kormányozni. Egyelőre ügyvivő kormány van, ami persze működik.

– Van határideje annak, amikorra meg kell alakulnia az új kormánynak?

– A most kormányalakítással megbízott pártelnök tíz nap alatt kell, hogy benyújtsa elképzelését. Ha nem sikerül, az elnöknek nem kell rögtön megneveznie egy másik személyt, tehát lehet húzni az időt, de elképzelhetők más változatok is. Így például az, hogy a legnagyobb parlamenti párt, az ellenzéki szociáldemokraták szavazataikkal támogatnak egy kisebbségi kormányt, azokat, akik most is kormányoznak, tehát a Nemzeti Liberális Pártot és az RMDSZ-t. Szerintem ez még mindig jobb lenne, mint az USR-vel kormányozni.

– Bezavarhat-e mindebbe a szélsőséges, nacionalista szövetségként elkönyvelt párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség?

– Az Alianța pentru Unirea Românilor (AUR, azaz arany) szintén nagy szavazati aránnyal jutott be a parlamentbe, de nem hiszem, hogy bárki vállalná, hogy egy kormánykoalícióba „behúzza” őket. Mindenki és minden szempontból egy szélsőséges pártnak tartja őket, bár elég nagy szavazataránnyal jutottak be.

– Ezek szerint az RMDSZ helyzetét stabilnak érzi a román kormánykoalícióban, illetve annak jövőjében?

– Így is nagy feladat összekalapálni egy koalíciót, de elég nehéz most elképzelni, hogy ne számolna bárki az RMDSZ-szel. Hacsak a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem próbál maga köré gyűjteni valakiket, de akkor is természetesen adódna, hogy az RMDSZ-szel is próbálkozzon. Ennek azonban kisebb a valószínűsége, mint annak, hogy vagy kisebbségi kormányzással megy tovább az ország megfelelő parlamenti támogatással, vagy esetleg az eddigi koalíciót – de új feltételekkel és valószínűleg nem a most megnevezett miniszterelnök-jelölttel – újrateremtik.

– Van-e arról bármilyen információ, hogy vonzó pozíciót ajánlanának az RMDSZ-nek?

– Követem, de nem veszek részt sem a napi politikában, sem a tárgyalásokon, bár természetesen kapcsolatban vagyok az RMDSZ-es kollégákkal is, tájékozódom a kialakuló helyzetekről. Az az igazság, hogy az RMDSZ pozíciója nem rossz a mostani kormányban sem: miniszterelnök-helyettesünk van, elég nagy költségvetéssel rendelkező minisztériumokat vezetünk, mint például a fejlesztési, a környezetvédelmi minisztérium. 

– Ön vállalna-e bármilyen szerepet, pozíciót az új koalícióban?

– Ez fel sem merült. Én magam 2011-ben lemondtam az RMDSZ elnökségéről, 2016-ban pedig már a parlamentbe sem mentem vissza, tehát nekem nem áll szándékomban aktív politikát folytatni a következő időszakban. A folyamatokat immár kívülállóként szemlélem, de ez olyan kívülállás, amit azért továbbra is nagyon közelről érint, hogy mi történik az RMDSZ-ben.