Nem a zsemle kicsi, hanem a pofánk nagy

Föld S. Péter 2024. november 23. 08:30 2024. nov. 23. 08:30

Nagy Márton megint fején találta a szöget. A nemzetgazdasági miniszter azt találta mondani, hogy mi magyarok nem is tudjuk, mennyire jó nekünk. Nem az ujjából szopta ezt a miniszter: világlátott ember, saját megfogalmazása szerint egyetemista korában „Párizs-buzi” volt, és amikor csak lehetett, a barátnőjével a francia fővárosban töltötték az idejüket, de most már nem szívesen menne oda.

Tényleg jó nekünk, magyaroknak, csak nem érezzük. Ha éreznénk, akkor nem nyavalyognánk, hanem élnénk azzal a rengeteg jóval, amit a kormányunk intézett nekünk. Élveznénk, a magas inflációt, a néhány centis hótól megbénuló vasúti közlekedést, és úgy általában az elszegényedés örömeit. Mindemellett örülnénk annak, hogy bár nekünk nem jött össze a jólét, de azért vannak olyan honfitársaink, akiknek tényleg jó Magyarországon.

Nagy Márton nem csupán nemzetgazdasági miniszterként, de más vonatkozásban is megkerülhetetlen tényező, ő az, akinek mindenre van magyarázata. 2022 júniusában például, a Széchenyi kártya megújítása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón képes volt azt mondani, hogy „az élelmiszer most azért drága, mert tavaly olcsó volt”. (Ezt a mondatot érdemes lefordítani magyarra: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!) A miniszternek egyébként az uniós átlagnál egykor háromszor magasabb, Európában éllovasnak számító inflációról is volt véleménye. Erről a következőket mondta: „Jövőre azért lesz alacsonyabb az infláció, mert most magas.”

Vagyis nem fáj a fejünk, csak úgy érezzük. Meg még azt is érezzük, amit az Eurostat friss adatai is alátámasztanak, jelesül, hogy 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó, azaz, legszegényebb országa. Míg a magyar emberek a 27 uniós tagállam átlagának 70 százalékát költötték kiskereskedelmi fogyasztásra, ez a szám még a románoknál is 89, a bolgároknál pedig 73 százalék.

A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tette helyre a minden kákán sokat kereső okoskodókat. A minisztérium szerint az adatok ilyen értelmezése félrevezető, egyben „teljességgel nonszensz és szándékos hazugság”.

Az is teljességgel nonszensz lehet, valamint szándékos hazugság, ami az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelméréséből kiderült. E szerint „minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről – a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermeke/gyermekei alapvető szükségleteit –, az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat.”

Itt már nem volt elég Nagy Márton személyes varázsa és meggyőző ereje, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium is kénytelen volt bedobni magát. Közleményt adtak ki, amelyben kifejtették, „közgazdaságtani egyszeregy az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás”. Mindehhez hozzátették, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma megerősödött.

Vagyis az óvatossági motívumunk az oka, hogy nem tudjuk, mennyire jó nekünk. Így aztán csak sajnálni lehet azokat az országokat amelyeknek a polgárai azt sem tudják, mi fán terem az óvatossági motívum. Csak élnek bele a világba és kénytelenek beérni azzal, hogy náluk működik az egészségügy, pontosan járnak a vonatok és olyan kormányuk van, amelyik nem írja át sunyi módon egyik napról a másikra a választási körzeteket.