Orbán egyensúlyozni próbál, de ez nem megy sokáig
Orbán Viktor változatlanul egyensúlyozgatni igyekszik kelet és nyugat között. A jelenlegi háborús helyzet azonban túl éles ahhoz, hogy középre próbálja magát helyezni. Így értékelte Balázs Péter professzor mindazt, amit a miniszterelnök az utóbbi hetek fejleményeiről, többek között az Európai Unió és a NATO csúcstalálkozójáról mondott a Kossuth Rádióban. A volt külügyminiszter és uniós biztos úgy vélte, most egyértelmű állásfoglalásra lenne szükség és ezt várnák Magyarország vezetőjétől a szövetséges országok is.
A miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben a védelmi képességek radikális növelésére van szükség. A haderőfejlesztés sebességét két-háromszorosára kell emelni és nagyon gyorsan szükséges fejleszteni a képességeket. Úgy vélte, az ukrajnai háborúban lassan érvényre jutnak a katonai realitások, emiatt a háborús zóna egyre közelebb kerül Magyarországhoz. Orbán Viktor emlékeztetett rá, a NATO madridi csúcsértekezletén ezért döntöttek a szövetség keleti szárnyának erősítéséről. Szembe kell tehát nézni a katonai realitásokkal: az egyik oldalon van egy 138 milliós Oroszország, a másik oldalon pedig egy 31 milliós Ukrajna. Közölte, mindenki Ukrajna mellett áll, nem lehet indok arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat. Megismételte, ez nem Magyarország háborúja, ki kell maradni belőle.
Mindebből úgy látszik, mintha az utóbbi hetekhez képest, változott volna a miniszterelnök hangvétele. Balázs Péternek azonban inkább az interjúnak álcázott rádiós szónoklat zavarossága tűnt fel. Úgy fogalmazott, pszichológusra lenne szükség, hogy minden részletét kibontsa. A volt külügyminiszter és uniós biztos szerint az egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzetben – amikor óriási konfrontáció alakult ki a nyugat és a kelet, a pluralista társadalmak és a diktatúrák között, akkor – Orbán Viktor leplezetlenül a keletnek drukkol. Nem most kezdte, már régóta ezt csinálja, de továbbra is Oroszországot favorizálja. Pedig uniós és NATO szövetségesei már többször szóltak neki, vagy közvetve megüzenték, hogy kicsit vegyen vissza.
Amikor a kormányfő megemlítette, hogy a háborús zóna közeledik Magyarországhoz és erre építette fel, hogy radikálisan növelni kell az ország védelmi erejét, a NATO stratégiai koncepcióját visszhangozta – tette hozzá a professzor. Ezügyben tehát beállt a sorba, de aztán világosan jelezte, hogy ebben a világméretű konfliktusban Oroszországnak ad nagyobb esélyt. Eközben pedig a harcról – szokása szerint – nemcsak katonai értelemben beszélt. Szövegéből ugyanis kiderült, hogy harcol Boszniáért a nyugati vezetőkkel, miközben küzd a családok, a rezsi, a nyugdíjak, a munkahelyek védelméért. Ezen a ponton felsorakoztatta a teljes menüt, amely a választási kampányban sikert jelentett számára. Ehhez újra elővette a migráns-kártyát is, azt állítva, hogy csak Magyarországot sújtja az Ukrajnából és délről érkező menekülthullám, noha térségünk más államai is hasonló helyzetben vannak.
Balázs Péter emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök csúsztat akkor is, amikor arról beszél, hogy az elszabadult infláció oka a háború. Ha azonban most hirtelen valamilyen csoda folytán béke lenne, akkor kiderülne, hogy a pénzromlás folytatódna, hiszen ez Magyarország gazdasági teljesítményével, konfliktusos külpolitikájával és még sok mással függ össze. Hasonló módon csúsztat, amikor azt állítja, hogy ő sosem vétózik, csak addig nem születhet döntés, amíg nem alakul ki egyhangú vélemény. Ám ezzel elismeri, hogy ha valamibe nem egyezik bele, abból nem lesz döntés. Ha nélküle nincs egyezség, azt vétónak nevezik – mondta a professzor, aki szerint Orbán Viktor egyszemélyes pozíciójából igyekszik előnyt kovácsolni. Csakhogy – tette hozzá Balázs Péter –, ez nem fenntartható stratégia, mert ha valakinek nincsenek szövetségesei, akkor ezt nem űzheti a végtelenségig. A keménykedéssel egyébként valószínűleg arra játszik, hogy Magyarország végül feltételek nélkül hozzájuthasson az uniós támogatásokhoz. Lehet, ha megkapná a pénzeket, átmenetileg visszavenne, de az se tartana sokáig. Orbán Viktort ugyanis nem lehet jóllakatni, vagy megszelidíteni – fogalmazott a volt külügyminiszter.
A magyar miniszterelnök 12 évnyi, számára sikeresnek elkönyvelt kormányzás után ugyanis aligha fog megváltozni – folytatta az elemző. Az a kamaszos kötekedő marad, aki állandóan harcol valakivel, minden konfliktusát megnyeri, és lám, még mindig itt van, miközben az egész világ az ellensége. Csak azt nem veszi figyelembe – fejtette ki a professzor –, hogy a szövetségesei – legalábbis a saját rendszerünkön belül – szép csendben elfogytak. Már Lengyelország sem áll ki mellette. Viszont az ukrajnai háború miatt alapvetően megváltozott a helyzet, folyamatosan éleződik és a konfliktus tétje egyre nagyobb. Ezért nem ártana, ha Orbán Viktor újra végiggondolná, mi a valós érdeke egy szárazföldbe zárt, kis tízmilliós országnak. Mert lehet ugyan vétókkal, meg gerjesztett konfliktusokkal operálni továbbra is, de egyáltalán nem biztos, hogy ez középtávon jót tesz Magyarországnak – mondta a Hírklikknek Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos.
