Páncélos őrködik Ferihegy kapujában

Somfai Péter 2024. április 22. 18:20 2024. ápr. 22. 18:20

A Védelmi Tanács legutóbbi ülése után a terrorkészültség magasabb fokozatát rendelhették el hazánkban. A kormányfő utasítást adott Pintér Sándor belügyminiszternek, továbbá a Terrorelhárítási Központnak, hogy folyamatosan tájékoztassák egymást arról, ha esetleg terrorcselekmény előkészületeiről keletkeznek adatok. A lehetséges veszélyekről Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Mit tudhatunk erről, valóban számolni kell terrorfenyegetéssel? 

Ezzel kapcsolatban megjelent egy nyilatkozat, amely szerint Magyarország területén a 3-as terrorfokozat van érvényben, de közvetlenül fenyegető terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információ nincs a hatóságok birtokában.

Ha nem tudnak a „szervek” terrorfenyegetésről, akkor abból, hogy a repülőtér bejáratánál megjelent egy páncélos, milyen üzenetet olvas ki a biztonságpolitikai szakértő?   

Fogalmam sincs, mi értelme lehet annak, hogy a Ferihegyre, a repülőtér bejárata közelébe kirendeltek egy páncélost. Talán azoktól kellene megkérdezni, akik odavezényelték. Azt sokkal lényegesebbnek tartanám, hogy erősítsék a fontos hazai objektumok védelmét. Jobban őrizzék az izraeliekkel kapcsolatos épületeket, zsinagógákat, kulturális létesítményeket, iskolákat, és személyi védelmet kapjanak a nálunk élő zsidó vezetők is.

A nemzetközi helyzet valóban indokolja a fokozott óvatosságot? 

A Közel-Keleten történt változások természetesen elsősorban a környező országokban jelentik a konfliktus erősödését, de ezeknek világszerte tova gyűrűzhetnek a hullámai. Orbán Viktor is megszólalt, a döntést valami hasonlóval indokolta. Azt nyilatkozta, „Irán Izrael elleni támadása azzal fenyeget, hogy újabb állami háború dúlja fel az egész Közel-Keletet, ez pedig fenyegetést, súlyos fenyegetést jelent az egész világra, benne Magyarországra is”. Ez magyarázza azt a furcsa állapotot, hogy valójában nem látunk közvetlen fenyegetést, mégis fokoztuk a biztonsági intézkedéseket. 

Ennek tudható be az is, hogy a napokban Franciaország, a közelgő olimpiai játékokra tekintettel, már most fegyvereseket rendelt ki a főváros utcáira? Pontosan. Európa számos országában tartanak attól, hogy esetleg az iráni érdekkörbe tartozó proxi szervezetek kihasználják a Közel-Keleten élesedő feszültséget arra, hogy eltereljék a térségről figyelmet, és Európára is kiterjesszék a konfliktust. Ez indokolhatja a megelőző óvatosságot. 

Az iszlám-magyar kapcsolatok indokolnak valamiféle fenyegetettséget?

Abszolút nem. És nem is gondolom, hogy e téren az iszlám-magyar kapcsolatoknak szerepük volna. Annak esetleg lehet, ahogyan a magyar határra érkező menekültekkel bánunk. Szép számmal vannak közöttük muszlimok, a magyar hatóságok velük szembeni fellépése nem mondható túlzottan humánusnak. Erről világszerte tudnak, ami adhat ötleteket bizonyos szélsőségeseknek, hogy „megkóstolják”, hogyan működik ez az ország, milyen éber a védelem.

Mit gondol, a jelenlegi feszült nemzetközi légkörben, azok a magyar állami nyilatkozatok, amelyek a különféle nemzetközi fórumokon a migrációval kapcsolatban a vezetőktől elhangzanak, nem generálhatnak valamiféle „választ” a szélsőséges iszlamista csoportok részéről?

Biztosan nem tetszik nekik, amikor azt hallják, hogy hozzánk „más vallásúak be ne tegyék a lábukat”, a „templomainkból ne csináljanak minaretet”, és így tovább. Lehetne kevésbé konfrontatívabban kezelni a migrációs problémát, amire az utóbbi időben az Európai Unió is igyekszik a korábbinál hatékonyabb és végre megelőző megoldást találni. Kétségtelenül ezek között már vannak olyan javaslatok, amelyek alkalmasak lehetnek a probléma kezelésére, de mi mindenre „hivatalból” nemet mondunk. Nekünk semmi nem jó, amit Brüsszelben kitalálnak. Valójában miért nem? Arról soha nem beszélünk.