Színházat játszanak

Kései utóda igazán mestere a játék megszervezésének és a szereplők mozgatásának. Itt van két múlt heti esemény, amelyeknek ugyan látszólag semmi közük egymáshoz, a körülmények és a rendezői elgondolások alapján, azonban mégis találkozniuk kell. Az egyik egy parlamenti szavazás, amelyen az ellenzék jelentős része távolmaradásával tüntet, mert olyan dolgokat kapcsolnak össze benne, amelyek semmiképpen sem vehetők egy kalap alá. Itt már meg is valósul az első trükk: az addig egységes ellenzék egyik pártját – egy voksolás erejéig – sikerül szembeállítani a többivel. Aztán alig telik el néhány nap, és a Nagy Játékos megfújja a harci kürtöt. Ilyen gyakran fordul elő vele, ez azonban egy kicsit mégis más. Szabadságharcot hirdet ugyanis egyik fő szövetségese, az Európai Unió ellen. Persze csak azért, hogy segítsen jobbá tenni. De a háttérben az is ott van, hogy tudja, Magyarországnak alig pár napon belül újra válaszolnia kell egy tanácsülésen a jogállamiságról feltett kérdésekre. 

Most már csak a megszokott, de gyakran ismétlődő szerepek kiosztása maradt hátra. Te Péter, mondja egyik kedvencének, majd Brüsszelben védesz bennünket kivont kardokkal. Ez a színész egykor a rendező magyar hangja volt és ebben annyira sikeres, hogy napjainkban már minisztert kell játszania, sokkal kevesebb sikerrel. De arra persze alkalmas, hogy felmondja az előre megírt mondatokat. Tehát kijelenti, hogy globális fake news-kampány zajlik, amellyel megpróbálják félrevezetni a széles közvéleményt a gyermekek védelméről szóló magyar törvény tartalma kapcsán. Pedig ez a jogszabály – szerinte – csak arra szolgál, hogy megvédje a gyerekeket a pedofiloktól, ugyanakkor biztosítsa, hogy a gyermek szexuális orientációval kapcsolatos nevelése kizárólag a szülők joga és felelőssége legyen. Milyen érdekes, hogy ez utóbbi mondat szinte szó szerint elhangzott a Nagy Játékos legutóbbi rádiószózatában. 

De talán nem is véletlen. Ne felejtsük el, zajlik az újabb nagy színjáték. Amiben kitüntetett szerepe van a kormány két ifjú hölgytagjának is. Rájuk osztja a jó rendőr és a rossz rendőr szerepét. Az előbbinek – Katalinnak – van a könnyebb, bár kétségkívül hálátlanabb dolga. Neki az a szövege, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Unió bármely szerve nyugodtan vizsgálódjon, „mi eddig is minden kérdésre mindig időben válaszoltunk”. Még hozzáteszi, hogy mi mindig betartunk minden uniós szabályt és kötelezettséget, csak tessék nyugodtan megnézni. Arról már nem tesz említést, hogy az unió sok tagállamában úgy látják, azzal az úgynevezett pedofil-törvénnyel – ami sokkal több, mint amit a címe elárul – Magyarország újra átlépett egy határt és szembement a közösség értékrendjével. 

Amúgy pedig arra van a rossz rendőr, hogy erőteljesen szembeszálljon az ilyesfajta bírálatokkal. Ő – Judit – nem finomkodik. Azzal indít, hogy az Európai Unió mára az ideológiai viták túszává vált. Ez megfellebbezhetetlen ítélet, nem is érdemes vitázni róla, de szükség van rá, hogy eljuthasson a végső tromfig. Miközben mi a gyermekek, a szülök, a családok alapvető jogait védjük – mondja –, „az európai liberális gőzhenger hazugsággyára ismét hazánk rossz hírét próbálja kelteni és nemzetközi beavatkozásért kiált". És ha ez nem lenne elég meggyőző, még rá is tesz egy lapáttal. Szerinte tehát nemzetközi gyűlöletkeltő kampány indult Magyarország ellen a nemrég elfogadott pedofil-törvény miatt.

Így kerek a történet. Legalábbis a Nagy Játékos szemszögéből. Aki úgy tesz, mintha jobbá akarná tenni Európát – és benne azt az országot is, amelyet irányíthat –, de csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt. Valahogy átmenteni a hatalmát 2022 utánra is. Mert – mint ugyancsak tőle tudjuk – ő odaáll, ahová a Jóisten állítja, de azért öreg már ahhoz, hogy újra ellenzékből kelljen színpadra lépnie és felépítenie saját magát, meg az egész elfuserált rendszerét. 

Játszik hát, amíg tud. És állítgatja a szereplőket, a bábokat, amíg lehet. Miközben áldja Shakespeare-t, aki már régen megmondta a tutit, s magyar tanítványa ma is ennek szellemében létezik.