Amíg békés marad a gyülekezés, bejelentés nélkül sem jogellenes 

Hivatalos személy elleni csoportos erőszak gyanújával zajlik ügyészségi eljárás a Karmelita kolostor előtt történt május 3-i kordonbontással kapcsolatban. Az eljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytatja. A cselekmény büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is lehet. Valóban több éves szabadságvesztésre ítélhetik a kordonbontó diákokat?

Nem valószínű. Itt arról van szó, hogy a Btk. a maximális büntetési tételeket határozza meg. Amikor felütjük, akkor azt lehet olvasni, hogy ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan követik el, akkor az kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. De nem szükségszerű, ha valaki ilyesmibe keveredik, akkor nyolc évre leültetik. Éppen ellenkezőleg, számos olyan szempont van itt, ami miatt biztos, hogy nem fognak diákokat börtönbe csukni. A büntetés kiszabásánál eleve a középmértékből kell kiindulni. De a szabadságvesztést már az valószínűtlenné teszi, hogy sok esetben fiatalkorúakról van szó, akik korábban nem követtek el bűncselekményt. A Btk. továbbá számos enyhébb büntetést vagy intézkedést is lehetővé tesz. Kizártnak tartom, hogy ebben az esetben bárkit letöltendő szabadságvesztésre ítéljenek, a legrosszabb esetben is felfüggesztett szabadságvesztés, vagy próbára bocsátás lehet, de inkább pénzbüntetés vagy közérdekű munka a következmény. Az már egész jó kimenetel, ha a felelősséget megállapítja ugyan a bíróság, de csak megrovásban részesíti a fiatalokat. Végső soron azonban az is felmerül, hogy az ügyészség téved, vagy csak elrettenteni akar a tüntetésektől, és valójában szó sincs hivatalos személy elleni erőszakról.

A Társaság a Szabadságjogkért (TASZ) fogja őket képviselni?

Jogsegélyt nyújtunk nekik, aminek kereténben azt tanácsoljuk, hogy akit bűncselekmény elkövetésével meggyanúsítanak, az ne tegyen vallomást. Később úgyis bármikor tehet, ha akar, viszont kérje el a nyomozóhatóságtól a gyanúsítás alapjául szolgáló bizonyítékokat (felvételeket, jelentéseket, feljegyzéseket). Azt a kérdést, hogy ügyvédet biztosítunk-e, vagy más formában segítünk az eljárás folyamatában, mindig a rendelkezésre álló iratok, bizonyítékok alapján döntjük el. 

A Sándor-palotánál virrasztó diákok Orbán Viktornak szánták születésnapi ajándékul azt a labdát, amelyre az oktatásról szóló hétigenes népszavazás kérdései voltak felírva, de azt senki nem vette át tőlük. Ezért egyikük a labdát berúgta a kordon mögé. Azt a diákot pedig, aki ezt megtette, a rendőrök azonnal igazoltatták. Ő is számíthat büntetésre?

Könnyen lehet, hogy valamilyen szabálysértést kitalál majd a rendőrség, bár azt nem látom, hogy ez a tett miért volna jogellenes. Nem volt erőszakos cselekmény, nem zavart meg senkit, és közéleti véleménynyilvánításnak tekinthető, ami a legnagyobb alkotmányos védelmet élvezi. Feltéve, hogy nem célzottan egy rendőr felé irányult a rúgás, vagy, hogy nem törte be a Karmelita ablakát, hanem egyszerűen csak átpattant a kordonon. Ez nem sokban különbözik attól, amikor valaki átkiabál a kordonon.

A státusztörvény elleni csütörtöki tüntetésen a diákok (meg a felnőttek is) matricákat ragasztottak a Pintér Sándor vezette minisztérium épületére. Ez is büntethető?

Nem volna szabad büntetni. Alapvetően a falra való graffitizés az, ami jogellenes, és szankciót von maga után, mert a választóvonal az, hogy eltávolítható-e a falra elhelyezett üzenet, vagy sem. A falra ragasztott matricákról azt gondolom, hogy azok könnyen és költségmentesen eltávolíthatók, úgyhogy a kiragasztásuknak nem szabad jogellenesnek lennie. 

A tüntetés után több tucat diák a helyszínen maradt, majd elindultak, először a Lánchidat vették célba, de mivel azt rendőrsorfal állta el, a Kossuth téren át a Margit híd felé vették az irányt. A két híd között félúton azonban körbezárták őket a rendőrök, el sem tudtak volna menni, még ha akartak volna se, a rendőrök pedig igazoltattak mindenkit. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy diákok Budapesten csoportosan nem mehetnek szabadon, anélkül, hogy igazoltatnák őket?

Igen, ez egy nagyon sajnálatos rendőrségi gyakorlat, ami nem először fordult elő. Évek óta csinálja azt a rendőrség, hogy egy darabig a békés felvonulás résztvevői mellett haladnak, és biztosítják a felvonulók haladását, aztán körbezárják őket, és hosszadalmas egyenkénti igazoltatásukba kezdenek. Ezzel lényegében felmorzsolják a vonulást. Itt az történt, hogy lezajlott a Belügyminisztériumnál a bejelentett tüntetés, és onnantól kezdve, a vonulás nem bejelentett demonstráció volt, amit a rendőrség sajnálatos módon, jogellenesnek tekint, holott nem az. Attól, hogy nincs bejelentve, mindaddig, amíg békés marad, nem válik jogellenessé. Ugyanúgy a gyülekezéshez való alapjog gyakorlása. Legfeljebb annak a személynek a szabálysértési felelőssége vethető fel, aki elindította, szervezte, irányította ezt a vonulást. De az, ha őt a tüntetés szervezése miatt szabálysértési felelősségre vonják azért, mert nem jelentette be a gyűlést, az az ő szabálysértési ügye, és nincs hatással a gyűlés megítélésére. Vagyis, ismétlem, attól, hogy a gyűlés, vagy a vonulás nincs bejelentve, mindaddig, amíg békés marad, jogszerű, és kiterjed rá az alapjogi védelem, és fennáll vele szemben az állam, jelen esetben a rendőrség biztosítási kötelezettsége. Ezért aztán nagyon is kétséges a rendőrségnek az a gyakorlata, hogy nem folytatják a biztosítási tevékenységüket a menet mentén, hanem úgy döntenek egy ponton, hogy véget kell vetni a vonulásnak. Egyébként, ha már egyszer jogellenesnek tekinti a rendőrség a vonulást, akkor fel kellene oszlatnia, és szembenéznie azzal, hogy az oszlatás jogszerűsége miatt a bíróság előtt kell helyt állnia. 

Az igazoltatásnak mi a következménye?

A folyománya nagyon gyakran az, hogy szabálysértési eljárásokat indítanak a közlekedési szabályok megsértése miatt, mondván, hogy ez nem bejelentett gyűlés, ezért a KRESZ szabályait be kell tartani. Szerintünk azonban jogszerű gyűlés mindaddig, amíg nem lehetetleníti el a forgalmat, és abban, hogy tényleg ne lehetetlenítse el, a rendőrségnek inkább segítenie kellene a békés tüntetőket.

A szabálysértés pénzbüntetéssel jár?

Igen, néhány tízezer forintos pénzbírságot szoktak kiszabni a KRESZ-szabályok megsértése miatt. Ezekben az ügyekben is igyekszik a TASZ segíteni. Mivel a szabálysértési eljárások nem igényelnek ügyvédi képviseletet, mintabeadványokat készítünk a hozzánk fordulók számára, hogy a megbírságolt tüntetők lényegében a maguk nevében el tudják juttatni az ügyüket a bíróságig. A bíróság pedig jelentős mértékben csökkenteni szokta a bírság összegét, ha egyáltalán megállapítja a felelősséget.

Csütörtökön Budapesten kívül még 15 városban voltak tüntetések. Máshol is előfordult rendőri túlkapás?

Nem tudok róla, hogy bárhol a budapestihez hasonló igazoltatás lett volna. De arról sem tudok, hogy bármely vidéki helyszínen a bejelentett gyűlés után még tovább folytatódott volna a tüntetés.