Amiről Orbán nem beszélt a Kossuth Rádióban
A miniszterelnök fegyelmezett ember, mindig arról beszél péntek reggelenként a Kossuth Rádióban, amiről kérdezik. Márpedig őt nem szokták a stúdióban olyan témákról faggatni, amelyekről nem szívesen beszélne. Mivel Orbán Viktor mindenki másnál jobban tudja, hogy mi a fontos a magyar embereknek, az őt kérdező sajtómunkások gondosan ügyelnek arra, ne hozzák Orbánt olyan helyzetbe, hogy hebegnie és habognia kelljen, amitől akár az a látszat keletkezhet a hallgatókban, hogy a miniszterelnök nem mond igazat, más szóval: hazudik.
Most pénteken például arról beszélt, hogy Brüsszel tönkre tenné a magyar családokat és a nyugdíjasokat. Szép, emelkedett gondolat, ami arról jutott az eszébe, hogy az Európai Unióban nem díjazzák a rezsicsökkentést. Ehelyett megfizethető áron szolgáltatják a gázt és az áramot a lakosságnak, azoknak a rászorultaknak pedig, akiknek így is gondot okoz a rezsi kifizetése, pénzügyi támogatást adnak.
Le kell törni az inflációt, mondta Orbán a rádióban. Sokadszor halljuk ezt tőle, vagyis a miniszterelnök azt sugallja, hogy az infláció nem egy gazdasági folyamat eredménye, hanem elhatározás kérdése. A magas infláció nem jó az embereknek, ezért a kormány csökkenteni fogja. (Ki más is volna alkalmasabb erre a feladatra, mint mindnyájunk közös védelmezője, Orbán Viktor és a kormány.)
Arról nem beszélt a miniszterelnök, hogy az EU többi országában – amelyekben nem törik le az inflációt – mégis jóval alacsonyabb a pénzromlás, mint nálunk. Konkrétan a magyar infláció háromszor magasabb, mint az uniós átlag, ezzel az EU első helyén tanyázunk. És arról sem esett szó, hogy az eurózóna húsz országa közül tizenhatban már most is egy számjegyű a pénzromlás. Persze nálunk is annyi lesz, igaz, nem most, hanem – legalábbis a miniszterelnök ígérete szerint – az év végén. (A félreértések elkerülése végett: ez nem azt jelenti, hogy csökkenni fognak az árak, hanem azt, hogy a drágulás növekedési üteme kisebb lesz a mostaninál.)
A gondokat tetézi, hogy Brüsszel, amely Orbán szerint a háború mellett minden bajunk okozója, a nyugdíjasokat is tönkre tenné. Nálunk olyannyira megbecsülik az idős embereket, hogy nem kívánják pénzzel megalázni őket. Ezért nem beszél a kormány az évközi nyugdíjemelésről, pedig a magas infláció miatt ez nagyon is indokolt lenne.
„Ha nem lenne háború, hanem a béke útját járnánk, akkor hirtelen könnyebb lenne a gazdasági helyzet és lecsökkenne az infláció is.” Ez a gondolat is a miniszterelnöktől származik, s ebben egyet kell értenünk vele: ha Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, vagy már rég kivonult volna a megszállt területekről, akkor tényleg nem volna háború. És akkor, ha nem is könnyű, de sok minden könnyebb lenne. A háború ugyanis egész Európát érinti, a többi országban azonban mégis nagyságrendekkel kisebb az infláció, mint nálunk. Talán érdemes volna megkérdezni őket, hogyan csinálják. Ha másként nem megy, fürkészeket és portyázókat kell küldeni az uniós országokba – nem használhatatlan lélegeztetőgépekért, hanem használható tapasztalatokért.
Az oktatás és az egészségügy helyzetéről sem beszélt a miniszterelnök, ha kérdezték volna, biztosan ezekről is elmondja a véleményét. Nem ő tehet arról, hogy a Kossuth Rádióban olyan kérdezőket ültetnek le mellé, akik még tévedésből sem kérdeznek olyat tőle, ami kizökkentené a mondandójából. Nem véletlenül: mert bár a magyarok többsége nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen, legalább az az illúziójuk megmarad, hogy nálunk minden rendben van. Ami meg mégsem, arról nem a kormány tehet, hanem Brüsszel, leánykori nevén Soros György.
