Áremelkedésben, áruhiányban, munkanélküliségben és inflációban csapódhatnak le az importvám-emelések

NVZS 2024. november 28. 06:30 2024. nov. 28. 06:30

„Ha a kialakult globális termelői-szállitói-értékesítési láncba ’beletrumpolnak’, ha nem gondolják végig a világgazdaságra, a világkereskedelemre gyakorolt következményeket, akkor hatalmas öngól is lehet az importvámok megemelése” – mondta a Hírklikknek Inotai András. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetőjével arról beszélgettünk, hogy Donald Trump jó előre konkrét importvám kivetését ígérte – egyelőre – három ország vonatkozásában. A szakember úgy látja: mindennek a hatásait mi, magyarok is megéreznénk. „Lehet még itt meglepetés, meglepődhet Orbán Viktor azon, hogy Donald Trump visszatérte milyen negatív hatásokkal jár Magyarországra nézve is, bár persze ebben az esetben is megint hallani fogjuk majd a szokásos szöveget, miszerint a világ bűnös, mindenki más hibás, csak mi nem...”.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt tervezi, hogy hivatalba lépésének első napján további 10 százalékkal megemeli a Kínából származó termékek beviteli vámját, illetve 25-25 százalékos vámot vet ki a kanadai és a mexikói importra. Mindezt a migrációra és az illegális kábítószer-kereskedelemre hivatkozva tenné. Erről elsőként a CNBC adott hírt. 

Habár abban semmi váratlan nincs, hogy a régi-új elnök protekcionista intézkedéseket tervez, de a Truth Social platformon bejelentett vámtervei azért meglepetést keltettek. Inotai Andrással a többi között arról beszélgettünk, hogy ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor az miért és hogyan fog hatni a világkereskedelemre, a világgazdaságra. Azt is megkérdeztük a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetőjétől, vajon megérzik-e ezt a közvetlenül nem érintett országok, így Magyarország is?

Meglepőnek – és egyébként „elírásnak” – tartja az importvám-emelés jelzett mértéket Inotai András. Mint emlékeztetett rá, Trumpék korábban arról beszéltek, hogy Kínára akár százszázalékos vámot is kivetnek majd, de minimum 40-60 százalék közöttit. (Az idézett CNBC-nek nyilatkozó szakértő szerint a piac 20-30 százalékosra számít – a szerk.) A közgazdászprofesszor szerint az is furcsa, hogy Kanada és Mexikó esetében 25-25 százalékos importvámról beszélt Donald Trump, holott – mint ismert – az Egyesült Államokat szabadkereskedelmi egyezmény köti a két országhoz (a három együtt alkot egy szabadkereskedelmi övezetet). Ráadásul korábban arról lehetett hallani, hogy ha ilyen vámokat vetnek ki a kínai importra, akkor a kieső import részbeni pótlásaként a Kínában megtelepedett és jelenleg még az USA-ba exportáló amerikai termelő vállalatok majd átteszik a székhelyüket Mexikóba és Kanadába, és onnan viszik a termékeket az Egyesült Államokba. Ez is alaposan megdrágulna ezzel a vámemeléssel. Azaz, ez a három húzás már önmagában is felborít sok mindent, már csak azért is, mert korántsem biztos, hogy ettől az adott vállalat majd visszatelepül az USA-ba, ehelyett jó eséllyel elkezd más piacokat keresni.

Inotai emlékeztetett arra, hogy az USA-ba irányuló kínai export nagyon jelentős, számos területen nélkülözhetetlen is – s nemcsak mint gépjárművek, hanem mint alkatrészek, és messze nem csupán az autóiparban. A nemzetközi szállítási láncokon keresztül az alkatrészek Kínából az Európai Unióba és az USA-ba kerülnek, s ott készül el a végtermék. Ha azonban ezek az alkatrészek kiesnek vagy nagyon megdrágulnak, akkor igen sok kínai importhoz kötődő munkahely kerül veszélybe Amerikában. S nem csak az USA-ra, Európára is éppen úgy igaz az is, hogy a kínai import egy jó részét nem lehet pótolni helyi termékkel, ahhoz nincs elegendő és megfelelő beszállító. De még ha képesek is pótolni a kieső kínai részegységeket, alkatrészeket, akkor is sokkal drágábban lehet ezt megtenni. Kínában óriási sorozatban gyártanak, helyettesítő beszállítót pedig ilyen kapacitással nem találni. Európa számára is probléma, hogy a plusz vám miatt kieső kínai import helyett hogyan lehetne például a Nyugat-Balkánon vagy valamely uniós tagországban helyettesítő termékeket beszerezni.

Mindez pedig áremelkedésben, áruhiányban, munkanélküliségben és inflációban csapódik majd le – prognosztizálta Inotai András. És ez nem csak az Egyesült Államokat érinti, hanem minden, a nemzetközi szállítási láncokba bekötött országot, beleértve az uniós tagországokat, köztük természetesen Magyarországot is. „Amikor Orbán Viktor olyan badarságokról beszél, mint a szuverenitás, akkor gondoljunk csak arra, hogy Magyarország mennyire lehet szuverén, tekintve, hogy sokkal jobban függünk a nemzetközi környezettől, mint sok más ország” – szögezte le.  

Plasztikusabbá téve az európai kitettséget ezen a téren: az amerikai GDP-n belül az export vagy import aránya 15 százalék, s ennek a kínai relációban bonyolított kivitel és behozatal csak egy része; ugyanakkor az unión belüli kereskedelmet is beszámítva az EU-ban ez durván 40 százalék, s ezen belül a kínai részesedés a társadalmi termék és az import esetében is nagyobb.

Erre jön még a borítékolható válaszlépések hatása, akár az USA-ról, akár az EU-ról van szó. Az már más kérdés, hogy Kína – európai viszonylatban – elsősorban a luxustermékeket tudja megadóztatni (amit amúgy már eddig is megtett), amivel az a gond, hogy nem a kínai termelést érinti, csak a kínai fogyasztókat, akik ettől még nem fognak a falnak menni. Ezért is sokkal kisebbet koppanna Kína ebben az esetben, mint az amerikaiak és/vagy az európaiak. 

A kínaiak másként is válaszolhatnak – folytatta a fejtegetést a professzor: a Kínában működő amerikai és európai vállalatok működését is korlátozhatják, „ez azonban már nagyon messze vezetne...”.

Inotai azzal egyetért, hogy bizonyos esetekben jogos a magas vámok kivetése Kínával szemben, hiszen a nemzetközi kereskedelmi szabályok azokra a termékekre vonatkoznak csak, amelyek önmaguk is helyt tudnak állni a nemzetközi versenyben, azaz megfelelően versenyképesek. Ám például olyan kínai személygépkocsik is kerülnek Európába, amelyek gyártását a kínai állam jelentős szubvenciókkal támogatja, s azoknak csak ennek köszönhetően versenyképes az áruk a nemzetközi piacon.

Ha csak a fenyegetés szintjén jelenik meg a trumpi vámemelés, annak – a pszichológián keresztül – már eleve negatív hatása van: nem ruházok be a bizonytalan jövő miatt, nem fejlesztek, visszafogom a termelést, nem veszek fel új embereket stb. – ezzel pedig szépen megyünk vissza a törzsi társadalom felé...”  vázolt egy nemkívánatos jövőt Inotai. Szerinte már maga a lebegtetés is lehet veszélyes. Mint fogalmazott: „Ha a kialakult globális termelői-szálitói-értékesítési láncba ’beletrumpolnak’, ha nem gondolják végig a világgazdaságra, a világkereskedelemre gyakorolt következményeket, akkor hatalmas öngól is lehet az importvámok megemelése”. 

Némileg tovább gondolva mindezt, azt is megjegyezte, hogy mindennek a hatásait mi, magyarok is megéreznénk, kiváltképpen, ha a trumpi vámemelés eléri az Európai Uniót is. Ha másként nem, hát úgy, hogy mondjuk a magyar beszállítók termékeivel másutt – például Németországban – összeállított végtermék bekerülése az amerikai piacra megdrágul, ezt a német gyártócég megszenvedi, ami pedig a magyar beszállítóit is negatívan érinti. „Lehet még itt meglepetés, meglepődhet Orbán Viktor azon, hogy Donald Trump visszatérte milyen negatív hatásokkal jár Magyarországra nézve – ebben az esetben persze megint hallani fogjuk majd a szokásos szöveget, miszerint a világ bűnös, mindenki más hibás, csak mi nem...”.