Az áldozatok felkészülhetnek támadóik szabadulására

Az áldozatok lehetőséget kapnak arra, hogy felkészülhessenek arra az időre, amikor támadóik szabadulnak a börtönből. Ez egy sértettbarát rendelkezés a jogban, ami kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy ha az áldozatnak félnivalója van, megelőző intézkedéseket tudjon tenni. Hiszen, amíg a támadó börtönben van, addig őt semmilyen közvetlen inzultus nem érheti. Előfordulnak azonban olyan elkövetők, elítéltek, akik a feljelentőjükön adott esetben bosszút akarnak állni. Ez egy ismert jelenség, létezik. Ennek a veszélynek a csökkentése érdekében rendelkezett így a jogalkotó – mondta a Hírklikknek Keviczki István ügyvéd. 

Így Renner Erikának is lehetősége van arra, hogy harminc nappal korábban megtudja, mikor szabadul a börtönből bántalmazója, a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián. 

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kommunikációs főosztálya a 168.hu kérdésére válaszolva közölte, a sértettnek kérelmet kell írnia, és szabály szerint harminc nappal korábban értesítik Bene szabadulásáról. „Az elítélt elhelyezéséül szolgáló bv. intézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet nyilvántartásban rögzíti, és az elítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, amely írásban haladéktalanul értesítést küld a sértett részére az elítélt szabadon bocsátásának időpontjáról” – írták.

Ahogy arról a lapunk is beszámolt, Bene Krisztián 2013. március 12-én támadta meg volt barátnőjét, miután a nő korábban szakított vele. Elment a lakására, Renner Erikát nyakon ragadta, hátára fordította, azzal fenyegette, hogy elvágja a torkát, ha sikít, majd hassal a földre fektette, a lakás ajtaját bezárta, a magával hozott gyorskötözővel megkötözte kezét, ragasztószalaggal összeragasztotta a lábát és leragasztotta a száját, majd combjába injekciós-tűvel és fecskendővel fájdalomcsillapításra, illetve altatásra szolgáló, kifejezetten műtéteknél használt Ketamint és az elsősorban a Ketamin hallucinogén hatását csökkentő, ugyancsak altató hatású Midazolamot fecskendezett. Az öntudatlan nőt a fürdőszobába vitte, ahol meztelenre vetkőztette, a fürdőkádba fektette és a nemi szervére, valamint annak környékére ismeretlen eredetű lúgot öntött. Ezután a meztelen sértettet bevitte a szobába, és egy pokrócba tekerve a díványra fektette, majd távozott. 

Renner Erika az alhason, az elülső hasfalon, a szeméremtájékon, a gát-tájékon, a hüvelybemenet belső egyharmadán, mindkét comb elülső és belső felszínén, jobb lábfején II-III. fokú égési sérüléseket szenvedett el, amelyek közvetett életveszélyt jelentettek. Az égési sérülések következtében a nemi szerv funkciója súlyos mértékben, a szexuális élete véglegesen korlátozottá vált.

A sértetten több korrekciós műtétet hajtottak végre, de a sérülések maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okoztak.

A Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatóját hosszas kálvária után 2018-ban jogerősen 11 év börtönbüntetésre ítélték, 10 évre eltiltották a közügyektől, és véglegesen eltiltották az orvosi hivatástól. A 25 milliós kártérítés megfizetésére is kötelezett férfi a jó magaviselete mellett hét és fél év után szabadulhat. 

A sértett ugyanazokat az óvintézkedéseket tudja megtenni, mint bárki más a saját fizikai biztonsága érdekében: biztonsági zárat, riasztót szerel a lakására. Lehetőleg sötétedés előtt megpróbál hazaérni, éjjel nem vezet autót, aki tehetősebb, az akár személyi testőrt is fogad, stb…– magyarázta Keviczki István. Hozzátette, rendőri védelmet csak akkor tud kérni, ha valamivel alá tudja támasztani, hogy konkrét veszélyben van. Igaz, hogy így akár az egész életét félelemben élheti valaki, de jelenleg nincs erre más megoldás. A fordítottja, az, hogy egy sértett bosszút akarna állni az elkövetőn, viszonylag ritka, Keviczki István nem is hallott ilyenről itthon. 

A családon belüli erőszak és általában az erőszak elleni küzdelem, már konkrét részletszabályokat kíván meg a fejlettebb országokban. Szerencsére már van sok ilyen, ami, ha nem is mind érvényesül, de külföldről átszivárgott hozzánk. Például Ausztriában a miénknél jobb a családon belüli, párkapcsolati erőszakkal szemben a hatóságok együttműködése. Ott a gyámhivatal kapcsolatban van a rendőrséggel, a rendőrség az ügyészséggel, a családjogi bírósággal, és gyakorlatilag beindul náluk egy figyelmeztető jelzőrendszer, ha erőszak van, vagy, ha nincs, de van egy ilyen „szabadulós esemény”, akkor is működni kezd a rendszer. Nálunk ilyenről még szó sincs. Viszont bár nem naprakész, de azért vannak szabályok, amik idővel talán tovább fejlődnek – fejtegette Szepesházi Péter, a korábban családjogi bíróként is dolgozó ügyvéd.