Dérer Miklós: a svéd-ügy a mindenkori magyar diplomácia mélypontja
Magyarország egyedül valószínűleg nem akadályozná Svédország csatlakozását – nyilatkozta a Hírklikknek Dérer Miklós. A külpolitikai szakértő szerint, ha a törökök – ahogy ígérték – a NATO-csúcs után ősszel elfogadják a svéd csatlakozást, akkor mi is elfogadtuk volna rögtön. Talán még előbb is, mert megbeszéltük volna a törökökkel, hogy előtte másfél órával mi elfogadjuk. Így viszont az Orbán-kormánynak megvan az az illúziója, hogy önálló politikát folytat, aminek a hátterében szerinte egyfajta zsarolás van. A Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára szerint a magyar diplomácia teljesen kiírta már magát az európai és a közös diplomáciából. Szerinte ez a svéd-ügy a mindenkori magyar diplomácia mélypontja.
Svédország már tavaly májusban aláírta a csatlakozási kérelmet a NATO-hoz. Miért maradtak addig távol?
A svédek ugyan távol voltak a NATO-tól, de azért 1946-’47-től folyamatosan voltak kétoldalú biztonsági megegyezéseik az amerikaiakkal, a hírszerzéssel és a NATO-val. Egy szovjet-NATO konfliktus esetén a NATO nyilvánvalóan számíthatott volna a svédekre. A svédek a XIX. század elejétől hagyományosan semlegesek voltak. Ez egy önként vállalt semlegesség volt, nem akartak részt venni a különösen az akkoriban fenyegető orosz-brit összeütközésben. A deklarált semlegesség azért az I. és a II. világháborúban is azt jelentette, hogy akinek lehetett, és tudtak, annak eladtak mindenfélét, mert gazdaságilag jól akartak járni. A II. világháború után, amikor ők is érzékelték a szovjet fenyegetést – sőt, a mostanáig terjedő időszakban is – minden katonai lépésük egy feltételezett szovjet-orosz fenyegetés elhárítására irányult. Itt elválaszthatatlan a két északi ország szerepe. Az oroszok nem foglalták el és szovjetizálták Finnországot, mert feltételezték, hogy ebben az esetben Svédország belép a NATO-ba. Svédország pedig azért nem lépett be a NATO-ba, mert feltételezték, hogy akkor az oroszok elfoglalják és szovjetizálják Finnországot. Így viszont megmaradt két semleges állam, bár közülük az egyik inkább volt semleges. Finnország a belpolitikában azt csinált, amit akart, de a külpolitikában alapvetően a szovjet érdekeket kellett követnie. A svéd semlegesség viszont gyakorlatilag teljes semlegesség volt.
És mi késztette a svédeket 2022 májusában arra, hogy aláírják a csatlakozási kérelmet a NATO-hoz?
2014-ben a Krím, 2022-ben az Ukrajna elleni támadás, ami egyértelművé tette, hogy Oroszország és a putyini vezetés nem tartja be a nemzetközi megállapodásokat. Hiszen ez a támadás ellentétes az ENSZ alapokmányával, a budapesti memorandummal, és mindenféle nemzetközi jogi megállapodással is. Ergo, úgy ítélték meg, hogy ebben a helyzetben nem lehet fenntartani a semlegességet. Nyugati államként egyértelműen a Nyugathoz kell csatlakozni, mert komolyan fenyegetve érezték magukat. Ugyanakkor a svéd hadsereg nagyon jó, nagyon korszerűen felszerelt, elég csak a Gripenekre gondolni. A finnek pedig nagyon tudnak harcolni. Emlékezetes az 1940-es finn-szovjet téli háború, ahol az első menetben borzasztóan megverték a szovjeteket. Később persze lerohanták őket, de akkor sem szovjetizálták, mert a szovjetek látták, hogy a finnek nem viccelnek, hogyha megpróbálják őket elfoglalni.
A NATO-ban alapszabály, hogy az újak felvételét minden tagnak jóvá kell hagynia. Tavaly júniusban végül kimondták: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt is. A finnek végül NATO-tagok lettek, de a svédekét 30 országból csak 28, hiszen Magyarország és Törökország valamiért halogatta és halogatja a döntést. Miért?
Azt Orbán Viktortól kell megkérdezni, hogy miért. Az az igazság, hogy Magyarország egyedül valószínűleg nem akadályozná Svédország csatlakozását. Ugyanis az, hogy csúnyán néztek ránk, meg csúnyát írtak rólunk… Egyébként csak azt írták rólunk, amit valamennyi nyugat-európai kormány vall, és amit beleértve az Európai Parlamentet valamennyi uniós szervezet is kijelentett, hogy Magyarország nem igazi demokrácia többé. Az Orbán-rendszer sem tartja magát liberális demokráciának, noha a NATO-tagok többsége – kivéve a törököket – alapvetően elfogadják a liberális értékeket. Magyarország pedig demonstratíve nem fogadja el. Tulajdonképpen nem mondott mást az a svéd, 2019-ben készült riportfilm sem, amely a Sargentini-jelentés kapcsán mutatja be Magyarországon a demokrácia megsemmisítésének eseményeit. Ez egy mondvacsinált ürügy, de a magyarok kapva kaptak az alkalmon, mert, mintha a törökök is visszatáncoltak volna. Ha a törökök – ahogy ígérték – a NATO-csúcs után, ősszel elfogadják a svéd csatlakozást, akkor Magyarország is elfogadta volna rögtön. Talán még előtte is, mert megbeszélték volna a törökökkel, hogy másfél órával korábban elfogadjuk. Így viszont megvan az az illúziója az Orbán-kormánynak, hogy önálló politikát folytat, aminek a hátterében szerintem egyfajta zsarolás van. Szeretné, ha a NATO-országok hatnának az EU-ra, hogy adja oda az EU-s pénzt Magyarországnak. Ez persze egy hülye gondolkodás, mert ez nem így működik, de Orbánék valószínűleg azt gondolják, hogy a svédek csatlakozásában érdekelt országok – és a tagállamok valamennyien érdekeltek – rábeszélik esetleg az Európai Uniót, hogy adja már oda nekünk azokat a pénzeket. Szerintem egy ilyesfajta zsarolási megfontolás van a háttérben. A magyarok folyamatosan hazudnak és csúsztatnak. A magyar diplomácia teljesen kiírta már magát az európai és a közös diplomáciából. Szerintem ez a svéd-ügy a mindenkori magyar diplomácia mélypontja.
Hová fog ez vezetni? Megvétózhatja Magyarország végleg a svéd NATO-tagságot?
Azt nem tudom, hová fog vezetni. Az biztos, ha a törökök elfogadják, és valószínűleg el fogják fogadni, akkor mi is ratifikáljuk a svédek csatlakozását, és ki fogjuk jelenteni, hogy a svédek megbánták azt a csúnya dolgot, amit tettek.
Az nem lehet, hogy a törökök, meg a magyarok „habozása” mögött is tulajdonképpen Putyin áll?
Nem. A törököket nem lehet irányítani. Én ezt Orbán Viktorral kapcsolatban el tudnám képzelni, de Erdogán azért szuverénebb egyéniség ennél. Ő egyensúlyozgat Putyin és a Nyugat között.
|
Az észak-atlanti katonai szövetség a NER-re nem volt felkészülve Svédország barát vagy ellenség? A skandináv állam NATO-csatlakozásának blokkolása jogos reakció-e arra, hogy állítólag sértegették a magyar választókat, vagy inkább politikai zsarolásról van szó az uniós pénzek elmaradása miatt? Többek között ezeket a kérdéseket teszi fel Magyar György ügyvéd friss blogbejegyzésében. „Országaink ma barátként és szövetségesként tekinthetnek egymásra. Szoros az együttműködésünk a politika, a gazdaság, a védelem, a tudomány és a kultúra területén, ahogy összeköt bennünket európai uniós tagságunk és a nemzetközi béke és biztonság iránti elköteleződésünk is” – olvasható a két állam közötti diplomáciai kapcsolatot felvételének századik évfordulóján, 2020-ban megjelent, s máig megtalálható rövid közleményben a stockholmi magyar nagykövetség honlapján. Ehhez képest az idén májusban Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy a „Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak. Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba”. Magyar György felteszi a kérdést, „tisztában van a miniszterelnök azzal, hogy mit mondott? A kormány részéről korábban Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is arról fecsegett márciusban, hogy a magyar képviselők „megnyugtatást várnak” a svédektől, mivel „sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot”. Például azzal, hogy „Magyarország idegengyűlölő és nacionalista kormánya továbbra is megsérti a jogállamiság elvét és lemond Ukrajna támogatásáról””. Majd Magyar György meg is kérdezi: „Ez tényleg olyan távol van az igazságtól? Most előkerült az újabb ütőkártya: egy korábbi svéd oktatófilm, amely a NER véleményvezérei szerint Magyarországot lejárató, gátlástalan hazugságokkal, ferdítésekkel tarkított, az objektivitás minimális igényét nélkülöző összeállítás volt, amit egy svéd műsorszolgáltató készített 2019-ben, az európai parlamenti választások előtt. A cél állítólag az lehetett, hogy irányt mutassanak a szavazás előtt álló fiataloknak. Bocsánat az egyszerű fogalmazásért: ez ott vajon ki a fenét érdekelte? Különösebb visszhangja ennek egyébként Magyarországon sem lett, hiszen 2020-ban még „barátok és szövetségesek” voltunk – írja Magyar György. Az ügyvéd szerint „a magyar-svéd kapcsolatok megromlása okán állítólag nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba. Ne akarjunk. Azon azonban érdemes lenne elgondolkodni, hogy a diplomáciai konfliktusok éleződésének hol kell keresni a gyökereit. Arról nem is beszélve, kinek az érdekeit szolgálná a svédek NATO-csatlakozása? A miénket is, hiszen egy meglehetősen erős hadsereggel rendelkező állam válna az észak-atlanti szövetség részévé. Ennek blokkolása politikai zsarolásnak tűnik, mert a NER az egész civilizált világra haragszik az uniós támogatások elmaradása miatt.” Magyar György is megemlíti blogjában a NATO alapszerződését, amelynek ötödik cikkelye egyértelművé teszi: „ha minket idegen támadás érne, az egész szövetséget kötelezettség terhelné, hogy megvédje az országunk területi integritását. Ha ebből a közösségből a svédeket kizárjuk, magunk alatt is vágjuk a fát. Amennyiben nem akarjuk Svédországot NATO-tagországnak látni, mi is cselekedhetünk. Bármikor kiléphetünk egy év felmondási határidővel a szövetségből. Orbán tényleg ezt akarná? Az észak-atlanti katonai szövetség meg a saját csapdáját ásta meg azzal, hogy az alapszerződésben a kizárásról nem rendelkezett, miközben a felek egyhangú döntéséhez kötik új tag felvételét. Ez a szervezet a NER-re nem volt felkészülve…” – zárja bejegyzését Magyar György. |
