És mégis mozog – alattunk – a Föld…
A napokban kétszer is észleltek Magyarországon gyenge földmozgást. Július 16-án 20 óra 30 perckor 1,3 magnitúdójú, valamivel később, fél tíz előtt néhány perccel 2,3 magnitúdó erősségben mozdult meg alattunk a Föld. Három nappal korábban is regisztráltak minimális rezgéseket a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium műszerei. „Nincs okunk a Kárpát-medencében nyugtalanságra, viszonylag nyugodt tektonikus környezetben élünk” – nyugtatott meg dr. Kalmár Dániel, az intézet tudományos munkatársa.
Az elmúlt néhány napban több, kisebb rezgést is jeleztek az intézetük honlapján. Egyre gyakrabban reng alattunk a Föld?
Szó sincs erről. Az, hogy az utóbbi néhány évben megszaporodtak a hazai földmozgásokról szóló hírek, annak egyetlen oka, hogy több földrengést tudunk detektálni. Bővült az állomáshálózatunk, érzékenyebbek lettek a műszereink. Korábban tizenöt állomással dolgoztunk, a nemzetközi kutatási projektek keretében sikerült további 42 szélessávú szeizmológiai állomást telepíteni az ország különböző pontjaira. Ez a hálózat rendkívül finoman jelez, minden olyan mikrorezgést érzékel, amelyet a lakosság nem is vesz észre. Valószínűleg ezek az alig észrevehető földmozgások korábban is „működtek”, csak a mi akkori műszerezettségünkkel ezeket nem tudtuk kimutatni.
Az önök honlapján megtalálható térképből az derül ki, hogy körülöttünk szinte egyfolytában mozog a Föld. Normális ez?
Ha egy grafikonon ábrázolnánk a 2019 utáni feljegyzett rengések számát, jó meredek görbét mutatna. De – mint mondtam – ez a jelzőrendszer fejlesztésének köszönhető. Egyre több és több rengést tudtunk detektálni, és mert a rengések nem ismernek határokat, nemcsak a szűken vett Kárpát-medencéből, hanem a környező országokból is kapunk adatokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarország földrengés-veszélyes terület lenne. Olyan nagyobb erősségű, 5,6-es rengéseket, mint amilyen 1956. január 12-én előfordult Dunaharasztiban, amikor ketten meghaltak, harmincnyolcan megsérültek, csak 1985 augusztusában követte egy 4,9-es erősségű rengés Berhidán és környékén. Átlagosan 10 évente van ennek reális veszélye.
Ezeket mi váltja ki?
Úgy kell elképzelni, hogy Magyarország alatt is vannak úgynevezett törési zónák, amelyekben folyamatosan felhalmozódik a feszültség. Egyesekben akár évekig, akár évtizedekig gyűlik a feszültség, míg egyszer eléri azt a kritikus pontot, mikor már nem tud többet felhalmozni, és ezek az energiák felszabadulnak. Kioldódnak. Ezek váltanak ki 4-es 5-ös magnitúdójú rengéseket. Magyarország olyan helyen terül el, amely alatt nincs úgynevezett „szubdukció”. Erről akkor beszélünk, amikor a viszonylag sűrű óceáni kőzetlemez valamelyik kontinens peremének, vagy másik óceáni kőzetlemeznek ütközve alábukik, és mélyen behatol a Föld köpenyébe. Ezekben a szubdukciós zónákban az aktív alábukó lemezek váltanak ki komoly földrengéseket. Ilyen van például a Himalája térségében, vagy az Andoknál. Hozzánk legközelebb ilyen térség, ahol nagyobb földrengések keletkezhetnek, az Adriai-tenger partján a Dinári öv. Még Románia területe alatt is vannak ilyen alábukások. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy csak abban az adott térségben érezhető a rengés, hatásai az egész nagy lemezre kiterjednek, jelen esetben a kelet-európai térségben mindenütt megérezzük.
Milyen eséllyel lehet előre jelezni a földrengéseket?
Egyelőre nem tudjuk jelezni a közelgő rengéseket. Azt sem tudjuk megmondani, hogy egy adott területen mekkora valószínűséggel és milyen időtartam alatt fordulhat elő valamilyen adott magnitúdiójú rengés. Aki ennek megtalálná a módját, Nobel-díjat kapna érte.
Akkor nem is tudunk ellene védekezni?
Ki tudjuk számítani, hogy az adott térségben mekkora a veszélyeztetettség, ehhez igazodó építési szabályokat írhatunk elő. Az építkezési szabványok betartásával földrengésbiztos házak készülhetnek, s ha mégis megmozdul a Föld a házak alatt, nem omlanak össze az épületek.
Az olyan nagy földrengések romboló hatása, mint amilyen a közelmúltban Törökországban bekövetkezett, milyen távolságban okozhat károkat? Ezen a körön mi kívül vagyunk?
Ilyesmitől nem kell tartanunk. Az olyan nagy erejű földrengések, mint amilyen az említett törökországi is volt, legfeljebb néhány száz kilométeres körben okozhatnak károkat. Az sem mindegy az „érezhetőség” szempontjában, hogy a rengés milyen mélyen történik. Mire eléri a felszínt, lecsillapodik, az igazi erejét magához az epicentrumhoz közel tudja kifejteni. Ha a rengés „csak” 10-20 kilométer mélyen történt, akkor nyilván sokkal nagyobb hatással van a felszíni épületekre és messzebb is okozhat károkat. A török földrengést akár 300-350 kilométerre is érezték az epicentrumtól, ott még előfordult egy nagyon érdekes jelenség is. Az egyik közeli vasúti pályát keresztben kapta el a földmozgás, a sínpárt merőlegesen szinte elvágta, eltörte. A pálya két oldala három méterre távolodott egymástól a rengés 2-3 másodperce alatt.
