Hogyan tüntessünk, ha nem akarunk könnygázt a képünkbe?
Szórólapokon szedte csokorba a rendőrség, hogy melyek a tüntetők jogai, hogyan kell úgy demonstrálni, hogy az ne ütközzön a törvénybe, és a tüntetőnek ne legyen belőle bajuk. Ennek előzménye, hogy az előző két tüntetésen látható rendőri magatartás sokakban visszatetszést keltett, voltak olyanok, akik nehezményezték, hogy fiatal gyerekeket könnygázzal fújtak le, gumibottal verték őket, egy országgyűlési képviselőt pedig néhány órára előállítottak. A rendőrség most tiszta vizet öntött a pohárba, ettől kezdve minden tüntető előtt világos, hogy merre, meddig.
2006-ban, amikor az akkor még ellenzékben lévő Fidesz szimpatizánsai békés tüntetés keretében gyújtogattak és autókat borogattak Budapesten, nem mellesleg több száz rendőrt megsebesítettek, még nem volt ilyen szórólap. Pedig, ahogy mondani szokták, lett volna rá igény. Persze, jobb későn, mint soha, minden kis eredménynek örülni kell, így annak is, ha a rendőrség legalább most, 17 évvel a 2006-os októberi sajnálatos események után, közzétette a szabályos tüntetés feltételeit.
Eszerint mindenkinek joga van tüntetni, de csak a szabályok adta kereteken belül, békés eszközökkel. (Hogy mi számít békés eszköznek az koronként változik: 2006-ban például békés eszköz volt a Molotov koktél, a vasrúd, a kődobálás pedig szabadidős tevékenységnek minősült.) Fegyvert, veszélyes eszközt ne vigyünk magunkkal a tüntetésre, írta a rendőrség a szórólapokon, 2006-ban is sok baj származott abból, hogy a békés, magyar költők verseit skandáló fiatalok közül sokaknál támadó jellegű eszközöket találtak.
Magyarországon mindenki olyan ruhát visel, amilyet akar, ezzel kapcsolatban jelenleg nincsenek központi előírások, de tüntetéseken mellőzzük a félkatonai öltözéket és lehetőleg az arcunkat se takarjuk el, mert az bűncselekmény. Ha jót akarunk, tegyünk eleget a rendőri felszólításnak, ha a rendőr azt mondja, hogy oszoljunk, akkor fogadjunk szót, mert a rendőrség – így a szórólap szövege – a rendbontókkal szemben kényszerítő eszközöket alkalmazhat, indokolt esetben fel is oszlathatja a demonstrációt.
Láthatjuk tehát, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem áll az állampolgári kezdeményezések útjába: ha valaki tiltakozni szeretne, gond nélkül megteheti. A fő szabály, hogy be kell tartani a rendelkezéseket, és arra is vigyázni kell, hogy tiltakozásunkkal ne zavarjuk meg mások, például a kormány tagjainak nyugalmát.
A szórólapról lemaradt, de hasznos lehet, ha mellőzzük a kormány számára kínos, a minisztereket és magát Orbán Viktort kifigurázó, ironikus szövegek skandálását, nem javallott továbbá a kordonbontás sem. (Ezt a szabályt annak idején Orbán Viktor és a Fidesz ugyan figyelmen kívül hagyta, de akkor épp nem Pintér Sándor volt a belügyminiszter, és rendőrségi szórólap sem készült a tüntetés szabályairól.)
Mindent összevetve, a legjobb, ha a tervezett tüntetés előtt engedélyt kérünk munkahelyi vezetőnktől, ha netán diákok, vagy pedagógusok vagyunk, akkor iskolánk igazgatójától.
Ha nem akarunk mellényúlni és tévedésből mégis szabálytalanul tüntetni, akkor a legjobb, ha odahaza a négy fal között tüntetünk. Lehetőleg halkan, mert a falnak is füle van, és a szomszédok esetleg háklisak lehetnek a nekik nem tetsző zajokra.
