Magyarország ma rosszabb állapotban van, mint az őszödi beszéd idején
17 évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány
Ferenc akkori miniszterelnök Őszödön elmondott beszéde. Másnap, szeptember 18-án, a Magyar Televízió Szabadság téri székháza előtt elszabadult a pokol. A Fidesz mai megszólalói szerint az őszödi beszéd, ahol az épp regnáló miniszterelnök bevallotta, hogy hazudtak, soha nem látott morális válságba sodorta az országot. Azt is illő volna mindehhez hozzátenni, hogy ehhez a válsághoz a Fidesz – ma még kellően fel nem tárt – tevékeny részvétele is kellett.
Az őszödi beszéd ugyanis nem szeptemberben, hanem a balhé kirobbanása előtt hónapokkal, május 26-án hangzott el. Ekkor közölte az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc párttársaival, hogy böszmeséget csináltak és elkúrták. Nem kicsit, nagyon.
Egy ideig csupán a felszín alatt mozgolódott a mély. A Fidesz akkori kommunikációja egész nyáron másról sem szólt, minthogy a kormány hazudik. Ezt szajkózták éjjel és nappal, valamint minden hullámhosszon. Hogy konkrétan miben hazudott a kormány, azt akkor még nem mondták el az embereknek, várták, hogy kellően felforrosódjon az olaj és meg lehessen gyújtani a gyufát. Ez a pillanat szeptember 17-én jött el, akkor ismertették a Magyar Rádióban Gyurcsány Ferenc – tendenciózus módon megszerkesztett – beszédének egy részletét, amelyből az emberek gyakorlatilag egyetlen dolgot tudhattak meg: azt, hogy a kormány hazudott nekik.
Másnap pedig, mint tudjuk, kitört a balhé. Toroczkai László, a későbbi ásotthalmi polgármester, a Mi Hazánk mai elnökének vezetésével a felheccelt tömeg a Magyar Televízió székháza elé vonult. Ez az épület akkor még Budapest belvárosában, a Szabadság téren volt, s könnyen megközelíthető, támadáshoz kiváló célpontnak bizonyult. (Nem véletlen, hogy a Fidesz, kormányra kerülve, amilyen gyorsan csak tehette, a város szélére, a Kunigunda utcába száműzte a köztévét – politikus legyen a talpán, aki nagyobb tüntető tömeget oda tud vezényelni a nehezen megközelíthető objektumhoz.)
A forradalmárnak hazudott pesti srácok közül többen nem csupán hazafiasan, de egyúttal igen demokratikusan viselkedtek. Volt olyan pesti srác, aki társaival együtt behatolt a televízió büféjébe, ahol törtek és zúztak, majd, kizárólag ideológiai alapon, nemzeti és hazafias indíttatásból, kartonnyi cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távoztak. Békeidőkben az ilyet betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezik, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.
Voltak olyan pesti srácok, akik betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel, néhány pesti srác kezében pedig házilag barkácsolt, kis- és közepes méretű akasztófákat lehetett látni. Ez a ma már békésnek beállított tömeg hajnaltájt, mintegy záróakkordként, felgyújtotta a Magyar Televízió székházát, megrongálta a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet, ami szintén derekas tettnek számított, különös tekintettel arra, hogy alatta katonának kinevezett fiatal fiúk holttestei feküdtek.
Ezt is el kellene mondaniuk a Fidesz mostani emlékezőinek, akik máig nem tudnak, pontosabban nem akarnak lejönni a szerről. Az igyekezetük persze érthető: el kell terelni a nagyközönség figyelmét a valós gondokról, vagy, ha ez már nem megy, mert túlságosan nagy a córesz, akkor bűnbakokat találni a mai gondok valódi okozói helyett.
Azokról az unalomig ismert tényekről kell a figyelmet elterelni, hogy az oktatás romokban, az egészségügy szintúgy, a gazdaság gondjaival pedig láthatóan nem tudnak mit kezdeni az ezzel megbízott illetékesek. Az Európai Unióban még mindig toronymagasan vezet a magyarországi infláció, miközben az állam bevételei a magas áfa ellenére csökkennek, mert az embereknek elfogyott a pénzük, kevesebbet vásárolnak, mint korábban. Vezető nyugati politikus már nem áll szóba Orbánnal és kormányának tagjaival, kizárólag a demokratikus viszonyok iránt kevéssé elkötelezett keleti despoták tárgyalnak a magyar politikai vezetőkkel.
Magyarország valóban előre megy és nem hátra, csak az a baj, hogy előttünk nem a fényes jövő, hanem egy veszedelmes jéghegy tornyosul. Ezért kell minden évben emlékeztetni az embereket, hogy volt egyszer egy miniszterelnök, aki bevallotta, hogy hazudott az embereknek. Orbán Viktortól nem várhatunk ilyesmit. Igaz, egy kormányt és annak vezetőjét nem is azzal bízzák meg az emberek, hogy nyilvánosan megtépkedjék a ruhájukat, hamut szórjanak a fejükre és bocsánatot kérjenek. A magyar emberek már azzal is beérnék, ha Orbánék elkezdenének kormányozni. (Már amennyiben tudják, hogyan kell.)
Addig pedig, marad a múltmásítás, amely az ország tönkretétele alatt is zavartalanul folyik.
