Major Magda: választóként képesek vagyunk beleszólni az EU életébe

Mit adott nekünk az Európai Unió? – ezzel a címmel készített elemzést a Magyar Helsinki Bizottság. Miért érezték szükségét annak, hogy ezt elmondják?

Közeledik az európai parlamenti választás és fontosnak tartjuk, hogy minél többen részt vegyenek rajta. Ugyanis ezzel a voksolással tudják a választók befolyásolni azt, hogy kik lesznek, akik az Európai Unióban őket fogják képviselni. 

Az emberek tisztában vannak az EP-választás súlyával?

Az EP képviselők választásánál általában kisebb a részvétel, mint az országgyűlésinél. Ezért szeretnénk ösztönözni a választópolgárokat arra, hogy minél többen elmenjenek és kifejezzék a véleményüket. Ehhez gyűjtöttünk össze olyan európai parlamenti döntéseket, amelyek érdekesek lehetnek, bárki könnyen felismerheti, érezheti, tapasztalhatja azok hatását. Mert sokan távolinak érezhetik maguktól az Európai Uniót. Miközben például a „GDPR”-t, az adatvédelmi rendelet is alkalmazni kell az egész EU-ban, így Magyarországon is, és mindenki tapasztalhatja, meghatározó a mindennapjainkban, aközben talán többen nem tudják, hogy ez uniós jogszabály, ezért nem is kötik azt az EP-hez sem. Tehát olyan, mintha nem lenne közvetlen hatása, miközben van.

Többször is hallottuk már azt a kérdést, hogy hétköznapi emberként mi közünk van ahhoz, hogy miről vitáznak a képviselők az EP-ben? Olyan, mintha megfoghatatlan lenne…

Az Európai Parlamentben azokról a jogszabályokról vitáznak, amelyekhez szükséges az EP hozzájárulása. Vétózhat is, uniós szintű módosítási javaslatokat is tehet, dönt a költségvetésről, ellenőrzi az Európai Bizottságot. Ami ott történik, az közvetlen hatással van a magyarországi mindennapokra is. 

Az elemzésben a tömegtájékoztatást, a természet helyreállítását, az online platformokat, a politikai reklámokat, a mesterséges intelligenciát és az európai minimálbért érintő uniós jogszabályokat említették. 

A jövő hónapban léphet hatályba a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet. Védi a munkájukat végző újságírókat és a sajtószabadságot a politikai beavatkozással szemben. Átláthatóbbá teszi a tulajdonviszonyokat a médiában, tiltja az újságírók kémprogrammal történő önhatalmú megfigyelését, fellép az online óriásplatformok önkényes tartalommoderálása ellen. Emellett előírja a szerkesztői függetlenség biztosítását a közszolgálati médiában és az állami hirdetések igazságos elosztását.

Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka rossz ökológiai állapotban van. A természet helyreállításáról szóló rendelet alapján a tagállamoknak helyre kell állítaniuk a leromlott ökológiai állapotú élőhelyeket, 2030-ra legkevesebb 30, 2040-re 60, 2050-re 90 százalékukat. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométernyi folyószakaszokon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását. Gondoskodniuk kell, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön, emellett Európában 3 milliárd fát kell ültetni.

A globális online óriásplatformoknak, tárhelyszolgáltatóknak és nagyon népszerű keresőprogramoknak lényegében alig volt külső kontrollja. Ezen változtatott a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amely elszámoltathatóvá teszi a szolgáltatót, és növeli a felhasználó biztonságát a világhálón. Szabályozza az online közvetítőket és platformokat, célja a felhasználók biztonságának növelése a káros online tartalmakkal, tevékenységekkel és álhírekkel szemben.

A politikai reklámtevékenység átláthatóságára és célzott folytatására vonatkozó rendelet egyes előírásait már a mostani európai választásokon alkalmazni kell. A legtöbb szabály jövő ősztől lép hatályba. A lényege, hogy a választások, politikai folyamatok és a demokratikus vita rosszindulatú külső befolyásolása ellen egyszerűbb lesz fellépni. Könnyebb lesz leleplezni a valódi szándékot.

Veszélyezteti ez a rendelet a szólásszabadságot?

A rendelet nem a szólásszabadságot vagy a politikai versenyt korlátozza, hanem segít abban, hogy a politikai szereplők jobban azonosíthatók legyenek, így nehezebbé válik a választók megtévesztése. Viszont az embereknek könnyebb lesz döntéseket hozni. Ugyan a választásokat vagy népszavazásokat megelőző három hónapos időszakban tilos lesz hirdetéseket az EU-n kívülről finanszírozni, de a politikai szereplők majd könnyebben hirdethetnek az unió egész területén.

A mesterséges intelligencia és az európai minimálbért szabályozó EP döntések is érezhetők lesznek Magyarországon?

A mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály teljes körű bevezetése két évig tart majd. Ez a világon az első olyan átfogó jogszabály, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozik. Célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezet védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (AI) szemben. Így például a biometrikus azonosító rendszereket még a hatóságok is csak feltételekhez kötötten használhatják majd, tilos lesz a kínaihoz hasonló pontozási és kockázati profilozó rendszerek, valamint az emberi viselkedést befolyásoló vagy sebezhetőséget kihasználó rendszerek alkalmazása. Azaz a munkahelyen és az iskolákban tilos lesz gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni. Ugyanakkor párhuzamosan a jogszabály serkenteni igyekszik az innovációt, és Európának vezető szerepet szán az AI területén.

Az európai minimálbér irányelv 2022 novemberében lépett hatályba. A tagállamoknak az idén novemberig át kell ültetni az európai szabályokat saját nemzeti joganyagukba. A cél az, hogy a munka- és életkörülmények javuljanak az EU egész területén.

Nem mindegy, hogy a magyarországi pártokból milyen arányban kerülnek be képviselők az Európai parlamentbe?

Az EP a világ egyetlen közvetlenül választott transznacionális parlamentje, amelyben Magyarországnak mindig 21 képviselője van a 705-ből. A kisebb államok, hogy a méretüket, illetve a lakosságszámarányukat kompenzálják, több képviselőt juttathatnak be, így például miközben Magyarországon az uniós polgároknak csak a 2 százalékát adja, addig a képviselői helyeink 3 százalékot tesznek ki. Egy-egy nemzeti képviselőcsoport erejét növeli az is, ha tagja valamelyik EP-frakciónak. A képviselők pedig az adott csoport ideológiája, meggyőződése, értékrendje szerint fogják végezni a munkájukat. Ezért, ha valakinek fontos például a környezetvédelem, akkor, ha olyan párt EP képviselőjére szavaz, ahol a párt is ilyen értékeket képvisel, a szavazatával tudja befolyásolni azt, hogy ezek a területek hangsúlyosabban jelenhessenek meg az Európai Parlamentben. Tehát az embereknek az EP választáson van lehetőségük közvetlenül beleszólni az unió alakulásába, ezért érdemes elmenni voksolni.

Hogy lehet az, hogy a kormány és az ellenzék máshogy értékel egy-egy EP döntést?

Valószínűleg ennek kül- és belpolitikai oka van, illetve az is, hogy a saját meggyőződésük milyen viszonyban van azzal, amit az EP képvisel adott dologban. Ezért lehet például az is, hogy a hazai kormánypropaganda „a senki által nem választott brüsszeli bürokraták” közé sorolja nagyvonalúan az EP-képviselőket is, miközben valójában példátlanul nagy a demokratikus legitimitásuk, ugyanis mintegy 400 millió uniós polgárnak van választójoga.