Sanda húzás várható Lengyelországban: történelmi évfordulón nevezik ki az új kormányfőt
Elképzelhető, hogy Lengyelországban az államfő december 13-ra időzíti Donald Tusk miniszterelnöki kinevezését, mivel így össze lehet azt kötni az 1981-ben Jaruzielski által kihirdetett rendkívüli állapot évfordulójával, azt sugallva, hogy 44 év után egy újabb nagy csapás éri Lengyelországot. Így vélekedik Gordon István Lengyelország-szakértő a legújabb varsói fejleményekről. Hiába nevezte ki Andrzej Duda a választásokon a legtöbb szavazatot szerzett Jog és Igazságosság Párt politikusát miniszterelnöknek, a parlamentben nem lesz többsége, ez csak időhúzásra jó. Ezzel pedig Lengyelország sokat veszít, elsősorban is azt, hogy később jut majd csak az uniós forrásokhoz.
Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn beiktatta Mateusz Morawiecki új kormányát. Ám ez még nem jelenti azt, hogy az működőképes lesz, hiszen a miniszterelnöknek két héten belül bizalmat kell kérnie az októberi parlamenti választások nyomán megalakult Szejmtől kabinetje hivatalba lépéséhez.
Mint a Hírklikk beszámolt róla, az október 15-i választásokat a nyolc éve kormányzó, Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett PiS nyerte meg, ám a Szejmben megszerzett 43 százalék mandátum nem jelent számára többséget, mivel nem akadt olyan párt, amely összeállt volna vele. Ugyanakkor a Donald Tusk által vezetett ellenzéki erők – a Polgári Koalíció, a Harmadik Út és az Új Baloldal – együtt kényelmes (34+13+7 százalék) többséget élveznek (248-an vannak a 460 tagú Szejmben), s meg is állapodtak egymással. Mindenesetre Andrzej Duda államfő nem a többségben lévő erők jelöltjét, hanem a kisebbségbe került PiS emberét bízta meg kormányalakítással, ami sokak szerint veszélyes következményekkel jár Lengyelországra nézve. A varsói államfői palotában rendezett ünnepségen – az MTI tudósítása szerint – Andrzej Duda kiemelte, hogy Mateusz Morawiecki kabinetjének beiktatásával eleget tett a lengyel szokásjognak, mely szerint a legjobb választási eredményt elérő frakció jelöltje kap elsőként kormányalakítási megbízást. Az új kormányfő a lengyel alkotmány értelmében két héten belül mond programbeszédet, és kér bizalmat a parlamenttől.
A választások után Gordon István mindezt „megjósolta” portálunknak. Miként azt is, hogy a PiS időhúzásra fog játszani, nem kis részt azért – ez ugyan nem bizonyítható, de leírható, annyian foglalkoznak már vele –, hogy eltüntessen bizonyos nyomokat; mindenesetre a választás környékén sok olyan hír látott napvilágot, hogy hetek óta zajlik az iratmegsemmisítési akció.
A Lengyelország-szakértőtől most azt kérdeztük, hogy szerinte milyen menetrend várható most, s ezzel mit veszít – ha veszít egyáltalán – Lengyelország.
A kérdés jogos, de csak elméleti választ lehet rá adni – jegyezte meg Gordon István. Szerinte a legfontosabb folyomány, hogy tovább késik a Lengyelországnak odaítélt, de több probléma miatt visszatartott uniós támogatások folyósításának a megindítása. Mint emlékeztetett rá, Donald Tusk egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy győzelme esetén már másnap Brüsszelbe utazik, s elintézi a pénz visszatartásának a feloldását. Miután az október 15.-i voksolás eredményéből egyértelműen az következett, hogy végül azért ő lesz majd az új kormányfő, Tusk egy-két nappal később már valóban Brüsszelben járt, ahol jól ismerik és ő is jól ismer mindenkit, lévén az Európai Bizottság, illetve az Európai Néppárt volt elnöke. Így azután nem kellett bemutatkoznia, mindenki tudta, miért küzdött ő is Kaczynskiék nyolc éve alatt. Jelesül – ugyanúgy, mint Magyarország esetében – a lengyelek támogatásának a folyósítását is felfüggesztették (csak éppen ott 59,8 milliárd euróról beszélünk), miként nálunk, ott is azért, mert nem tartották be a játékszabályokat, „ami nem csak a futballban, hanem a jogállamban is fontos”. Ráadásul a lengyel kormány még jól be is csapta Brüsszelt, azzal, hogy olyanokat állított megvalósítottnak, ami nem volt igaz. A lényeg az, hogy ugyan még mindig nagyon messze vagyunk Donald Tusk kormányra lépésétől, ám máris sikeresen megtörténtek a tárgyalások Brüsszelben, valamint a háttérintézkedések is – mondta Gordon István. A szakértő számításai szerint az Európai Unió pénzügyminiszterei december 8.-i ülésükön Lengyelország vonatkozásában zöld utat adnak majd a támogatások előlegére – ez néhány milliárd eurót jelent. Ehhez pedig belátható időn belül hozzájut majd Varsó.
Habár semmit nem lehet százszázalékosnak venni, már csak azért sem, mert „Andrzej Duda és Mateusz Morawiecki egymást múlta felül ebben a szégyenteljes időhúzásban, amivel mindkét politikus rengeteget ártott Lengyelországnak” – mondta a szakértő, aki szerint Tusk alatt gyorsabban mennek majd az ügyek.
S hogy milyen menetrendet lát Gordon István? Mint mondja, csak saccolni tud, de szerinte Tusk kinevezését az államfő december 13-ra fogja időzíteni. Aznap lesz az 1981-ben Jaruzielski által kihirdetett rendkívüli állapot évfordulója, amiről minden évben megemlékeznek. Így Tusk hatalomra kerülését össze lehet kötni a 44 éve történt negatív eseménnyel, arra utalva, hogy itt van Lengyelország számára az újabb nagy csapás. És persze az évforduló miatt még kisebb figyelmet is fog kapni Tusk kinevezése – tette hozzá.
Ha ez valóban így lesz, és semmi nem jön közbe, akkor január elején-közepén megkezdheti munkáját a Tusk-kormány. Ám a pénz már akár előtte is elkezdhet csordogálni, ha ugyanis az EU pénzügyminiszterei december 8.-án meghozzák a kemény döntést róla, akkor már a karácsonyfa alá kerülhet Lengyelországban a pénz egy része.
