Szlankó Viola: egyre rosszabb a gyerekek mentális állapota

Miközben Magyarország az UNICEF 34 donorországának egyike, itthon is vannak gyerekeket segítő programok. Azt, hogy éppen miben segítenek, az ENSZ Gyerekjogi Bizottság ajánlása, az UNICEF globális céljai, szakmai fókuszpontjai és azok a magyarországi fő témakörök – amelyek foglalkoztatják az embereket – határozzák meg. „Nem utolsó szempont pedig az is, hogy politikailag a legérzékenyebb területeket is érintsük, mert a szervezetnek hagyományosan van összekötő, azaz híd szerepe, akár a kormány és a civil szervezetek között is, miközben törekszik a semlegességre. E szempontok alapján határoztuk meg azt a négy fő terület, amivel Magyarországon kiemelten foglalkozunk” – mondta Szlankó Viola. 

Az első az erőszakmentes gyerekkor, vagyis a bántalmazás kezelése és megelőzése. A második fontos téma a gyerekek és fiatalok mentális egészségének védelme. Harmadik feladatuk a gyerekjogi oktatás, a negyedik pedig a gyerekek részvétele, bevonása az őket érintő kérdésekbe – sorolta az UNICEF Magyarország gyerekvédelmi igazgatója. Ezek a témák Magyarországon elég fontos és aktuális problémák, s meghatározzák programjaikat – tette hozzá.  

Ilyen például, a gyerekjogi oktatás kategóriájában futó „Ébresztőóra” program, amelyben képzett gyerekjogi trénerek járják az iskolákat és 12-18 év közötti gyerekeknek tartanak foglalkozásokat. Ez kicsit elvontan hangzik, de arról van szó, hogy a gyerekek megismerik a Gyerekjogi Egyezményben lefektetett jogokat, azt, hogy mi az, amit meg lehet tenni velük és mi az, amit nem. Ha pedig olyan emberrel találkoznak, aki átlépi a határaikat, bántja őket, akkor hová tudnak fordulni segítségért. „Minden jogi megközelítés mindig arra épül, hogy ott érnek véget a te jogaid, ahol a másoké elkezdődnek. Természetesen fontosak a szülők és tanárok jogai is, de azt is látni kell, hogy ezek egymással kölcsönhatásban működnek, másrészt vannak a gyerekeknek elidegeníthetetlen jogaik is. Például a karate edző nem rúghatja fel a tanítványát. A testi fenyítés helyett máshogy kell rendezni a konfliktusokat. A 2017 óta futó programmal évente 5-6 ezer gyereket érünk el, ami eddig majdnem 30 ezer gyereket jelent” – ismertette a szakember, majd megjegyezte: a legtöbb szülő tehetetlenségében jut el oda, hogy rácsapjon a gyereke kezére, mert mondjuk már vagy harmincszor elmondta: „ne piszkáld a konnektort, édes fiam”. De nem szükségszerű, hogy ez így történjen, mert vannak olyan eszközök, nevelési taktikák, amelyekkel ez megelőzhető.  

Szlankó Viola elmondta, az erőszakmentes gyerekkor témakörében vannak kutatásaik, amelyekben hazai szülői attitűdöket mérték. „Néztük, hogy hol tart most a magyar lakosság a testi, fizikai erőszak terén a gyereknevelésben. Emellett van egy gyerekvédelmi kisokosunk és egy online kurzusunk Kiberkresz néven, amely szülőknek és pedagógusoknak készült és abban segít, hogyan védhetik meg gyermeküket az online térben, illetve hová tudnak fordulni az online erőszak esetében.” 

A gyerekek mentális egészségének védelme és javítása nemcsak Magyarországon jelent gondot, szerte a világban okoz fejtörést. Más hazai szervezet nem is foglalkozik ezzel a témával gyerekjogi oldalról. „A magyar oktatási rendszer akadémiai alapú és kevésbé foglalkozik azzal, hogy vannak a gyerekek, holott tudjuk, az érzelmi, mentális jólét befolyásolja a teljesítményt is. Mert valójában azok a gyerekek tudnak jól teljesíteni, akik legalább nagyjából jól vannak. Ezért vannak lelki egészség óráink is” – magyarázta a szakember. 

Ezek az órák arról szólnak, hogy az iskolákban dolgozó iskolapszichológusok, miután kiképezték őket a lelki egészség óra módszertanára, vagyis iskolai keretek között arra, hogyan tudnak beszélgetni a gyerekekkel másfél órában arról, mit jelent a lelki egészség, hová fordulhatnak, ha nincsenek jól. A nemzetközi és a hazai kutatásokból látszik, hogy nagyon megugrott azoknak a gyerekeknek a száma, akik rosszul vannak. A globális adatok szerint minden hetedik gyerek él valamilyen diagnosztizálható mentális problémával, és Európában a második vezető halálok a tinédzserek öngyilkossága. Magyarországon évente 30-40 gyerek lesz öngyilkos. „Bagatellizálni szokták ezt a problémát, azt mondják, hogy vannak ennél fontosabb dolgok is, de azért ez elég nagy gond. Egy amerikai kutatás szerint a vezető halálok a gyerekek körében a fegyverek által okozott halál, és náluk is második helyen szerepel az öngyilkosság. Ez elég riasztó” – emelte ki Szlankó Viola. 

Ezért foglalkoznak azzal a lelki egészség órákon, hogy hol a határ a kamaszokra jellemző apátia, depresszió, magányosság és aközött, ami már nem fér bele a kamaszkori normális befelé fordulásba. A hosszútávú cél az, hogy az országban a közoktatásba is bekerüljön ez a lehetőség az órák közé. „Jelenleg 130 iskolapszichológus végezte el a lelki egészség órák képzését. Az a dilemmánk, hogy vajon pedagógusokat is bevonhatunk-e ebbe folyamatba? Mert nagyon sokan jelezték, hogy eszköztelenek ezen a téren, ugyanis rengeteg gyerek szenved pánikzavarban, esetleg megsebzik magukat és egyéb komoly tüneteik vannak. De jelenleg van egy olyan jogi szabályozás, ami nem engedi azt, hogy külsős szervezetként foglalkozzon valaki a lelki-, szexuális nevelés, internetbiztonsági témakörökkel, ezért mi iskolapszichológusoknak tanítjuk meg ezt a módszertant” – hívta fel a figyelmet az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, aki megjegyezte, amikor először hirdették meg ezt a lehetőséget akkor nagyon sok tanár is jelentkezett. 

„Ez azt jelenti, hogy az államnak is lenne feladata ebben. Az UNICEF-nek nem dolga, hogy Magyarországon átvegyen állami feladatokat. Viszont rendszeresen megfogalmazunk javaslatokat az oktatáspolitikának, írtunk mentális egészségstratégiát, amit benyújtottunk a kormányzatnak és az illetékes tárcának és bízunk benne, hogy az erőfeszítéseink nem hiábavalóak. Amíg a rendszerszintű ajánlásainkat nem tudjuk érvényesíteni, addig annyi iskolapszichológussal tudunk dolgozni, amennyi erőforrásunk van” – tette hozzá a szakember. 

Emellett a hozzájuk forduló gyerekvédelemmel foglalkozó szakembereknek, pedagógusoknak is segítenek. Azoknak, akik úgy érzik, hogy mélyponton vannak, nem találják a hangot a gyerekekkel, eszköztelenek, kiégtek és azon gondolkodnak, hogy felmondjanak-e. Öt alkalmas ingyenes konzultáción beszélik át a helyzetet és ajánlanak megoldásokat nekik. Eddig mintegy hatszáz szakembernek segített az UNICEF Magyarország.