Tóth Zoltán: a Fidesz kordában tartaná az ellenzéki pártokat

A Fidesz első célja már korábban megvalósult, hiszen egy napon lesz az önkormányzati és az európai parlamenti választás. Ezt azért találta ki a kormánypárt, hogy ellentétes irányú kampányt kelljen folytatni, legalábbis az ellenzéki pártok eddigi közlései szerint. Ugyanis az EP-választásra mindenki önálló listával indul, ezzel szemben az önkormányzatin az ellenzéki pártok még akár civil szervezetekkel is összefognak. Embert próbáló feladat lesz ezt országos szintű kommunikációban megjelentetni, hogy egyszer önállóan kell egy pártra szavazni, máskor pedig egy összefogással vagy előválasztással, vagy akár egy alku nyomán megnevezett jelöltre – mondta Tóth Zoltán. 

Hozzátette, van egy látszólag jelentéktelen, mégis praktikus dolog, hogy egy évvel az önkormányzati választás előtt, ha megürül egy képviselő-testületi hely, akkor oda nem írnak már ki időközi választást, hanem annak a képviselőnek, aki valamiért távozott a pártja, az úgynevezett kompenzációs listájáról állíthat egy képviselőt a helyére. Tehát választás nélkül annak a pártnak egy másik helyi politikusa fogja betölteni ezt a helyet. Ennek – a választási szakértő szerint – abszolút politikai célja van, mert ha megnézzük, hogy országos szinten hány képviselői helye van a Fidesznek, és mennyi az ellenzéknek, akkor azt látjuk, hogy a Fidesznek van sokkal több. Viszont előre nem lehet tudni, hogy mely helyek fognak megüresedni, mert ez bekövetkezhet lemondás, elhalálozás, politikai patthelyzet létrejötte, vagy akár egy kisebb korrupciós ügy miatt, amikor le kell venni éppen a tábláról valakit. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a nagy számok törvénye alapján, a Fidesznek nagyobb esélye van saját magának betölteni ezt a pozíciót, és nem is kell megküzdenie azért egy időközi választáson.

Tóth Zoltán azzal folytatta, hogy ez a képviselőkre vonatkozik, de már van a polgármesterekre vonatkozó változtatás is. Eszerint, ha valakit megválasztanak 2023-ban polgármesternek, az, aki korábban betöltötte ezt a posztot maradhat a mandátum végéig, vagyis 2023 októberéig. Ez azt jelenti, hogy megválasztanak egy új polgármestert, azonban a régi polgármester még júniustól októberig betölti a mandátumot. Ez különösen abból a szempontból veszélyes, hogy az önkormányzatnak októberig elő kell készítenie a következő évi költségvetési tervet, de egy olyan költségvetés előkészítése fog folyni, amilyet a régi polgármester akart, és nem az, amit az újonnan megválasztott polgármester szeretne. Persze később mód van a korrekcióra, de azért képzeljük el azt a helyi cirkuszt, mire végigmegy egy ilyen tervezési folyamat – hívta fel a figyelmet Tóth Zoltán. 

A választási szakértő szerint a jelen változtatások szempontjából a legfontosabb módosítás, hogy az ellenzéknek, illetve minden pártnak gyakorlatilag a választókerületek háromnegyedében jelöltet kell tudni állítani ahhoz, hogy lehessen kompenzációs listája is. Vagyis, ha nem állít jelöltet az egyéni választókörzetekben akkor el fog esni a jogosan járó következő szavazatoktól. Ez pedig arra kényszeríti az ellenzéki pártokat, hogy még inkább tömörüljenek. Emögött is van egy politikai megfontolás a Fidesz részéről, mert a kormányzópárt azt szeretné, hogy hosszú távon kétpártrendszer jöjjön létre Magyarországon. Az a célja, hogy ezzel összeszorítsa, tömörítse az ellenzéki pártokat. Azért, hogy mindig kisebbségben legyenek, mert – úgy gondolják – úgyse fognak tudni egyetérteni hiába hoznak létre összefogást, előválasztást, alakítanának egy választási pártot, a Fidesz úgyis többségbe fog kerülni. Ha mégis győz az ellenzék, akkor sincsen semmi baj, mert a Fidesznek a szavazóbázisa radikálisan nem fog csökkenni. Tehát, ha lesz is ellenzéki győzelem, az nagyon fej-fej melletti lesz. Ebben az esetben az ellenzék képtelen lesz kétharmados törvényeket alkotni. Ebből pedig az következik, hogy a politika gerince, az államszervezet struktúrája, a lényegi módosítási lehetőségektől elesik – vélte Tóth Zoltán.

Az ellenzék legpozitívabb választási eredménye a jászberényi időközi választás volt, amit nagy fölénnyel nyertek meg a polgármester és a képviselő testület esetében is. Az ellenzéki pártok ugyanis egy újfajta összefogással, egy civil egyesületbe, szervezetbe tömörültek, és bár mindenki tudta, hogy ki melyik párthoz tartozik, civil szervezetként, egységesen léptek fel a Fidesszel szemben. Ezt kellene csinálni, csak ehhez részint a civil szervezeteknek, nagyobbrészt a pártoknak változtatni kellene a magatartásukon és a gondolkodásmódjukon. A civil szervezeteknek nem az a dolguk, hogy megragadják a közhatalmat és politikai képviseletet kapjanak az országgyűlésben, vagy netalán a kormányban. Nekik az a dolguk, hogy az általuk támogatott pártszövetségnek szakpolitikákat gyártsanak, mindazt, ami közös ügy az utcában, ahol építünk járdát, csinálunk közműveket, ezek rendben tartása – fogalmazott a választási szakember. 

Ezzel szemben, a pártoknak nem szakpolitikákat kell írni, viszont számos esetben tapasztalta Tóth Zoltán, hogy például törvényt akarnak gyártani, holott erre az ország számos részében van ezzel foglalkozó civil szervezet. „De a politikusok túlterjeszkednek saját képességeiken, és azt akarják, hogy mindenben ők legyenek az istenek. Ezzel szemben a civileknek meg engedni kell, hogy a pártok a közjogi hatalomért küzdjenek, és ezt azzal szolgálják, amihez értenek. Tehát aki állatvédő, az állatvédelmi javaslatokat tegyen. Aki olvasóköri tag, az a kultúra fejlesztésére tegyen javaslatot. De a civil szervezet soha nem válthatja föl a pártot, mert az alkotmány vagy az alaptörvény középpontjába a közjogi hatalomért folytatott pártverseny van beiktatva. Ezt egyelőre nem lehet meghaladni.” A pártnak viszont az a dolga, hogy a sok száz civil szervezet által kialakított szakpolitikából integráljon egy összefüggő, koherens, általa képviselhetőnek tartott társadalmi, gazdasági, politikai programot. És akkor automatikusan mindenki eligazodik ebben a rendszerben. Mindenki tudja a helyét. Egy civil szervezeti alelnök nem akar országgyűlési képviselő lenni, ezzel szemben egy országgyűlési képviselő nem maga gyárt törvénymódosító javaslatokat, hanem megkérdezi az általa integrált civil szervezeteket arról, hogy mit képviseljenek – magyarázta a választási szakember.