Vágyálom a kemény tél, de akár igaz is lehet
A következő hetek időjárását ismerhetjük legfeljebb annyira, hogy jósolni lehessen, ennél nagyobb távlatokban a meteorológiai modellek már nem látnak, csak tapogatóznak. November közepén tehát tippelgetni lehet arra, hogy lesz-e fehér karácsony vagy jégzajlás a Dunán, de nagy összegben fogadni egyikre sem érdemes.
Ha Márton napja ködös, zűrzavaros tél lesz – tartja a népi megfigyelés, ha pedig barna lovon jön, vagyis nem esik hó, akkor kemény, fagyos lesz a tél. Márton mellett Erzsébet és Katalin napjára is vonatkoznak népi időjárás-előrejelzések, de ezeket a jelenségeket még egy kiszámíthatóbb klíma idején figyelték meg, és akkor sem mindig jöttek be. A Köpönyeg.hu brutális, mínusz 20-25 fokos telet jelez előre 2024-25-re, és azt írják, még napközben is végig fagypont közelében maradhat a hőmérséklet az előttünk álló hónapokban.
Az időjárást azonban nem lehet hetekkel, hónapokkal előre megjósolni. Még a rövidtávú előrejelzés is változékony – mondta a Hírklikknek Kuntár Roland, a HungaroMet Zrt. meteorológusa. „November közepén nem lehet megmondani, hogy karácsonykor milyen idő lesz. A meteorológiai előrejelzések néhány napra készíthetők el kellő biztossággal. Hetekkel előre már csak minták látszódnak, amiből arra tudunk következtetni, hogy egy adott időszak mennyire lehet csapadékos, vagy száraz, illetve, hogy a sokévi átlaghoz képest melegebb, vagy hidegebb lesz-e a következő két-három hét. Ennél pontosabbat sajnos nem tudunk mondani.”
A népi megfigyelések abból az időszakból származnak, amikor az időjárás-előrejelzés, mint tudomány még nem létezett. Az általuk talált mintázatok sem jöttek be mindig. „Nehéz lenne azt mondani, hogy például, amit Márton napján a lóval kapcsolatosan megfigyeltek, ténylegesen igaz lett volna. Nincsenek bizonyítékaink arra, hogy a népi megfigyelések beváltak” – mondta Kuntár.
A hóember még nem köszön
Különösen igaz ez a változékony 21. század időjárásra. Októberben a globális átlaghőmérséklet 1,65 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, havi szinten tehát már túlléptük a Párizsi Klímaegyezményben rögzített 1,5 fokos maximális felmelegedési célértéket. (Az ENSZ klímaváltozásról szóló éves konferenciája, a COP29 éppen ezen a héten zajlik Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában. A klímacsúcsról ebben a cikkben írtunk részletesebben.)
Az északi sarkkör felett keringő poláris örvény negyven éve nem volt annyira gyenge, mint az idén október elején. Ez azt jelenti, hogy a gyenge áramlás nem tudja megtartani a sarkvidéki levegőt, és nagyobb eséllyel áramolhat be szélsőségesen hideg levegő Európába. „A poláris örvény változásából arra tudunk következtetni, hogy észak felől jön-e a hideg levegő, de még ha Európa szintjén meg is nézzük, nem biztos, hogy Magyarországra is vonatkoztatható a következtetés” – magyarázta a meteorológus.
A sokéves átlag és az utóbbi évek mintázatai alapján is lehet halvány következtetéseket levonni. Zordabb, keményebb téli időszak utoljára 2017 januárjában volt Magyarországon. Akkor a nagyobb tavaink, folyóink befagytak, a Dunán pedig látványos, emlékezetes jégzajlás volt megfigyelhető, amilyet azóta sem láttunk. Fehér karácsony viszonylag gyakrabban van: Budapesten átlagosan hétévente fordul elő, hogy az ünnep mindhárom napján legalább 5 centiméteres a hótakaró. Országos szinten egy évtizedben átlagosan egyszer fehér a karácsony az ország legalább kétharmad részén, a 2000-2020 közötti megfigyelések alapján.
