A CIA és Ukrajna titkos háborúja

A putyini propaganda állításaival ellentétben, hogy a CIA és brit testvérszervezete, az MI6 kezdeményezte az együttműködést Ukrajna hírszerzésével, az amerikaiak és a britek nem bíztak az ukránokban, hiszen szervezeteik munkatársai közül sok volt az Oroszországgal rokonszenvező, akár Putyin ügynöke – számolt be rendhagyó nyíltságú írásában a New York Times.

A jég éppen tíz évvel ezelőtt tört meg, amikor a tömegtüntetések megdöntötték a Kreml-barát rendszert, Viktor Janukovics kormányfő és társai Moszkvába menekültek. Valentyin Najvalcsenko, az új vezetés által kinevezett hírszerzési főnök kereste meg a fordulat után az amerikaiakat és a briteket, támogatást kérve, hiszen az orosz veszély távolról sem múlt el. Jó szándéka jeléül átadta a véletlenül az ukrán hírszerzés előző vezetésénél maradt titkos adatokat az orosz hadiflottáról, az új atom-tengeralattjárókról és hasonlókról.

Miután Putyin csapatai még abban az évben elfoglalták Ukrajnától a Krím-félszigetet, felségjelzés nélküli különgép vitte Kijevbe a CIA akkori igazgatóját. John Brennan támogatást ígért, azzal a feltétellel, hogy az ország hírszerzését, különösen a belföldit, megtisztítják az orosz ügynököktől. Miután ezzel az ígérettel tért vissza Washingtonba, azzal kellett szembesülnie, hogy Barack Obama elnök és tanácsadói egyáltalán nem lelkesedtek az ügyért, sőt. Féltek attól, hogy provokálják Moszkvát és titkos utasításokban szabták meg, mit tehet ott a CIA és mit nem. Így tilos volt mindenfajta akció, amely „várhatóan” emberéletet fenyeget. 

Az amerikai korlátozások feszültséget okoztak a kapcsolatokban, de az ukránok önálló útra is léptek. Kondratyuk tábornok, a katonai elhárítás új vezetője paramilitáris alakulatot hozott létre feltétlenül megbízható fiatal ukrán katonákból, hogy az ellenséges vonalak mögött, tehát főként a megszállt ukrán területeken dolgozzanak és pótolják azt, amit a nyugatiak nem engednek. Az „Ötödik parancsnokság” elnevezésű alakulat hamarosan bizonyította fontosságát. Amikor Ukrajna felett lelőtték a maláj légitársaság gépét, ők jelentették, a hírforgalmat figyelve, már órákkal az eset után, hogy a vagy 300 halálos áldozatot követelő rakétát az oroszokhoz került ukrán területről lőtték ki.

Az új ukrán egység sikeresnek bizonyult ügynökök beszervezésében is. Tapasztalataik szerint a nyugatiak igen nehezen tudnak oroszt megnyerni kémkedésre – ukránnak ez sokkal könnyebb.

Washington ettől kezdve adott át az ukránoknak nem lehallgatás-biztos hírközlési rendszereket, valamint vállalta az Ötödik parancsnokság és más elit alakulatok tagjainak kiképzését különleges feladataikra. Két európai országban készítették fel őket, többek között arra, hogy „alvó ügynököket” telepítsenek az országban, akik – ha az oroszok előrenyomulnak – gerilla-hadműveleteket hajtanak végre ellenük. 

Amint a New York Times cikkéből kiderül, az amerikaiak minden támogatásuk ellenére, változatlanul elleneztek emberéleteket veszélyeztető akciókat az oroszok ellen. Amint azóta olvashattuk, ilyeneket ennek ellenére indítottak – nem mindig sikerrel.

Amikor Obama után Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, sokan aggódtak. Az új elnök megpróbálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arra bírni, indítson eljárást Joe Biden volt alelnök fia ellen, aki ukrajnai üzletekben volt érdekelt. Egyébként a kiszámíthatatlan kalandor Trump dicsérte Putyint és tagadta (ami bizonyított volt), hogy orosz hekkerek különböző akciókkal segítették megválasztását. Szerencsére azonban az elnök – Mike Pompeo külügyminiszer és John Bolton CIA igazgató személyében – az orosz kérdésben héjaként ismert embereket hozott helyzetbe. Mindketten ellátogattak Kijevbe és biztosították Zelenszkijt országuk változatlan támogatásáról a titkosszolgálatok részéről is.

Az együttműködés további sikereket hozott: így az ukránok segítségével tárták fel, honnan, milyen körülmények között indulnak az orosz hekker-támadások a világ számos országa ellen. A tapasztalatok alapján az „Orosz ház” – a CIA Oroszországgal foglalkozó főosztálya – Hágában nemzetközi tanácskozáson tárgyalt a britekkel, a hollandokkal és más európai titkosszolgálatokkal az együttműködésről. A titkos koalíció az Oroszország elleni fellépést hangolja össze.

Az Ukrajna elleni 2022 februári támadásra amerikaiak és britek már 2021 novemberében figyelmeztették Zelenszkij elnököt és kormányát. Azok azonban még akkor sem adtak hitelt a nyugatiak értesüléseinek, amikor Richard Burns CIA igazgató januárban Kijevbe repült, hogy személyesen fújjon riadót.  

Washingtonra mindenesetre az agresszió után is számítani lehetett, sőt: Joe Biden elnök kormánya engedélyezte, hogy értesüléseikkel támogassanak emberéleteket követelő ukrán akciókat is. Ezeknek az információknak volt például köszönhető, hogy az oroszok nem tudták elfoglalni Odesszát és meg tudták előzni a Zelenszkij ellen tervezett merényleteket. Sikerrel léptek működésbe az ukrán „alvó ügynökök” is a megszállt területeken.

Napjainkban, amikor a washingtoni törvényhozásban a republikánusok blokkolják a további segélyt, az ukrán hírszerzés emberei azt kérdik amerikai partnereiktől: nem hagyják-e majd őket is cserben, ahogy azt Afganisztánban tették? Richard Burns CIA-főnök, aki a múlt héten járt ismét Kijevben, megnyugtatta őket: látogatása jelzi, hogy országa továbbra is elkötelezett az ukrán ügy mellett.