A sikernek sok anyja van….
„Magyarország elnöksége alatt sikerült elintéznünk, hogy Románia a schengeni térséghez kapcsolódjon, és eltűnjön a román–magyar határ, ami az ott élőknek különösen fontos, és a gazdasági élet számára is rendkívül előnyös, és persze a románoknak is ez az érdekük. Ezt senki nem tudta elintézni Bulgáriának és Romániának az elmúlt időszakban. Tehetetlenség volt, és patthelyzet. Én úgy látom, hogy ezt sikerült feloldani, az utolsó döntés még előttünk van, de mindenkivel megegyeztünk, és szerintem egy nagy gesztus Magyarország részéről Románia irányába, hogy éppen a magyar elnökség tudja kiküzdeni, kiharcolni Románia schengeni tagságát.” (Orbán Viktor – december 6.)
Emlékeim szerint Ausztria és Hollandia blokkolta a korábbi időszakban Románia és Bulgária teljes körű felvételét a schengeni térségbe, mondván, hogy túl sok menekült érkezik Európába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. 2023. december 30-án az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon végzett belső határellenőrzések megszüntetéséről. Ennek értelmében 2024. március 31-től megszűnt a személyek ellenőrzése a Bulgária és Románia, valamint a többi schengeni ország közötti belső uniós légi és tengeri határokon. Ezzel párhuzamosan kinyilvánították azt a közös szándékot is, hogy a későbbiekben újabb határozat születik, amely meghatározza (Bulgária és Románia vonatkozásában) a szárazföldi határellenőrzések megszüntetésének időpontját. Tehát a részleges csatlakozás (tengeri, légi) nem Magyarország EU soros elnökségének időszakában történt, hanem jóval előtte.
2024. november 18-án hatékonynak minősítette az embercsempészek elleni eddigi nemzetközi intézkedéseket Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a román hivatali partnerével, Catalin Predoiuval tartott megbeszélésén Bécsben. Az osztrák belügyminiszter utalt arra, hogy a határvédelem javulása után Ausztria feloldhatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát akadályozó vétóját. Ismeretem szerint a bécsi találkozón nem vett részt a magyar kormányfő.
2024. november 22-én az ügy szempontjából fontos esemény történt Budapesten, hiszen Ausztria, Bulgária, Magyarország és Románia belügyminiszterei tárgyaltak a schengeni térség kiterjesztéséről Romániára és Bulgáriára. A tudósítások szerint a felek egyetértettek abban, hogy minden akadály elhárult, amely eddig lehetetlenné tette Románia és Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozását. A két ország teljes körű schengeni tagságáról december 12-én döntenek Brüsszelben.
Semmiképpen nem szeretném kisebbíteni Orbán Viktor érdemeit, de tisztázzuk:
- Budapest – az EU soros elnöki pozícióból fakadóan – a helyszínt biztosította,
- Magyarország egy korábban megkezdett folyamat lezárását segítette elő,
- a történet főszereplője: Ausztria, Bulgária és Románia, és nem Magyarország.
Ezért aztán meglepetéssel fogadtam Orbán szavait, miszerint: „Magyarország elnöksége alatt sikerült elintéznünk”, illetve „magyar elnökség tudja kiküzdeni, kiharcolni Románia schengeni tagságát”. A régi bölcsesség így szól: „a sikernek sok anyja van, a kudarc mindig árva”. Orbán fenti mondatai azt tükrözik, hogy a magyar miniszterelnök nem csak ismeri a mondást, hanem alkalmazza is, és ennek megfelelően rögtön eljátssza az „anyaszerepet”. Nem igazán hitelesen….
