Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást – legalábbis szerinte...

Balkanyar 2024. november 5. 20:38 2024. nov. 5. 20:38

Aki szeretné tudni, ki nyerte az amerikai elnökválasztást, azzal máris közölhetjük: Donald Trump. Legalábbis őszerinte. Nem kétséges ugyanis, hogy a volt elnök lesz az, aki a választási eredmények csak egy részének beérkezése után be fogja jelenteni, hogy ő győzött… Függetlenül attól, hogy még napokig vagy hetekig tarthat a szavazatok megszámlálása, illetve újraszámlálása. Az sem kétséges, hogy Trump és szövetségesei azonnal visszautasítják és csalásnak minősítik a választási eredményt, amennyiben ellenfele, Kamala Harris lenne a győztes. Félreértések elkerülésére ezt már a kampányban ismételten előre jelezték.

Trump a 2020-as választáson látta, hogy nagyon remélt újraválasztása meghiúsul és Joe Biden legyőzi. Ha most is így alakul, várhatóan megismétli majd akkori, többszörösen törvénysértő trükkjeit, (amiért aztán vádat emelt ellene az államügyész), hogy nyomást gyakoroljon az úgynevezett ingadozó államok választási tisztviselőire. Akkor felhívta őket: vessenek véget a szavazásnak ott, ahol ő vezet... A később még levélben beérkező szavazatok többsége ugyanis általában a demokratáké. Trump, ugyancsak a 2020-as példákat követve, meg fogja kísérelni, hogy rábírjon egyes államokat: ne hagyják jóvá a náluk született választási eredményeket. 

Olyan lehetőség ezúttal nem kínálkozik, hogy Trump – akárcsak négy éve tette –próbálja megakadályozni, hogy a törvényhozás jóváhagyja a választásnak az ő javára meghamisított eredményét. Annak idején saját alelnöke, Mike Pence tagadta meg ezt a durva csalást és jóváhagyta az eredményt – ezúttal pedig az ügyben a törvényhozás mellett illetékes alelnök: Kamala Harris. Egyébként egy két éve hozott törvény szerint a választásnak az az állomása, amikor a törvényhozásban „megszámolják” az elektori szavazatokat, formaság és semmiféle kihatása nincs az eredményre. Így tehát Trump számára nem lehet szükséges, hogy a törvényhozás ellen uszítsa híveit: a csőcselék romboló támadása 2021 januárjában négy halottat és sok sebesültet követelt. A tombolók közül sokat a bíróságok jogerősen elítéltek. Felbujtójuk már megígérte, hogy megválasztása esetén rehabilitálja és kártalanítja őket. 

Nem mellékes körülmény, hogy a négy évvel ezelőtti elnökválasztással ellentétben Donald Trump most nem elnök, tehát nincsenek törvény adta extra lehetőségei. Ha veszít, csak egy állampolgár, aki megpróbál arra bírni más polgárokat, hogy kövessenek el érdekében állami és szövetségi törvényekbe ütköző cselekedeteket. Akárhogyan is: Trump számára az lenne a legjobb megoldás, ha simán győzne. Ha ugyanis el akarja csalni a választást, rá kell bírnia illetékes választási tisztviselőket, hogy érdekében köztörvényes bűncselekményeket kövessenek el.

Trumpék várható csalási kísérleteire jó példa, ami 2020-ban Georgia államban történt. A végjátékban a vesztésre álló Trump felhívta az államnak a választásokért felelős (egyébként republikánus) vezető köztisztviselőjét és felszólította: „keressen nekem legalább 11 780 szavazatot”. Ennyi kellett volna ugyanis ahhoz, hogy Trump megkapja az állam valamennyi elektorának támogatását. A durva törvénysértés miatt Trumpot másodszor vonta felelősségre annak idején a törvényhozás – a republikánus többség miatt ezúttal is sikertelenül –, de büntetőper is indult ellene, amely még utolérheti. Ilyen és hasonló „hadműveletekre” mind a hét ingadozó államban van kilátás. Egyébként az Egyesült Államokban visszatekintve szinte elhanyagolható probléma volt a választási csalás – és túlnyomórészt republikánusokhoz fűződött, akiket tetten is értek. Trump ennek ellenére szakadatlanul hirdette és hirdeti, hogy „a demokraták csak masszív csalással győzhetnek”. Így például azt állította, hogy Pennsylvaniában, az egyik „ingadozó” államban, a demokraták már készülnek is erre.

Országosan a választási tisztviselők 40 százaléka tapasztalt fenyegetést, zaklatást, gyalázást és sokan kaptak gyanús csomagokat. Ezért az államok szavazatszámláló bizottságainál a legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel készültek a választásra, hiszen 2020-ban, amikor Trump veszített, hívei rágalmazták, sőt életveszélyesen is megfenyegették a választási bizottságok tagjait, illetve a szavazás lebonyolításában segédkező önkénteseket. Történetesen Georgiában elsőként vezettek be a választási törvényre vonatkozó képzést a rendőrség számára. A rendőrhatóság szerint „az emberek négy éven át sokat hallottak mindenféle összeesküvés-elméletről és félünk, hogy most majd keresik a vélt problémát. Elég egy szikra a közösségi médián, ezután feltűnhet a szavazóhelyeken a csőcselék, esetleg fegyverrel”. 

Georgia államban Trump most a felmérésekben kismértékben vezetett Harris előtt. Hogy megnyugtassa a kedélyeket, a hatóság a főváros, Atlanta peremén 100 millió dollárból épített új, megerősített választási központot. Ugyanakkor az állam választási testülete Trump híveinek ellenőrzése alatt áll. Az öt tagú vezetés, amely azért felel, hogy az állam kerek 2400 választási körzetében minden rendben menjen, egy sor új szabályt állapított meg. Így például jogot adtak maguknak, hogy elutasítsák az eredményt és azt is, hogy előírják, valamennyi szavazatot kézzel számoljanak meg. Az állam Legfelsőbb Bírósága mindenesetre nemrég megsemmisítette ezeket a jogsértő szabályokat. 

Amennyiben Trumpot a demokrata jelölt egyértelműen legyőzi, a társadalom többsége szinte bizonyosan kiáll majd Harris mellett és megakadályoz minden kísérletet a választások elcsalására. Mindez nem jelenti azt, hogy nem várhatunk erőszakos cselekményeket is, de azt nyilván Trump is tudja: nagyobb esélye van nyerni, mint egy vereséget visszafordítani.

A republikánusok trükkjei közé tartozik az is, hogy megtámadják a választási névjegyzékeket. Történetesen Georgiában eddig több mint 63 000 név jogosságát vonták kétségbe, feltéve a kérdést: választásra jogosultak-e ezek vagy léteznek-e egyáltalán. Az ilyen kereseteket csak be kell jelenteni, megindokolni nem kell. Az eredmény: kevesebb mint 800 nevet kellett ezek után törölni a listáktól, a panaszoltaknak kevesebb, mint egy százalékát. 

Egyébként könnyen lehetséges, hogy napokig eltart, amíg megszületik az eredmény. A jelenlegi elnök, Joe Biden választási győzelmét a szavazás után négy nappal hirdették ki. Különösen várhatók késések abban a hét „ingadozó” államban, ahol nagyon szoros a verseny. A három „csatatér” állam, Pennsylvania, Arizona és Nevada, amelyek akkor a leglassabban készültek el az eredménnyel, ezúttal is hasonló helyzetbe kerülhetnek.  

A szavazóhelyiségek bezárása utáni óráktól az egyes államok közzéteszik a helyi, nem hivatalos eredményeket – ezeket az adatokat és az exit-pollokat használja a média arra, hogy előrevetítse: ki lehet a győztes. Az államok egyébként csak hetekkel később állapítják meg a győztest, miután az eredményeket jóváhagyták. Késedelmet okozhatnak a sorban-állások is, miután a törvény szerint mindazok, akik a szavazási idő lejártakor még várnak, hogy leadják voksukat, le tudnak szavazni. Szerepet játszanak még a tengerentúl élő állampolgároktól és a fegyveres erők tagjaitól jövő szavazatok, amelyek általában késéssel érkeznek. 

A hazugság-hadjáratban Trumpnak neves, közismert támogatói is vannak. Így nagy híve, a milliárdos Elon Musk, nemkülönben Steve Bannon, az Orbán vendégeként Budapesten is járt volt fehér házi tanácsadó. Bannon történetesen nemrég szabadult a börtönből, ahová azért küldték, mert nem tett eleget egy kongresszusi idézésnek. Most a közösségi portálokon figyelmeztették a választókat, hogy a demokraták el fogják csalni a választást. Hirdették azt is, hogy illegális bevándorlók tömege fog szavazni, holott állampolgárság híján erre nincs módjuk és állították, hogy a számítógépek, amelyek összesítik az eredményeket, „könnyen manipulálhatók”. A cél, amit feltehetően nagyobb nehézség nélkül is sokaknál elértek: aláásták a bizalmat a demokratikus választási folyamat iránt, amire eddig nem volt példa és alapot teremtettek ahhoz, hogy az emberek erőszakot alkalmazzanak.

Stratégiája lesz Trump táborának, hogy különböző helyi eredményeket vonjon majd kétségbe, mindaddig, amíg az elektorok között holtverseny alakul ki és ily módon a képviselőház szavazással dönti el, ki győzött. Ott minden tagállamnak egy szavazata van, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben a republikánusok többséggel rendelkeznek. Sokan feltételezik, hogy Trump már ezt a „megoldást” fontolgatta, amikor hírhedt Madison Square Garden-i gyűlésén kijelentette: neki és Mike Johnsonnak, a képviselőház elnökének „van egy kis titka, ami a választási győzelmet szolgálja”. 

A gátlástalan, hazug propaganda sikeres. A republikánusoknak csak 57 százaléka van már a véleményen, hogy a választások simán megtörténnek, 38 százalékuk bízik abban, hogy a levélben leadott szavazatok hitelesek és minden harmadik azzal számol, hogy sok, nem választó-jogosult ember, köztük az illegális migránsok, simán le tudnak szavazni. Emellett minden ötödik szeretné, hogy Trump bejelentse győzelmét, még akkor is, ha veszített.

Az amerikai hatóságok elsősorban Oroszország, Irán és Kína beavatkozását észlelték a választásokba. Jen Easterly, az amerikai kormány Kiberbiztonsági Hatóságának vezetője elmondta, hogy a külföldi források különböző taktikákat és megközelítéseket alkalmaznak, de céljuk közös. Alá akarják aknázni az amerikaiak bizalmát demokratikus intézményeikben, különös tekintettel a választásokra.

Kevesebb figyelem irányul arra, hogy a november 5-i szavazásokon újraválasztják a törvényhozást: a Képviselőház 435 tagját és a 100 szenátor mintegy harmadát. A tét nem kicsi: a Szenátusban a demokratáknak szerény, 51:49 arányú többségük van. A Képviselőházban eddig 220 republikánus és 212 demokrata ült. Az arányok meghatározóak a mindenkori elnök számára, hiszen különösen fontos kérdésekben, mint például a szövetségi költségvetés vagy hadviselés, csak kongresszusi jóváhagyással dönthet. A felmérések az mutatják, hogy a Republikánus Párt szenátorainak és képviselőinek száma nőhet.