Európai Parlament: Orbánék nem úszhatják meg
Az Orbán-rendszer pályája a leginkább tanulságosan egy helyen, az Európai Parlamentben követhető végig. A testület, amely az Európai Unió 27 tagállamának hazájukban megválasztott, több, mint 700 képviselőjéből áll, az elmúlt években több határozatban tárta fel és egyre határozottabban ítélte el a demokrácia egyre nagyobb mértékű korlátozását, a jogállam hiányát, a korrupciót és felhívta az Európai Bizottságot: ne adjanak pénzt ennek a kormánynak, amíg az nem teljesíti az uniós követelményeket.
A Parlament azt is többségi határozatban követelte, hogy a Bizottság vonja vissza a döntést, amellyel – az igazságszolgáltatás kérdéseiben állítólagosan megjavult helyzetre hivatkozva – több, mint 10 milliárd euró folyósításáról döntött. A határozatok rendre, ismételten elmarasztalták a magyar kormányt az unió alapvető értékei – a jogrend, a szólásszabadság, a demokrácia, az állampolgári egyenlőség – tudatos, állandó megsértése miatt. Kitértek a női jogok megsértésére csakúgy, mint a migránsok, a szexuális kisebbségek kezelésére, valamint arra, hogy Magyarországon a fontos döntéseket társadalmi vita, érdemi parlamenti ellenőrzés nélkül hozzák és hasonló módon töltik be az igazságszolgáltatás, az állami ellenőrzés vezető posztjait és leépítik az akadémiai szabadságot.
Az unió parlamentje ismételten figyelmeztetett már arra, hogy országunk, amely a jelenlegi költségvetési ciklusban is euró tízmilliárdokra számíthat, az EU egyik legmagasabban finanszírozott országa – egyúttal az az állam, amely tudatosan szembemegy az unió értékeivel, ismételten egyedül gátolja annak fontos döntéseit, késégbe vonja az európai egység gondolatát, ezért akadályozza az együttműködés továbbfejlesztését.
Ezeket a határozatokat a testület mindenkor nagy többséggel fogadja el, hiszen azokat a parlament négy nagy frakciója: a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok egyaránt támogatják. Várhatóan így lesz ez majd az EP jövő heti, ciklusában a júniusi választás előtti utolsó ülésén, amelyet a testület többsége arra használ fel, hogy ismét egyszer, minden korábbinál nyomatékosabban figyelmeztesse az Orbán-kormányt „a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tartós, rendszerszintű és tudatos megsértése miatt.”
A határozat tervezete, amelyet a Szabad Európa hozott nyilvánosságra, megállapítja azt is, hogy „a határozott EU-fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia lebontásához Magyarországon, a megfelelő mutatók alapján egy választási autokrácia hibrid rezsimjévé változtatva az országot”.
Az újabb figyelmeztetés az Európai Bizottságnak tehát az EU végrehajtó testületének szól, amelyet a képviselők újra felszólítanak: gyorsítsa fel Magyarország ellen indított eljárásait, reagáljon azonnal a jogállamiságot érintő új problémákra, tartson e kérdésekben rendszeres meghallgatásokat, és fogadjon el határidőkhöz kötött konkrét ajánlásokat. A határozat felhívja a Bizottságot a Magyarországnak szóló kifizetésekről szóló döntés felülvizsgálatára és arra, hogy „mindaddig egyetlen fillért se folyósítson a magyar kormánynak, amíg az maradéktalanul meg nem felel minden egyes vonatkozó jogszabálynak”.
A képviselők úgy látják, hogy az Integritás Hatóság kezelhet ugyan a magyarországi jogállamisági helyzettel kapcsolatos aggodalmakat, de az a gyakorlatban nem rendelkezik megfelelő hatáskörökkel feladatainak ellátásához. Ezért az EP ragaszkodik ahhoz, hogy az Integritás Hatóság további hatásköröket kapjon a megfelelő adatbázisokhoz való hozzáférés, nyomozati jogköreinek megerősítése és ajánlásainak kötelezővé tétele révén.
A parlamenti többség megismétli a második félévben esedékes soros magyar elnökséggel kapcsolatos aggodalmakat, nyugtalanságának adva hangot, hogy a magyar kormány nem lesz képes hitelesen ellátni a soros elnökségi teendőket, tekintettel a vele szemben folyó számos eljárásra és a lojális együttműködés elvének megsértésére. „A képviselők sajnálattal veszik tudomásul, hogy a tanács nem talált erre megoldást, és a magyar kormány képviselői fogják vezetni a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érintő tanácsüléseket” – fogalmaznak.
Fontos újdonság a határozat-tervezetben, hogy az élesen bírálja a magyar hatóságok „rendszeres megkülönböztető eljárásait olyan cégekkel szemben, amelyek a magyar kormány és az oligarchák stratégiai érdekei szempontjából fontos területeken tevékenykednek” és felhívják az Európai Bizottságot: haladéktalanul vizsgálja ki az üzleti vállalkozások által jelzett panaszokat.
