Fleck Zoltán: a kormányban nincs szakpolitika, így szakemberek sem kellenek
Az autokratikus pártoknak két stratégiájuk van arra, ha azt érzik, hogy elvesztik a támogatást: egyrészt keményebbre szorítják a gyeplőt, a másik oldalon pedig megpróbálnak fiatalokat toborozni – véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint nem több politikai PR-fogásnál, ha új államtitkárokat neveznek ki a kormányba. Mivel nincs szakpolitika, ezért szakemberek sem szükségesek, így teljesen mindegy, hogy az újonnan kinevezettek hány évesek, épp milyen neműek, honnan jönnek, és milyen háttérrel rendelkeznek. Úgyis azt kell csinálniuk, amit a „főnök” mond, és bábuként rakosgathatóak.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn olyan több évtizedes terveket vázolt, amikhez szerinte a mostani huszonévesekre van szükség, ezért fiatalok toborzását sürgette. Újra a fiatalokét, pedig Nagy Mártonék „beérkezésével” már egyszer bejelentette, hogy az ő csatlakozásukkal biztos a győzelem. Most akkor mégsem, újabb fiatalok is kellenek?
Most eltekintenék a hagymázas beszédtől, ami inkább betegségtünet. Ezekben az Orbán-féle beszédekben borzasztóbbnál borzasztóbb víziók vannak. Csak a fiatalokra reagálva azt mondom: szerintem ez inkább a válságtünete annak a konglomerátumnak, amit ők pártnak neveznek. Valószínűleg az utánpótlás hiányzik, és ez inkább egy felszólítás: „kedves fiatalok, nem ígérünk nektek semmit, de lépjetek be”. Ez ugyanolyan toborzás, mint amilyen általában megtörténik az autokratikus pártoknál. Előbb-utóbb azt érzik, hogy elvesztik a támogatást, ezért két stratégiájuk van. Egyrészt keményebben szorítják a gyeplőt, a másik oldalon pedig megpróbálnak fiatalokat toborozni. Ez a toborzás bizonyos körökben nyilván hatékony is tud lenni, mert nagyon sok pénzt költenek például a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül a fiatalabb generációkra.
Ezen túlmenően új államtitkárokkal is erősít a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Hankó Balázs miniszter javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök Koncz Zsófia országgyűlési képviselőt családokért felelős államtitkárnak nevezte ki. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közigazgatási államtitkára pedig Ujsághy György lesz. Valójában mi történik most a kormányban?
Valójában tök mindegy, mert ezek az emberek valójában bábuk. Minden autonómia nélkül tevékenykednek. Ezeknek a figuráknak nincs karakterük, teljesen mindegy, hogy hány évesek, vagy épp milyen neműek, honnan jönnek, és milyen háttérrel rendelkeznek. Úgyis azt kell csinálniuk, amit a „főnök” mond. Ha egy kicsit kisiklanak ebből, akkor azonnal menesztik őket. Vagy, ha nem is tesznek rosszat, bábuként rakosgathatók ide-oda. Egy-egy miniszternek, vagy államtitkárnak valójában csak PR-fogás az életkora, ahogy azt is mutatni lehet vele, hogy „lám-lám, itt nők vannak, fiatalok vannak”. Kicsit csodálkozom, hogy más kisebbségek nem kerülnek be így, mert mindegy, kik vannak ott.
Most akkor valójában olyan, mindenhez értő szakemberek vannak a hatalomban, mint Koncz Zsófia, aki már a harmadik minisztériumban államtitkár?
Szakemberek egyáltalán nincsenek, a kormány környékén sincsenek szakemberek. Ezek politikai kinevezettek, politikai megbízatásuk van, és politikai feladatot hajtanak végre. Mivel nincs szakpolitika, ezért szakemberek sem szükségesek. Ha lenne szakpolitika, akkor nem omlott volna össze az egészségügy, ha lenne szakpolitika, akkor nem a belügyminiszter vezetné az oktatásügyet. Most mondjam tovább? Nincsenek szakemberek, ezek politikai PR-fogások. Sajnálom, ha valaki olyan helyzetbe kerülhet, hogy egyszerűen csak az arcát adja valamihez, és a fiatalokat ehhez a feladathoz hívják. Sok sikert kívánok annak, aki ezt vállalja.
Ez akkor már a „végvonaglás”?
Ki tudja. Lehet, hogy nagyon régóta ilyen válsághelyzet van, de ami nem túl vigasztaló ebben a dologban, hogy egy ilyen válság nagyon sokáig el tud tartani. Ez nyilvánvalóan egy lefelé tartó ív, de nagyon sokáig még ki is tarthat, mert a pénz, a hatalom és az erőszak a kezükben van. Ezzel elég sokáig el lehet lavírozni egyre rosszabb állapotok felé.
