Ha szigorú az Európai Bizottság, akkor az idén már nem lesz pénz

NVZS 2023. március 31. 14:25 2023. márc. 31. 14:25

Ha nagyon szigorú a brüsszeli bizottság, akkor az idén nem érkezik uniós pénz, még akkor sem, ha az első félév végéig a kormány teljesíti a feltételeket, aminek azonban még nem látni a jelét, s nem is látni a folyamat végét. Így látja Szent-Iványi István, akivel arról beszélgettünk, hogy pénteken lejár az Európai Bizottság 27 szuperfeltételének teljesítésére a kormány által vállalt határidő. Az uniós ügyekben jártas külpolitikai szakértő szerint amúgy nem látni a kormánynak azt az igyekezetét, ami tavaly ősszel még egyértelműen megvolt: akkor még úgy csináltak, mintha akarnák teljesíteni a feltételeket. Igaz, ma már a Bizottság csak valódi teljesítéseket fogad el, miközben a gazdaságon kétségkívül enyhült a nyomás.

Ma, azaz március 31.-én jár le az a határidő, amit a magyar kormány szabott magának arra, hogy teljesítse az Európai Unió Bizottsága által feltételként szabott úgynevezett szupermérföldet, s így reménye legyen, hogy hozzájuthat a visszatartott uniós forrásokhoz. 28 milliárd euró sorsa a tét, ami helyreállítási alapban lévő 5,8 milliárd eurós támogatásból, valamint a hét éves költségvetésből felhasználható 22 milliárdból áll – ez utóbbiból 6,3 milliárd eurót zároltak a rendszerszintű korrupció büntetlensége miatt elindított jogállamisági eljárás keretében. A folyamat részeként egyidejűleg leállították a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott egyetemekkel köthető finanszírozási szerződéseket is.

A Népszavának a dossziékat ismerő forrásai szerint a tárgyalások a véghajrában vannak, de még nem zárultak le, így a március végi határidő elúszott. A Bizottság egyelőre elemzi a magyar javaslatcsomagot, és néhány ügyben még várja a pontos tájékoztatást a budapesti tervekről. Idetartozik az alapítványi egyetemek irányítására jellemző összeférhetetlenség megszüntetését biztosító törvényjavaslatok egy része, amelyek bemutatásával adós a kormány. A lap úgy tudja, hogy Navracsics Tibor a jövő héten ismét Brüsszelbe látogat, hogy Johannes Hahn költségvetési biztossal tárgyaljon erről. 

Változik-e bármi amiatt, hogy a kormány nem tartotta be az amúgy saját maga általa vállalt határidőt az úgynevezett 27 szupermérföld teljesítésére? – kérdeztük Szent-Iványi Istvánt.  A külpolitikai szakértő – korábbi európai parlamenti képviselő, illetve külügyi államtitkár, majd nagykövet – szerint jelen állás alapján egyszerűen nem tudni, mi a kormány szándéka. Eredetileg március 16-ra, majd március végére vállalt határideje ellenére az utóbbi időszakban már szinte semmi nem történt a feltételek teljesitése érdekében, leszámítva azt, hogy volt egy-két javaslat, amit azonban a Bizottság eleve nem fogadott el teljesen – mondta. A kormány ősszel még szemmel láthatóan nagyon igyekezett teljesíteni a feltételeket, de ez megakadt, s mintha lemondott volna arról, hogy rövid távon megfeleljen az elvárásoknak. Igaz, Navracsics Tibor és Varga Judit időként tárgyal, de az itthoni törvényalkotásban semmi nyoma annak, hogy bármi változást akarnának. Pedig igen sok a megoldatlan ügy – mutatott rá. Lehet persze, hogy a második félévben beindul a hazai törvényhozás is – jegyezte meg. 

Volt minden: tavaly nyáron azt mondták, hogy majd ősszel indulnak meg a pénzek, ősz elején azt, hogy az év végéig, majd azt, hogy az idén az első félévben, most meg már azt, hogy a harmadik negyedévben, sőt, Navracsics már óvatosan arra is utalt, hogy a harmadik, esetleg csak a negyedik negyedévben juthat Magyarország a pénzekhez – idézte fel Szent-Iványi az eddigi kormányzati kommunikációt. „Amúgy pedig ez az ügy is úgy húzódik, ahogy a finn és a svéd NATO-ratifikáció ügye” – jegyezte meg.  Akárhogyan is, a kormányon múlik, hogy mi lesz – fejtegette. Van egy negyedévük arra, hogy mindent teljesítsenek. Ha akarják, akkor lehet esélyük rá. 

Mi a szándék? – merül fel a kérdés. Esetleg nem is kell annyira az a pénz? Szent-Iványi szerint akár ez, de az is benne lehet a pakliban, hogy megpróbálnak kifárasztásra játszani. Mindez persze csak találgatás, hiszen ő nem lát bele a kormány gondolkodásmódjába – tette hozzá.

Ha tényleg az a helyzet, ahogy sok szakértő, megfigyelő állítja, nevezetesen, hogy az EU már nem elégszik meg a törvényekkel, hanem azt is látni akarja, hogy azok valóban be vannak építve a gyakorlatba, akkor egy darabig nem juthatunk pénzhez – vetettük fel, példaként említve, hogy az Integritás Hatóság egyelőre szépségtapasznak tűnik, s nem látszik valódi munka mögötte. Ugyanakkor még az Integritás Hatóság esetében sem fogadtak el teljesen mindent – jegyezte meg Szent-Iványi, emlékeztetve arra, hogy az eredeti 17 feltétel közül a bizottság 11 – részben vagy egészben történő – megvalósulását hiányolja. 

„Ha nagyon szigorú a Bizottság, akkor az idén nem lesz pénz, még ha a félév végéig a kormány teljesíti is a feltételeket, aminek azonban egyelőre nem látni a jelét” – szögezte le a szakértő. Így azután nem látni a folyamat végét – tette hozzá –, valamint az igyekezetet sem, szemben tavaly ősszel, amikor még úgy csináltak, mintha akarnák teljesíteni a Bizottság feltételeit. Szent-Iványi úgy látja, hogy a kötelezettségszegési eljárásoknál kialakult Orbánék technikája: a Bizottság problémáinak egy részét megoldják, kitalálnak látszatmegoldásokat, amire végül a Bizottság – jobb a béke alapon inkább – rábólint. Ezt a korábban kifejlesztett technikát alkalmazza most is a kormány, de ez most nem működik, a Bizottság nem elégszik meg azzal, hogy csak részben teljesítik a feltételeiket. Ez tehát megváltozott, a Bizottság valódi teljesítéseket fogad csak el.

Ugyanakkor sokan állítják, hogy a kormány nem is teljesíthet minden feltételt, hiszen, ha megteszi, és a törvényi változtatásokat hatályba léptetik, a gyakorlatban működtetik, akkor az orbáni rendszer a saját sírját ássa meg, ami összeomlását eredményezi. „Ha nem is omlik össze, nagyon megsérül, hiszen olyan rendszert építettek fel, amiben mindennek megvan a helye, olyan, mint amikor egy nagy építményből kihuzigálnak blokkokat, ami veszélyesen omladékonnyá teszi azt” – ábrázolta plasztikusan a szakértő, hozzátéve, hogy további negatív hatásként Orbán számára lerombolódna a mítosz, hogy ő azt csinálhat, amit akar. „Kiderülne tehát, hogy ő is kénytelen igazodni Brüsszelhez, s mint emlékezhetünk, ez az, amivel mindig vádolják az előző kormányokat.”

Az viszont igaz, hogy némileg szerencsésebb a kormány helyzete, mint volt tavaly, amikor nagyon meg voltak Orbánék rémülve amiatt, hogy magasan beragadnak az energiaárak, ami tavaly év végére nagyon súlyos problémákat okozott a magyar gazdaságban – mutatott rá Szent-Iványi. A piacon 200 euróról 50 euróra zuhant be a gáz ára (s a jelek szerint ez ki is tart), ennek köszönhetően január-február óta megszűnt a nyomás a kormányon, hogy azonnal kell a pénz – s ez még annak ellenére is így van, hogy máig a legmagasabb árat mi fizetjük az orosz gázért. Emellett a felpörgetett inflációval elég sok pluszbevételhez jut a költségvetés, nem véletlenül büszkélkedtek már többször, is azzal, hogy uniós pénzek nélkül is kihúzhatjuk. „Jelenleg nincs közel a nagy bukta, így a nyomás is csökkent, azaz, most lehet ezt játszani” – tette hozzá a szakértő.