Hányan is elmentek... 3. Közéleti emberek, újságírók

Január 21. Grétsy László – A kiváló nyelvész

A 91 éves korában elhunyt Grétsy László nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség a nyelvművelés kiemelkedő alakja volt. Halálhírét A magyar nyelv jövője – a nyelvi változások nyomában címmel megrendezésre kerülő konferencián jelentették be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A jelenlévőket megdöbbentette a sokkoló hír, mert a szervezők szerint a köztiszteletben álló nyelvész maga is készült erre a konferenciára, de egy nappal korábban, álmában elhunyt.

A kiváló nyelvész munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el az évtizedek alatt: 1976-ban a SZOT-díjat, 1982-ben a Kiváló népművelő díjat kapta meg. Legnagyobb elismerései a Magyar Örökség-díj, amelyet 2007-ben és a Prima Primissima-díj, melyet 2012-ben kapott meg.

Április 4. Ferge Zsuzsa – A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek kutatója

A Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus életének 93. évében hunyt el. Kecskeméti Zsuzsanna néven budapesti értelmiségi családban született 1931-ben, felsőfokú tanulmányait 1948-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg. Egyik tanára hívta a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) dolgozni, diplomáját a munka mellett szerezte meg 1953-ban, Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című tanulmányával 1982-ben szociológiai doktori címet szerzett.

Az ELTE Szociológiai Intézetében szociológiát tanított, 1988-ban teljes állású egyetemi tanár lett, majd az egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének és Továbbképző Központjának tanszékvezetőjévé nevezték ki. Külföldi egyetemeken is dolgozott vendégtanárként, 1997-ben az Edinburghi Egyetem díszdoktorává választották. 1993-ban az Európai Akadémia, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagja lett. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős volt, több szakmai szervezet munkájában részt vett. A szegénység mellett fő kutatási területe volt a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata. Több mint háromszáz tanulmánya jelent meg és több könyvben beszámolt kutatásainak eredményéről.

Tevékenységéért 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Pro Urbe Budapest, 2004-ben Radnóti Miklós-, 2005-ben Prima-díjat, 2007-ben Nagy Imre-érdemrendet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. 2011-ben megkapta az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát és az Európai Polgár Díjat. 2017-ben neki ítélték a Mensch Nemzetközi Alapítvány Mensch-díját.

Június 18. Bíró András – Az Alternatív Nobel-díjas

1925. október 20-án született Szófiában, magyar és szerb szülők gyermekeként. Élt Magyarországon is, de az 1956-os forradalom idején Franciaországba emigrált. Dolgozott az ENSZ-nek, megalapította Ceres és a Mazingira című ENSZ-lapokat is. 

1986-ban tért vissza Magyarországra, majd négy évvel később megalapította az Autonómia Alapítványt, ami többek között földvásárlással segítette a Magyarországon élő romákat. Ő és szervezete 1995-ben megkapta a Right Livelihood-díjat, amit Alternatív Nobel-díjnak is szoktak hívni.

Július 11. Donáth László – A szocialista lelkész

A 69 éves korában elhunyt volt országgyűlési képviselő Budapesten született. 1979-ben szerzett diplomát az Evangélikus Teológiai Akadémián, majd segédlelkészként, helyettes lelkészként dolgozott. 1988-ban került a csillaghegyi gyülekezethez, ahol parókus lelkésszé avatták.

1989-ben részt vett a Történelmi Igazságtétel Bizottság kegyeleti bizottságában, valamint alapító tagja volt a Magyar-Zsidó Kulturális Egyesületnek. Ugyanebben az évben az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségi tagjává is választották.

Több karitatív szervezet, így az Aranyág Alapítvány kuratóriumának elnöke is lett. 1978 óta jelentek meg publicisztikái az egyházi, 1987 óta a világi sajtóban.

Az 1994-es országgyűlési választáson a Magyar Szocialista Párt győztes jelöltje volt Óbudán, majd a következő három választáson is megválasztották. Országgyűlési tevékenysége alatt 1994 és 2002 között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja, majd 2006-ig alelnöke volt. 2006 és 2010 között az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban, valamint 2002 és 2006 között a kulturális és sajtóbizottságban dolgozott.

Augusztus 8. Boros Lajos – A reggeli rádiózás úttörője

A hetvennyolcadik életévében elhunyt Boros Lajos, a magyarországi reggeli rádiózás úttörője volt. 

1947. április 12-én született Budapesten. Tanulmányait a Bánki Donát Gépipari Technikumban végezte, ezt követően a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskolán diplomázott 1970-ben, majd 1972-ben énekes-gitáros kategóriában megnyerte a Ki mit tud? című vetélkedőt.

A Danubius rádióban ismerhették meg a nevét, 1999-től tíz éven keresztül vezette a Sláger Rádió Bumeráng című műsorát. 2010 és 2012 között a Neo FM, majd a Music FM reggeli műsorának frontembere volt. 1999–2001 között az RTL Klub Kész átverés című show-jának műsorvezetőjeként is dolgozott.

Augusztus 20. Losonczi Ágnes – A magyar szociológia egyik legnagyobb hatású tudósa 

A Széchenyi-díjas szociológus, a magyar szociológia iskolateremtő alakja 96 éves korában halt meg. Debrecenben született, a világháború alatt deportálták, hazatérését követően táncművészeti, színházrendezői és bölcsész tanulmányokat követően, a Népművelési Minisztériumban dolgozott, majd az 1960-as évektől érdeklődése a szociológia felé fordult.

Alapítója, később igazgatója volt a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének. Első kutatásai a zene társadalmi szerepével foglalkoztak, innen az életmód kérdései felé vitte érdeklődése, majd az egészségügy, az életfordulók, az öregség, a traumatizáció és az idő fogalma került kutatásai középpontjába.

Fontosabb művei: A zene életének szociológiája (1969), Ártó-védő társadalom (1989), Sorsba fordult történelem (2005) és Az ember ideje (2009).

Munkásságát 1999-ben Balázs Béla-díjjal, 2004-ben Akadémiai Díjjal, 2006-ban Nemes Nagy Ágnes-esszédíjjal ismerték el. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést és Prima díjat vehetett át. 2017-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki „a magyar szociológia egyik legnagyobb hatású tudósaként végzett jelentős zeneszociológiai kutatásai mellett, újító szellemű, elsősorban a társadalmi fordulatok egyénre gyakorolt hatásával, illetve a traumatikus életszakaszok megélésének témájával kapcsolatos, nagy jelentőségű tudományos életműve elismeréseként". 

Szeptember 2. Kupa Mihály – Az Antall-kormány pénzügyminisztere

A közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter 83 évet élt. Budapesten született. 1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. 1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt.

1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.

1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.

Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan, ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint az Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.

1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott.

2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt.

1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott.

Szeptember 21. Kereszty András – Régi és Új Népszabadság

A 82. éves korában elhunyt újságíró a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, valamint a Népszava főszerkesztője volt. 

Kereszty András már érettségi után újságíró lett, az akkori Népsportnál dolgozott. 1967-ben végzett az ELTE magyar-orosz szakán, diákévei alatt Tiszta szívvel címmel szerkesztett egy irodalmi lapot. 1965 után több riportja is megjelent az Élet és Irodalomban, 1968-ban a Magyar Hírlap, 1970 őszén a Népszabadság külpolitikai rovatának a munkatársa lett.

1974 őszétől 1980-ig az MTI és a Népszabadság közös kairói tudósítójaként, 1980 és 1984 között a Népszabadság utazó tudósítójaként, 1984 és 1989 októbere között a Népszabadság washingtoni tudósítójaként dolgozott.

1989 októberében nevezték ki a lap felelős szerkesztőjének – a Népszabadság az ő vezetése alatt vetkőzte le magáról a pártlap jellemzőit. 

1994 és 1997 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke volt, 1991-től először az ELTE-n, később az SZTE Budapesti Média Intézetében tanított. 

A Népszabadság politikai okokból történő 2016. október 8-i bezárása után Új Népszabadság címmel indított portált.

Szeptember 29. Karsai Dániel – Méltatlannak tartotta, hogy tiszta fejjel nézze végig, ahogy leépül a teste 

A 47 éves korában elhunyt alkotmányjogásznál két éve diagnosztizálták az ALS nevű gyógyíthatatlan betegséget. 2023. szeptemberben állt nyilvánosság elé, egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzéssel. (Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség gyógyíthatatlan, de a mentális képességeket nem érinti, így a beteg kénytelen tiszta tudattal végig követni saját elmúlását.)

Karsai Dániel méltatlannak tartotta, hogy teljesen tiszta fejjel nézze végig, ahogy leépül a teste és cselekvőképtelen lesz. Azért fordult a nyilvánossághoz, mert ma Magyarországon a hozzá hasonló emberek nem dönthetnek életük méltó befejezéséről. Európa több országában engedélyezett az eutanázia, a magyar jogszabályok alapján azonban, ha valaki itthonról segítene neki ebben részt venni, az bűncselekményt követne el. Ezért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy így érje el az életvégi döntésekhez való jogok kibővítését Magyarországon, és népszavazási kezdeményezést is indított.

A strasbourgi bíróság végül elutasította a kérelmét, hiába szólalt fel személyesen, és a népszavazási kísérlete is elbukott előbb a Nemzeti Választási Bizottságon, aztán az Alkotmánybíróságon. A Fidesz elzárkózott a témáról való vitáktól, képviselői a Parlamentben látványosan kikerülték őt.

Október 31. Hadas Kriszta – A Hadas

Az 53 éves korában meghalt tévés vásárlás közben lett rosszul, a mentők hosszú ideig próbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét. 

Hadas Kriszta harminc éve dolgozott televíziósként, a Magyar Televízió, az RTL Klub, a TV2 és az ATV csatornán is. Legutóbb a nézők Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című műsorban láthatták, melyet két társával együtt meg is nyert. Az utóbbi években a Jön a baba című dokumentumfilm-sorozatának szentelte legtöbb energiáját.

Budapesten született, tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola tévé- és dokumentumfilm-rendező szakán folytatta 1996 és 1999 között. 1992-ben a Magyar Rádiónál, a Krónika című műsorban kezdte pályafutását, majd 1994-től a Magyar Televíziónál dolgozott szerkesztő-riporterként, mígnem három évvel később az induló RTL Klubhoz szerződött, ahol a Frei Dosszié, Akták és a Híradó szerkesztő-riportere volt.

2000-ben került a TV2-höz, ahol nevéhez fűződik az Igazi vészhelyzetben, illetve a Gyerekkórház című dokumentumfilm-sorozat. Munkájáért megkapta a Magyar Orvosi Kamara médiadíját, két alkalommal az év televíziós szerkesztő-riporterének választotta a szakma. 2022-ben a Prima Primissima közönségdíját kapta meg.

Több mint egy évtizeden át dolgozott szerkesztő-riporterként a Napló című heti riportmagazinban, valamint az Aktív és a Magellán című műsorok főszerkesztőjeként. 

2012-ben visszatért az RTL-hez, ahol a Forró nyomon illetve az RTL Klub Keresem a családom című műsorok főszerkesztőjeként dolgozott. 

December 8. Borenich Péter – A kádári politikai rendőrség kétszer is letartóztatta

A Magyar Rádió egykori munkatársa, Aranytoll díjas magyar újságíró, dramaturg, 84 éves volt. Számos hazai és külföldi szakmai díja közül kiemelkedik a „Prix Italia” rádiós és televíziós világverseny nagydíja, amelyet a „Miért tettem?!” című dokumentumdrámájáért kapott 1975-ben.

Borenich Péter, aki a rendszerváltás után több mint egy évtizeden át a Magyar Rádió közalkalmazotti, később üzemi tanácsának elnöke is volt, Zircen született. 1957 elején a kádári politikai rendőrség kétszer is letartóztatta a népi demokratikus rend elleni szervezkedés és izgatás bűntettének gyanújával. Végül ugyan vádat nem emeltek ellene, de eltiltották a felsőfokú tanulmányoktól. Ennek ellenére, érettségi után többször is megpróbált felvételizni különböző egyetemekre, de helyhiányra hivatkozva mindig elutasították kérelmét.

A Magyar Rádióban kezdett dolgozni a '60-as évek elején. Előbb bemondó volt, majd nagy sikerű dokumentum-műsorok készítője és szerkesztője. A Magyar Televízió több műsorának is volt riporter-műsorvezetője, az ezredfordulón tanított a Szegedi Tudományegyetem kommunikációs szakán. 2007-ben nyugalomba vonult és egy tényfeltáró blogot vezetett az interneten.