Hányan is elmentek... - 3. Régi és nem régi csibészek

Február 19. – A Metro és a Taurus dobosa

Ezen a napon hosszú betegség után meghalt Brunner Győző, a Metro és a Taurus egykori dobosa. Az évtizedek óta Kanadában élő zenész 77 éves volt.

Brunner Győző volt a dobos a Metro együttes legsikeresebb korszaka alatt, amikor a klasszikus felállásban a Sztevanovity fivérek, Zorán (ének, gitár) és Dusán (ritmusgitár), Frenreisz Károly (ének, basszusgitár, szaxofon), Brunner Győző (dob) mellett Schöck Ottó játszott billentyűs hangszereken.

A zenekarból 1971-ben lépett ki, 1972-től az akkor alakuló supergroup, a Taurus dobosa, vezetője lett. Ebben a rockegyüttesben Radics Béla gitározott, Balázs Fecó volt a billentyűs, Som Lajos pedig a basszusgitáros (később Zorán játszott a helyén).

Brunner Győző 1973 tavaszán, a Dohány utcai Metró klubbeli koncertjük befejeztével bejelentette a csupán két kislemezig jutó Taurus megszűnését. Hátralévő vidéki kötelezettségeinek eleget téve, mintegy másfél éves működés után a Taurus feloszlott.

A zenekar Radics Béla gitáros kivételével Taurus Orange néven új tagokkal kibővülve, külföldi vendéglátós fellépéseket vállalt, majd hazatérve, Balázs Fecó és Brunner Győző – elsősorban Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként – megalapította az ős-Korált. Brunner 1976-ig dobolt a zenekarban, aztán felhagyott az aktív zenéléssel. Egy ideig doboktatást vállalt, 1992-ben részt vett a Metró Budapest Sportcsarnokban megrendezett nosztalgia koncertjén, 2001-ben pedig a nagy hármas (Illés-Metró-Omega) Népstadion-beli megméretésén ült a dobok mögé. Utolsó nyilvános fellépése 2006 novemberében, Frenreisz Károly hatvanadik születésnapjára rendezett Syma csarnokos bulijára esett. Radics Béla (1982), Som Lajos (2017) és Balázs Fecó (2020) után 2021. február 18-án elment az eredeti, klasszikus felállású Taurus utolsó mohikánja is.

Március 16. – A daltulajdonos

Az életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros haláláról testvére, Dinnyés Ágnes számolt be közösségi oldalán. Dinnyés József 1948. augusztus 4-én született Szegeden. 1963-ban kezdett énekelni, 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel második helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként" emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet.

1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett, egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt, hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, és még akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel, megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), a Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek.

Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészete verseiből előadás-sorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, amelynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek. Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit.

2001-ben megkezdődött 24 CD-re tervezett életmű-sorozatának kiadása. 1988-ben Dalaim könyve címmel kötete jelent meg, róla Sebők János írt könyvet A daltulajdonos címmel.

Aktív szerepet játszott a hagyományőrzésben: a Tanítók Emlékfája mozgalom szervezőjeként csaknem száz emlékfát állított már azért, hogy „a múltat ne felejtsük el".

Dinnyés Józsefet 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.

Szeptember 15. – A Vadászat lemez basszusgitárosa

Életének 69. évében ezen a napon hunyt el Póka Egon. A Máté Péter-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző 1953-ban született, 1978-tól 1993-ig a Hobo Blues Band tagja, 1997-től 2009-ig a P. Mobil tagja, majd a Póka Egon Experience vezetője. 

Tátrai Tiborral közösen jegyzik a Hobo Blues Band 1984-es Vadászat című albumának zenéjét, amely a magyar rocktörténet egyik legfontosabb lemeze. 

2009 és 2011 között, a zenekar utolsó korszakában ismét játszott a HBB-ben, és az elmúlt években is többször színpadra lépett Földes László Hobóval. A budapesti Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskola alapítója, igazgatója.

Póka Egon 2003-ban Kőbánya díszpolgára lett, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét, 2019-ben Máté Péter-díjat vehetett át.

November 8. – A Tolcsvay-trió és a Fonográf dobosa

Németh Oszkár, a hetvenes és nyolcvanas évek aranykorszakának egyik ünnepelt, kiváló zenésze volt. Dobosként főként a Tolcsvay-trió, illetve a Fonográf együttes tagjaként volt ismert.

Németh Oszkár feltűnt Zorán kísérő zenekarában is, valamint vendégzenészként szerepelt annak 2002-ben megjelent Zorán című lemezén, Szörényi Levente első szólólemezén és az István, a király lemezén szintén ő dobolt. Játszott az Alfonz kalandjai, majd a Bojtorján együttessel, Bródy Jánossal. A Fonográf együttes megszűnte után, Móricz Mihály gitárossal megalapította a N. O. coM.M.ent együttest. 

December 6. – A Gyöngyhajú lány énekese

Az Omega együttes november elején közölte Facebook-oldalán, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója kórházba került. A SOTE pulmonológiai klinikáján kezelték, amely a légúti, tüdődaganatos, és más tüdőbetegségek kiemelt centrumaként működik. Innen néhány nappal később a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára szállították át.

Az énekes állapotáról nem lehetett részleteket tudni azon kívül, hogy súlyos, teljes volt a hírzárlat vele kapcsolatban. A hallgatást a Kóbor János alapította Omega együttes törte meg, amikor a közösségi oldalukon bejelentették, hogy december 8-án megjelenik a Testamentum című lemezük, amit a közönség már régóta várt, és az énekesük egyik dalával köszöntötték az advent második gyertyagyújtását. A bizakodásra okot adó híreket azonban a szomorú bejelentés követte. 

Kóbor első együttesét még iskolásként alapította, majd több próbálkozás után Kovacsics Andrással és Varsányi Istvánnal megalapították az Omegát, amihez a volt osztálytárs, Laux József is csatlakozott. A kezdeti években továbbra is nyugati slágereket dolgoztak fel. Ekkor még Kóbor mellett énekelt Benkő László is, néhány alkalommal Koncz Zsuzsa, majd csatlakozott Somló Tamás és Wittek Mária. A hatvanas évek második felében azonban az Omega saját slágereinek többségét már Kóbor énekelte, az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes. Magyarul és angolul is énekelt. A 10000 lépés című albumukon megjelent Gyöngyhajú lány című dalukat rengetegen feldolgozták, többek között Kanye West is, amiért perre is mentek, mert az amerikai rapper nem kért engedélyt az Omegától.

„Csodás valóságunk voltál, s most utolérhetetlen álmunk lettél" – írta az Omega frontemberének 14 éves lánya, az édesapja emlékére tartott gyászmise reggelén a Facebook-oldalán.

A sorozat előző részei itt és itt olvashatók.