Nemzeti konzultáció: kicsit drága, de legalább fölosleges karácsonyi ajándék a kormánynak

Föld S. Péter 2024. október 30. 14:55 2024. okt. 30. 14:55

Már postázzák a 11 kérdést tartalmazó nemzeti konzultáció íveit. Az állampolgárok hagyományos, immár 14. „megkérdezése” nagy munkát ró az egyébként is számos nehézséggel küzdő Magyar Postára, de bízhatunk benne, hogy az ügy fontosságára tekintettel, az állami cég állja a sarat, és mindenkihez időben eljuttatja a kérdéseket.

Először Budapesten, majd vidéken juthatnak hozzá az emberek a kormány leveléhez – nem hebehurgya módon, ahogy jön, összevissza, és nem is egyszerre, mert ez sok lenne a Magyar Postának, hanem az irányítószámok növekvő sorrendjében kézbesítik a leveleket, úgyhogy senki se türelmetlenkedjen, mindenki sorra kerül.

December 20-ig lehet válaszolni a kormány által feltett kérdésekre, kivéve abban a nem várt esetben, ha – mint egy évvel ezelőtt – ismét meghosszabbítják a visszaküldés határidejét. Tavaly, karácsony előtt néhány nappal jelentette be nemzeti konzultációt levezénylő Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy január 17-ig még lehet válaszolni. Nem arról volt szó, hogy a kormány elégedetlen lett volna a visszaküldött levelek mennyiségével, épp ellenkezőleg: nagy számban érkeztek vissza a konzultációs kérdőívek, ezért a kormány mindenkinek szerette volna biztosítani a lehetőséget, hogy elmondja a véleményét. Ennek azért is volt jelentősége, mert – mint a bejelentésből megtudtuk – „továbbra is nagy a nyomás Magyarországon, hogy még nagyobb összeggel járuljon hozzá a háború finanszírozásához”. Szerencsére Orbánéknak már akkor sem kellett feltett kézzel harcba indulniuk az uniós csatározásokra, mert – így a hivatalos indoklás – „változatlanul azt gondoljuk, hogy ha sokan állunk ki az álláspontunk mellett, annak nagy súlya lesz a brüsszeli tárgyalóasztaloknál”.

Amúgy nem két fillér egy ilyen nemzeti konzultáció, de ilyen esetekben nem a forintokat kell nézni, hanem azt, hogy vannak, akiknek megéri. Az idei megkérdezés költségeiről értelemszerűen még nincsenek adatok, de a tavalyi számok alapján elmondható, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hobbija sokba kerül a magyar adófizetőknek. A 2023-as nemzeti konzultáció esetében a nyomdaszámlák és a postai költségek 2,7 milliárd forintra rúgtak, s miután a kormány már akkor sem bízott semmit a véletlenre, 7,1 milliárd forint ment el médiakampányra. Feltehető, hogy az idén sem ússzuk meg olcsóbban, azóta ugyanis volt némi infláció, valamint – ahogy Orbán Viktor megfogalmazta – a belpolitikai erőtér is megváltozott. (Értsd: a Fidesz számára minden korábbinál veszélyesebb kihívó tűnt fel a politikai porondon, ezért minden eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni az állampolgárok véleményének formálására.)

Minden feltétel adott tehát arra, hogy a magyar emberek időben hozzájussanak a kormány kérdőíveihez, és idejük is lesz visszaküldeni azokat. Közben persze gondolkodni is kell a válaszokon, ha másért nem, mert néhány kérdés – fogalmazzunk visszafogottan – fifikás. A valóságot legföljebb nyomokban tartalmazó állítás is keveredett a kormány által kiküldött sorok közé. Például az a kijelentés, hogy Brüsszel meg kívánja szüntetni a 13. havi nyugdíjakat, miközben az uniós országjelentés mindössze arra szólítja fel Magyarországot, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen. 13. havi nyugdíjról nem tesznek említést, ezt azonban a kormány nem köti a nemzeti konzultációval sújtott magyar választópolgárok orrára.

Ugyanígy téves állítás, hogy Brüsszel azért bünteti napi egymillió euróval Magyarországot, mert nem hajlandó beengedni a migránsokat. A büntetést ugyanis nem ezért, hanem amiatt szabták ki, mert az Orbán-kormány a menedéket kérőknek nem biztosítja a menekültügyi eljáráshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférést.

Sorolhatnánk a nemzeti konzultáció hamis állításait – 11 van belőlük –, de valójában nincs erre szükség. A magyar emberek – még azok is, akik a Fidesz és Orbán iránti feltétlen lojalitástól vezérelve visszaküldik a kérdőíveket – tudják, hogy mire megy ki a játék. Arra, hogy a kormány beírhasson egy jó pontot a saját neve mellé, és azt a látszatot kelthesse, hogy az állam polgárai támogatják az uniót bomlasztó, Magyarországot az orosz érdekeknek kiszolgáló politikáját.