Zűrzavar az árstop és az infláció körül
2022. június 17. „Mi árstopokban hiszünk, és az árstopoknak a fenntartásában hiszünk, és addig, amíg lehet, fönn is fogjuk tartani őket” – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
2022. június 30. „Az árstop nem jó dolog. Ezekből ki kell jönni. Ezzel szemben a rezsicsökkentést tartósan meg kell védeni. Október 1-jéig tartanak az árstopok, remélhetőleg addigra enyhülni fog az infláció. Az árstopokból ki is lehet jönni, ez egyszerű, a rezsicsökkentésből viszont nem akar kijönni a kormány” – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
– Ha az árstop nem jó dolog, akkor a gazdaságfejlesztési miniszter miért hisz a fenntartásában, és miért szorgalmazza további alkalmazását? Két héten belül milyen esemény történt, ami miatt változott az árstop megítélésében a miniszter álláspontja? Azt nem tudom, hogy az árstopokból egyszerű-e kijönni, vagy sem, de fordulónappal történő feloldása bizony drámai következményekkel járhat.
– Az infláció a jegybank várakozása szerint 2022-ben 11 és 12,6 százalék között alakulhat, 2023-ra pedig 6,8 és 9,2 százalék közötti inflációt várnak. Ebből az következik, hogy az infláció az elkövetkező időszakban – sajnos – növekedni fog, hiszen a júniusi 8-i KSH-közlés szerint 2022. májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A számok – legalábbis pillanatnyilag – azt mutatják, hogy a pénzromlás üteme az elkövetkező két-három hónapban nem fog lassulni, ezért nem értem, hogy milyen megfontolásból reménykedik Nagy Márton, hogy október 1. napjára enyhülni fog az infláció? Erre semmi jel nem mutat, hinni persze lehet benne.
– Cáfolja Nagy Márton – viszonylag optimista – inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank is. A június 30-i állapot alapján „az MNB előrejelzése szerint az infláció, ami májusban 10,7 százalékos volt, a következő hónapokban megközelítheti a 16százalékot.” Ehhez mit szól Nagy Márton, aki egyébként hosszú ideig az MNB alelnöke volt? Most akkor mi az igazság: október 1-re csökken az infláció, vagy felgyorsul, és „alulról nyaldossa” majd a 16 százalékot?
– A vállalkozások (és munkavállalóik) legalább röviden szeretnék tudni, hogy milyen inflációs pályára számíthatnak. A tartósan tíz százalék feletti pénzromlás aggodalommal tölti el a munkavállalókat, de a munkáltatók költségkalkulációját is ingataggá teszi. A 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő állampolgár – az évközi nyugdíjemelés ellenére – szomorúan konstatálhatja, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedése miatt az eddig kapott és a július 12-én kézhez vehető nyugdíjnövekmény reálértéke negatív tartományba zuhant, azaz az idei év nagy vesztese megint az időskorú generáció lesz. A cégeknél – tekintettel a munkaerőhiányra – a dolgozók talán kivívhatnak némi évközi béremelést, a nyugdíjas társadalom viszont teljes mértékben kiszolgáltatott, mivel eszköztelen.
Nagy Márton eddigi megnyilvánulásai nem megnyugtatóak, ellenkezőleg: zavaros kijelentései bizonytalanságot szülnek a társadalom különböző rétegeiben. Ezért kevesebb végiggondolatlan, pökhendi megnyilatkozást, és több együttérzést valamint racionális intézkedést javaslok.
