A felek visszafogottak, most nem kell tartani egy közel-keleti háborútól

Izraeli támadás érte pénteken kora reggel az iráni Iszfahánban lévő – vadászgépeket is állomásoztató – katonai bázist, robbanások hallatszottak, három drónt megsemmisítettek – jelentette az iráni média, amely tudatta azt is, hogy készenlétbe helyezték a légvédelmet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint nem támadtak nukleáris célpontokat – jelentette a BBC összefoglalójában. Amerikai források megerősítették a CNN hírtelevíziónak az izraeli támadás tényét. Izrael közben hallgat. 

Sorra szólalnak meg ugyanakkor a világ vezetői, visszafogottságra és önmérséklésre intve a feleket. 

Az izraeli támadás előzménye az volt, hogy Irán – eddig soha nem látott módon – katonai támadást intézett Izrael ellen. A múlt hét végén mintegy 200 drónt, 110 ballisztikus rakétát és 36 cirkáló rakétát indított az Iráni Forradalmi Gárda Irakon és Jemenen át Izrael ellen, megtorlandó a damaszkuszi iráni konzulátus ellen április elején végrehajtott – Izrael által nem vállalt – támadást, amely több magas rangú iráni katona halálát okozta. Az izraeli védelem – jordániai, brit, amerikai és a francia támogatással – sikeresen kivédte a támadást, amelyről Irán előzetesen egyébként értesítette az érintetteket. Izrael egészen eddig lebegtette, hogy milyen választ készül adni a támadásra. A szövetségesei mindenesetre óvták attól, hogy nyílt ellentámadást hajtson végre, ezzel tovább eszkalálja a konfliktust, és lángba borítsa az amúgy is mindig robbanásveszélyes Közel-Keletet.

A ma hajnali izraeli támadás előtt Izrael Dél-Libanonban is hajtott végre akciókat az Irán által támogatott Hezbollah ellen. Mindezek fényében mennyire kell tartanunk attól, hogy háború lesz a térségben? 

A kérdésre megnyugtató választ kaptunk az általunk megkérdezett biztonságpolitikai szakértőtől. Tálas Péter szerint ugyanis nincs esélye a háborúnak. Mint emlékeztetett rá, mindenki nagyon visszafogott az ügyben. Az irániak már az Izrael elleni támadás idején jelezték, hogy részükről lezártnak tekintik az ügyet, megadták a megfelelő választ a damaszkuszi akcióra. Nem véletlenül igyekeznek maguk is többé-kevésbé elhallgatni, illetve jelentékteleníteni a mai izraeli akciót. 

Izrael szintén megelégedhet azzal, hogy visszavágott az iráni támadásért, egyrészt Iszfahanban, másrészt pedig Libanonban – folytatta a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa. Az izraeliek által most sem vállalt csapások egyébként kisebb léptékű célra, illetve proxykra irányultak – mondta, megjegyezve: ezzel azok a forgatókönyvek jöttek be, amelyeket a szakértők előre sejtettek. 

Ezen túl, a szövetségesek és a nagyhatalmak azt jelezték, hogy nem akarnak háborút. Az amerikaiak, a britek, a franciák, továbbá Szaúdi-Arábia, valamint Jordánia úgy segítettek Izraelnek megsemmisíteni az iráni drónokat, robot-repülőket és ballisztikus rakétákat, hogy előre bejelentették: nem akarnak további eszkalációt, Izrael pedig ezt tudomásul vette. Az arab országok sem akarják a helyzet fokozódását, Irán pedig egészen egyszerűen nincs felkészülve egy ilyen háborúra. Ez utóbbit lehetett látni az Izrael ellen végrehajtott támadásnál is, amelyben még a ballisztikus rakétáikat is simán lelőtték – magyarázta.

S végül ott van az izraeli lakosság, amely – jelentések szerint – szintén nem akarja az eszkalációt. Felvetésünkre Tálas ezt azzal magyarázta, hogy nekik nem Irán jelenti a fő problémát, hanem az, hogy szabadítsák ki a gázai övezetből az októberben elhurcolt izraeli túszokat. Számukra az iráni támadás tehát egy olyan plusz problémát generált, amely esetleg elterelheti a figyelmet a túszokról – mutatott rá a szakértő.