A kormány tegye nyilvánvalóvalóvá, hogy a pedagógusok közfeladatot ellátó személyek

Nagy Erzsébet arra készül, hogy az oktatási államtitkárral folytatott következő egyeztetésen szóba hozza majd, hogy az oktatási tárca a társadalom számára tegye nyilvánvalóvalóvá: a pedagógusok igenis közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A státusztörvényt nem feltétlenül kell módosítani emiatt, de ha az államtitkárság is úgy gondolja – miként a szakszervezet –, hogy a Btk. alapján továbbra is közfeladatot ellátó személyek a pedagógusok, akkor akár a miniszter, akár kormányszóvivő, akár a miniszterelnök tegye ezt nyilvánvalóvá a közvélemény felé is. Szerinte eleve hibát követtek el, hiszen nem terjedhet az el, hogy a pedagógust súlyosabb következmények nélkül lehet támadni. Mindenkinek meg kell ugyanis gondolnia, ha közfeladatot ellátó embert akar támadni, hiszen az súlyosabb elbírálás alá esik. Ha ez a Btk.-ból ugyan levezethető, de a társadalom számára nem ismert, sőt, épp az ellenkezője terjed el, akkor ez védtelenebbé teszi a pedagógusokat. Vagyis ezzel az oktatási tárcának dolga van.  

Nagy Erzsébet felidézte, sok olyan esetről tudnak, hogy a pedagógusokat veréssel fenyegetik, vagy egyébbel, mint a „megveszem magát kilóra” kijelentéssel. Tettlegesség azonban szerencsére nem annyira gyakori. De a fenyegetés miatt is nyilvánvalóvá kellene tenni, hogy a pedagógus közfeladatot ellátó személy. Ráadásul a pedagógusok társadalmilag meglehetősen lenézetté váltak, már csak azért is, mert egy rendkívül alulfizetett és agyondolgoztatott rétegről van szó. Ez társadalmilag is köztudott, hiába érvel a kormány a jelentős béremeléssel, mindenki tudja, hogy valójában mi a helyzet. 

Azt még nem tudni, mikor lesz a következő szakszervezeti egyeztetés az államtitkársággal, a legutóbbin, május 7-én Maruzsa Zoltán azt közölte, hogy rövidesen megtartják. Az a megbeszélés egyébként félbemaradt, mert addig vitáztak a státusztörvényről, amíg az államtitkárnak el kellett mennie. 

Nagy Erzsébet elmondta, egy találkozójuk mindenképpen lesz, mert az EFOP Plusz (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz) monitoring oktatási albizottságának ülésén május 23-án az unió képviselői mellett az államtitkárság tagjai és a szakszervezetek is ott lesznek. A PDSZ országos választmányának tagjaként ott mindenképp felveti majd a pedagógusok helyzetét, mert úgy gondolja, az oktatásirányításnak mindenképp kezdenie kell valamit azzal, hogy gyengült a pedagógusok védelme. Ráadásul ez is egy olyan intézkedés, amivel nem teszik vonzóvá a pedagóguspályát. Közben pedig az unióval történő megállapodás szerint olyan jogszabályokat kellett volna megalkotni, amikkel a pedagóguspálya vonzóvá válik. 

Nagy Erzsébet szerint a téma már egy korábbi egyeztetésen is előkerült, de akkor azt a választ kapta, hogy a közfeladatot ellátó személyek körébe a pedagógusok a Btk. alapján besorolhatók. Ez a szabály a köznevelési törvényben már akkor létezett, amikor még nem volt státusztörvény. A 66§ 2. bekezdésében az szerepelt, hogy „a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, az óvodai nevelőmunka, iskolai, kollégiumi oktató és nevelő munka, valamint pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személy”. Tehát itt külön és egyértelműen meghatározzák, hogy a pedagógusok közfeladatot ellátó személyek. Ez került ki a köznevelési törvényből azért, mert „a köznevelésben történő alkalmazás feltételei” című teljes fejezet hatályon kívül került, viszont a státusztörvénybe ez a szakasz nem került be. A Btk. zárórészében, az Értelmező rendelkezések a 459.§ 12. pontjában van egy felsorolás, az tartalmazza, hogy a pedagógus közfeladatot ellátó személy, csakhogy ez így nem pontos, és nem is biztos, hogy mindenki érti. A probléma az, hogy a Nemzeti Köznevelési Törvényből kikerült az egész szakasz. Nagy Erzsébet szerint pedig a státusztörvénybe azért nem került bele, mert nagyon gyorsan kellett „összekalapálni” azt és nem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek alkottak jogszabályt. A státusztörvényben egyéb más nagy hibák is vannak, amik közül a PDSZ választmányi tagja fel is sorolt a szakszervezet Facebook-oldalán megjelent „Béremelés 2024 – tényleg ennyi?!” című cikkében. Hozzátette, az államtitkársággal folytatott egyeztetéseken állandó téma mindez. Az ügyvivő arra is felhívta a figyelmet, számos olyan rendelkezés van, ami hátrányos, amire egyszerűen oda sem figyeltek. Így azt sem tudták például, hogy a Munka Törvénykönyve ez ügyben változott. Ő az egyeztetéseken már kérte, hogy azokat a kedvező változásokat, amelyeket a Munka Törvénykönyvében módosítottak, vezessék át a státusztörvénybe, de hozzá se nyúltak. Ha nem történik érdemi intézkedés, akkor a foglalkoztatottakra nézve hátrányos rendelkezést viszik tovább az EFOP Plusz Monitoring Oktatási Albizottság elé.