A tavalyi „kiskarácsony” után az idén jobb karácsony jön?

Somfai Péter 2024. november 12. 14:00 2024. nov. 12. 14:00

Kevesebbet költöttek az emberek a boltokban szeptemberben, mint az azt megelőző hónapban – ez is kiderül a KSH legfrissebb adataiból. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 1,4 százalékkal csökkent augusztushoz képest. A nemzetgazdasági minisztérium szerint ebben közrejátszhatott az árvíz, de szerepe volt a német gazdaság gyengélkedése miatt az ipari termelésről szóló kedvezőtlen adatoknak is. „A mi számításunk szerint, ha ugyanazokat a karácsonyi asztalra szánt élelmiszereket fogjuk megvásárolni az idei ünnepek előtt is, mint egy évvel korábban, akkor az idén összeválogatott élelmiszerekért nem kell majd többet fizetnünk, mint az előző karácsonykor” – mondta a Hírklikknek Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.

– Biztosak ezekben a számokban? 

– Én ebben egészen biztos vagyok.

Aki elmegy valamelyik piacra egy hétvégi nagybevásárlásra, nem ezt tapasztalja.  

– A KSH szeptemberi számaiból indultunk ki. Az élelmiszerárak az egy évvel korábbihoz képest általában 103,7 százalékon álltak. A hús és a hal árindexe 99,6 százalék, vagyis olcsóbb lett, a tejtermék és a tojás 102,6; a zsiradékok 101,8; az édességek pedig 102,5 százalékon, vagyis minimálisan drágultak. Egyedül a zöldség, gyümölcs mutat 5,6 százalékos áremelkedést.  A halgazdaságoknál már javában tart a lehalászás, a ponty és a harcsa, a két legnépszerűbb ünnepi fogás alapanyagának ára is marad a tavalyi. Az aszályos idő ellenére sem volt jelentős halpusztulás és a takarmányok ára sem szállt el annyira, hogy emelniük kellene.

– Az önök százalékos számai mégis többnyire drágulást mutatnak…

– Lehet, hogy egy-két terméknél van különbség, de ha összességében nézzük, akkor azt látjuk, hogy ha tavaly mondjuk 1000 forintba került valami, akkor az idén 1002 forint lesz az ára. Amit egy-egy nagyobb bevásárlás alkalmával drágulásnak érzékelhetünk, az alapvetően az úgynevezett bázishatás eredménye. Nyáron kivezették a kötelező akciózást, a korábbi, mesterségesen nyomott árak kikerültek a rendszerből. Ugyanakkor a kereskedők folyamatosan korrigálják azokat a kényszerűségből felfelé torzított árakat, amikkel próbálták csökkenteni a veszteségüket. Amikor azt mondjuk, hogy az idén karácsonykor nem lesznek drágábbak az élelmiszerek, a szokásos ünnepi akciózással is számolunk.  

– Hadd hivatkozzunk a KSH egy másik adatára: tavaly szeptemberhez képest az idén szeptemberre 5,4 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom visszaesése.

– Ez is a mi prognózisunkat erősíti. Az élelmiszerek olyan termékek, amelyeknek fontos szerepük van a kiskereskedelmi forgalom alakulásában. A nagyobb áruházláncok kínálatában az élelmiszerek „vevőcsalogatók”, a karácsonyi árakat is ez mozgatja majd. Az előrejelzések szerint az idén 7-8 százalékkal drágábbak lehetnek azok a karácsonyi ajándékok, amelyek a külföldi webáruházakból érkeznek, de a belföldi termékek árai is emelkedhetnek a forint gyengébb árfolyama miatt. Egyes pénzügyi elemzők szerint a következő hetekben 410 és 420 forint között ingadozhat az euró árfolyama, és jövőre is hasonló lehet a tendencia. A kiskereskedelemnek alkalmazkodnia kell majd ehhez a folyamathoz. 

– Ha az élelmiszerek árában van annyi tartalék, hogy azokkal akciózni lehet, miért nem csökkentik tartósan az árakat? Olcsóbb árak mellett nagyobb lehetne a forgalom… 

– Amikor a boltok kijelölik azokat a termékeket, amelyek árát hosszabb-rövidebb időre csökkentik, elsősorban azokat a termékeket vonják be az akciókba, amelyekből nagyobb tételekkel rendelkeznek. Az élelmiszer-infláció adatainak változékonyságából ki lehet szűrni azokat az árakat, amelyeket a készletekhez és a kereslethez köthetünk. A boltok üzletpolitikájától nem idegen az sem, hogy valamelyik termék árát bevezetésként magasra pozicionálják, megnézik, hogyan reagál rá a vásárló, és ha a forgalom nem igazolja vissza a feltételezett árat, akkor berakják tartós akcióba. 

– Nem túl optimista az önök karácsonyi előrejelzése? Mire alapozzák? 

– Azoknak a mezőgazdasági termékeknek az árát elemeztük ki, amelyek az ünnepi menühöz a leginkább keresettek. Nyilván a szárnyasok és a hal az, ami karácsonykor jobban fogy. A halak áráról már beszéltünk, a szárnyasok közül elsősorban a pulyka, a pulykamellfilé iránt a legnagyobb a kereslet. A feldolgozói árak folyamatosan csökkentek, ez nem lehet oka a bolti árak emelkedésének. A termelői oldalon sem indokolt az áremelés, a takarmányárakban csak minimális korrekciót tapasztaltunk. Az ország egyes vidékein az ősszel megjelent a madárinfluenza, ami bizonyosan okozott károkat egyes gazdaságokban, de nem olyan mértékben, amire egy általános áremelést rá lehetne fogni. Az alapkamat beállt 6,5 százalékra, az év végéig aligha fog megmozdulni. Az energiaárak – az áram, a gáz költségei – együtt mozognak, ebben sincs nagy kiugrás. Az üzemanyagok ára ugyan emelkedett, de a szállítás nem drágult annyival, ami a bolti árakban drágulást okozhatna. Nyilván a forint árfolyamának is lehet némi szerepe, amivel a kereskedők szívesen „számolnak” akár importról, akár hazai termékről van szó. De ez is csak annyiban érintheti a hazai ünnepi ellátást, hogy ha a feldolgozók találnak valahol egy-egy jól fizető exportlehetőséget, akkor két-három kamiont inkább elfordítanak külföld felé. Az árfolyamnyereség nem olyan nagy pénz, de a termelők szívesen „lehajolnak” minden forintért. Termelői oldalon a bérek emelkedése, a bérdinamika sem volt olyan mértékű 2024-ben, mint a korábbi években. A magyar élelmiszeripar termelése a 2023-as mélypont után már visszakapaszkodott a 2021-es szintre.

– Két évvel ezelőtt nagyon megugrottak a családi jövedelmek, tavaly már kevésbé, az idén alig. Az emberek takarékosabbra fogták a kiadásaikat.

– Valóban, a bérek sem emelkedtek olyan mértékben, mint korábban, a pénzkiáramlás is mérséklődött, ami a kiskereskedelemben erősen visszafogta a keresletet.

– Azok a megtakarítások, amelyek nem mozdultak meg év közben, most karácsonykor előkerülhetnek? 

– Valószínűleg. A mi számításaink szerint az idén karácsonykor azért ki fognak nyílni a pénztárcák. Nem nagyon, csak annyira, hogy az ünnepi asztalon ne legyen „szerényebb” a teríték, mint a korábbi években volt. Nekünk, magyaroknak, az ünnep sokszor a bőséges evést, a minden jótól roskadó asztalt jelenti. 2022-ben és 2023-ban alapvetően gyenge volt a karácsonyi kiskereskedelmi forgalom, de szerintünk most az idei erősebb lesz.

– Mire alapozzák? 

– A turizmus nyáron alapvetően gyengébb volt, a családok azokon a kiadásokon spóroltak. A megtakarítások egy része most, az ünnepekre elő fog kerülni a pénztárcákból. A fogyasztási adatokból az is kiderül, hogy összességében, számszakilag, a magyar családok anyagi körülményei körülbelül ugyanabban az ütemben bővültek, mint Romániában és Lengyelországban. A háztartások fogyasztási kiadásai mind a három országban az előző év azonos időszakaihoz képest növekvő tendenciát mutatnak.