Sajnos igazuk volt a „károgóknak”: felfelé vette az irányt az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint októberben – az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos volt az általános infláció – ezzel beigazolódott a szakértők prognózisa, miszerint ősszel ismét elindulnak felfelé az árak. Ugyan ez a 3,2 százalék 0,3 százalékponttal elmarad az elemzői várakozások konszenzusától, ám a folyamat irányát mégis jelzi. A maginfláció ugyenezen periódusban ugyan némileg mérséklődött a szeptemberi adathoz képest, de a 4,5 százalék még így is jócskán meghaladja az általános inflációt.

Forrás: KSH

Ami a részleteket illeti: az általános inflációt jócskán meghaladva, 4,5 százalékra rúgott az előző hónapban az egy évvel korábbihoz viszonyított élelmiszerinfláció. Ez önmagában is meglehetősen rossz hír, ám annak fényében különösen, hogy a növekedés trendje immár március óta töretlen. Az akkor 0,7 százalékos élelmiszerdrágulási ütemnek szeptemberben már a közel 6,5 szeresét regisztrálta a KSH. 

Érdekes adat az is, hogy az üzemanyagok ára októberben – 2023. októberéhez képest – a KSH jelentése szerint 5,2 százalékkal mérséklődtek, ami – a kutaknál tapasztaltak alapján - ugyan enyhén szólva is furcsának tűnhet, de annak fényében érthető, hogy az üzemanyagár-figyelés rendszere értelmében mindig hó 25.-én zárnak. Ezt támasztja alá az is, hogy az idén szeptemberhez képest már növekedést mutat ki a statisztika (0,1 százalékosat havi alapon).

Forrás: KSH

Továbbra is gyors ütemben drágulnak a szolgáltatások (éves alapon + 7,2 százalék volt októberben), illetve még mindig csökkenést mutat ki a KSH a háztartási energia (-4,8 százalék), ezen belül a vezetékes gáz (-9,5 százalék) és az elektromos energia (-0,7 százalék) árában. 

Sok meglepetést nem okozott a KSH által közzétett inflációs statisztika – ahogy korábban számos szakértő előrevetítette, tényleg megindult felfelé az infláció. De vajon hogyan látja a helyzetet Katona Tamás? A korábbi pénzügyi államtitkár, KSH-vezető szerint ugyan lehet azt mondani, hogy viszonylag kedvező a 3,2 százalékos adat, hiszen csak 2 tizedponttal nőtt szeptemberhez képest az előző év azonos időszakához viszonyított infláció, de a gazdaságpolitika sajátossága, hogy ezek a makrómutatók összefüggnek egymással. Ennek az adatnak a viszonylag kedvező voltát ő főként annak tudja be, hogy a gazdaság technikai recesszióban van. A 2022-es orbáni választási osztogatás óta eltelt 9 negyedévből hatban csökkent a gazdaság teljesítménye – mondott egy sokkoló adatot, majd megállapította: „Orbánnak megvan ugyan a kétharmada, de a gazdaság mélyrepülésben van”.

Ami igazán gondot jelent, hogy az élelmiszerinfláció még mindig markáns – s az elmúlt hónap adatai arra utalnak, hogy az élelmiszerár-emelkedés tovább folytatódik. Plusz: ahogy korábban is látszott, az általános infláció is növekedésnek indult. Nem csak a még mindig magas maginfláció vetíti előre ennek folytatódását, hanem az is, hogy az üzemanyagárak is elindultak felfelé. Az látszik, hogy a következő hónapokban sokkal magasabb lesz az ár, ami pedig lecsapódik az inflációban is. 

És ott van még a forint gyengülése is, ami a következő hónapokban felfelé húzza az inflációt – hozott elő még egy elemet Katona. Aki szerint az idén ugyan várhatóan hármassal fog az éves infláció kezdődni – valahol 3,8-3,9 százalék körül alakul majd –, de a jövő évi egészen biztosan négyessel. „Ebből is látszik, hogy a kormány nem tudja kézben tartani az ügyeket, a gazdaságpolitikában egyre nagyobb hibákat vét” – állapította meg, megjegyezve: hosszú évek óta a következő évre ígéri Orbán Viktor, hogy jobb lesz, mint a mostani. Nem is olyan régen a kormányfő úgy fogalmazott, hogy „Lesz nagy csodálkozás, amikor az első negyedéves gazdasági számok majd 2025-ben kijönnek”, továbbá azt is mondta, hogy „...2025-ben egy fantasztikus évet fogunk csinálni” – idézte fel Katona, aki szerint ebből annyi igaz, hogy valóban meg fogunk lepődni... s bár az oligarcháinak lehet jó éve, de a magyar nép erre nem számíthat.

A szakértő a további infláció-gerjesztő problémákat sorolva kiemelte azt is, hogy láthatóan beindul az ár-bér spirál. Ez annak köszönhető, hogy a kormány erőltetetten emeli a béreket, ígérget mindenfélét, például néhány éven belül ezer eurós minimálbért, s már jövőre is 12 százalékos emelésben gondolkozik. Ez húzza az inflációt, hiszen a gazdálkodók nem tehetnek mást, mint hogy áthárítják ennek a költségét a fogyasztókra – szögezte le.

Mindez azt mutatja, hogy az idén a már tavaly nyáron elfogadott költségvetésnek szinte egyetlen mutatója sem valósul meg. Abban például 6 százalékos infláció szerepelt 4 százalékos növekedés mellett – most úgy néz ki, hogy a gazdasági növekedés 0,5 százalék körüli lehet („ami nem szokásos prognózisbeli hiba”). S ugyanez a helyzet a 2025-ös évvel. Most éppen 3,4 százalékos növekedésről beszél a „békeköltségvetést” ígérő kormány, „s bár azt nem tudni, hogy békekölcsön lesz-e, de azt igen, hogy 3,4 százalékos növekedés aligha, ugyanis nagyon sok a lefelé mutató kockázat. Mindenesetre én úgy gondolom, hogy a mai gazdaságpolitika mellett esélye sincs egy ilyen növekedésnek”. S mint hozzátette: ugyanez a helyzet a fogyasztói árindexszel is: a terv 3,2 százalék, de ennek ugyanakkora a realitása, mint a költségvetési tervezetben lévő 397,50 forintos euróárfolyamnak.

Jövőre választás előtti év lesz, s ez a fideszes világban (szavazatszerzési) osztogatást hoz, ami az álmoskönyvek szerint – a kereslet növelésén át – nem tesz jót az inflációnak – vetettük fel. Katona szerint ezt a piacok is érzékelik és le is reagálják, nem véletlenül van már 410 felett az euróárfolyam. Ebben az is szerepet játszik, hogy nincs megfelelő fedezet a költségvetésben, s hogy az egyre agresszívabb EU-ellenes kormányzati fellépés még inkább veszélyezteti az uniós támogatások lehívását, nem szólva a dilettáns orbáni gazdaságpolitika egészéről. 

Ugyanakkor a hitelminősítők mintha ezt nem vennék észre – jegyeztük meg. Katona Tamás szerint: ami késik, az nem múlik. A magyar folyó fizetési mérleg kétségtelenül kedvező – ez pedig fontos tétel a hitelminősítők számára, hiszen ők nem a magyar nép életszínvonaláéért aggódnak, hanem a befeketéseik, a hitelek visszafizetésének a biztonságáért, az pedig nincs veszélyben. Ez is az ellentmondásos helyzetet mutatja: a fizetési mérleg kedvező, ami azonban annak köszönhető, hogy az import jobban csökken, mint az export. De mihelyt megindul a fogyasztás, ez megfordul, azaz a fizetési mérleg szempontjából kedvező jelenlegi helyzet nem fog fennmaradni. „A hitelminősítők pedig – feltehetően egy idő után – lépni fognak” – mondta, hozzátéve: inkább március utánra várható ez, miután lezajlik az elnökváltás a Magyar Nemzeti Bank élén.