Ágh Attila: a brüsszeli konferencia volt a felvezetés a budapesti CPAC előtt

Orbán Viktor számára sajnálatosan, negatív fordulatot vett az idén február óta saját politikája. Idehaza rendkívül meggyengült és emiatt kifelé fordult, amit egyre jobban érzékelhetünk. Tehát a hazai kudarcot nemzetközi sikerrel próbálja kompenzálni, amibe belevonja a nemzetközi szereplés összekapcsolható mozzanatait is. Ezért nem véletlen, hogy a CPAC előtt most megrendezett nemzetközi konferencia Brüsszelben volt, hiszen a magyar miniszterelnök március 15-én igen agresszívan hirdette meg Brüsszel elfoglalását. Ezt tette meg most szimbolikusan – vélte Ágh Attila.

Emlékezetes, hogy 2022-ben az Orbán-kormány jóléti intézkedésekkel igyekezett megkoronázni hazai választási agitációját. Most viszont öngólt rúgott – magyarázta a politológus –, mert 124 önkormányzattól vont el újabb forrásokat. Így nyíltan szembefordultak az önkormányzatok törekvéseivel és tönkretették azok szolgáltatásait. Emiatt nyilvánvaló döntés volt, hogy június 9-én két választás lesz. A kettő közül pedig nagyon kiemelik az európai parlamenti választást és igyekeznek elhanyagolni, háttérbe szorítani, minimalizálni törekvéseiket az önkormányzatin. 

Most éppen megpróbálják a brüsszeli kapcsolatot felhasználni – a hazai érvek helyett – és a nemzetközi szereplésben a CPAC „megduplázásával” igyekeznek kárpótolni magukat az önkormányzatiság helyett. Ráadásul a nemzetközi sikereket kétféle módon is megpróbálják elérni. Hiszen a brüsszeli konferencia az old timer, a régi típusú konzervatívok megszólítása volt. A CPAC konferenciában már érzékelhető a váltás: agresszívebb, modernebb, nemzetközi, Trump pártjához közelítő ideológiája és állásfoglalása van. „Ez áll közelebb Orbán Viktor álláspontjához. A brüsszeli konferencia volt a felvezetés, majd jön a budapesti megerősítés” – mondta Ágh Attila. 

Nagyon érdekes az is, hogy a brüsszeli hatóságok ügyetlensége – a polgármester betiltotta a NatCon rendezvényt, majd a bíróság eltörölte a tiltást – segítséget nyújtott Orbánnak. Hiszen erre úgy tudott reagálni a magyar miniszterelnök, hogy lám, Brüsszel nem a szabadság világa, hanem a betiltásé, nem engedik a szabad véleménynyilvánítást. Ez majd valamiféle pótlék lesz az EP- és önkormányzati választáshoz is. Hiszen felmerül az a közvéleményt is foglalkoztató kérdés, hogy már húsz éve vagyunk az Európai Unió tagja, ezt a tényt pedig propagandára is használhatná a kormányzat. De ehelyett elbagatellizálják, sőt, a mostani tapasztalatokat is felhasználva, a narratíváikban megjelenik, hogy a brüsszeliek megvonják a szabad szót, és ahogy Orbán látja, tényleg el kell kergetni a brüsszeli vezetést, illetve támogatni kell Magyarország új politikáját az unión belül – mutatott rá Ágh Attila. 

A jelenlegi helyzetet meghatározza, hogy a miniszterelnök mindkét konferencián szövetségeseket akar gyűjteni az unión belül – és kívül is –, hogy segítsék a szélsőjobb megerősödését és felülkerekedését az Európai Parlamentben. Ezért újra meg újra igyekszik erősíteni kapcsolatait Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával, hiszen oda szeretne tartozni. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök egész nemzetközi politikai mozgása élesen szembe megy azzal, hogy az ECR-hez csatlakozzon – tette hozzá a politológus. 

Ágh Attila szerint még nagyon sok meglepés várható ezzel kapcsolatban, mert főként az ukrán helyzet ellentétes megítélése miatt is már éles ellentétek vannak. Hozzátette, Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozatában még soha ilyen nyíltan nem állt ki Putyin mellett. „Nem azt mondta, hogy Putyinnak igaza van, de azt igen, hogy meg kell érteniük Brüsszelben azt, hogy miért csinálja ezt az egészet az orosz elnök. Ennek pedig komoly nemzetközi visszhangja lesz” – fogalmazott a politológus.