Amerikai csúcs-rakéták fékezik meg Ukrajnában az oroszokat
Joe Biden elnök már két hónapja, titokban küldött Ukrajnának száznál több, nagy hatótávolságú precíziós rakétát, amelyek súlyos pusztítást okoztak orosz támaszpontokon és béníthatják a támadók utánpótlását. Ezekkel a fegyverekkel meg lehet állítani az orosz előnyomulást, meg lehet szilárdítani az ukrán védelmet, előkészíteni a védők offenzíváját – majd, 2025-ben. Így most elkerülhetővé vált a vereség, de a győzelem változatlanul kétséges.
Amint a Trump-párti politikusok ellenállása miatt nagy nehezen végre meginduló amerikai fegyverszállítások ügyében most kiderült, a helyzet a frontokon rosszabb volt, mint általában gondolták. Az elmúlt félévben, amikor drámaian lecsökkentek vagy elfogytak az ukránok fegyverei, főleg tüzérségi lövedékei, „az oroszok lassan, de sikeresen nyomultak előre, visszaszorítva az ukránokat az első, majd a második, sőt, egyes esetekben a harmadik védelmi vonalukból is”. Ezt John Kirby, az amerikai elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője közölte.
Ugyanakkor más források úgy vélték, hogy a helyzet ugyan romlott, de drámainak nem nevezhető. Az ukránoknak nem kellett feladniuk nagyobb településeket, nem adták meg magukat egységek és a védőknek még mindig nagy létszám-tartalékai vannak. Tény, hogy a harcolók ilyen sok idő után, gyakran már alig tudva védekezni, demoralizáltak – de ugyanez tapasztalható a támadók soraiban is. Bár nem kevesen beszéltek arról, hogy az oroszok, az alkalmat kihasználva, nagy offenzívát indítanak, ez nem történt meg – nyilván azért, mert nem volt elég erejük hozzá.
Ezután jött a meglepő hír: az elnök már korábban külön engedélyt adott, hogy az ukránok megkaphassák Amerika egyik legkorszerűbb fegyverét, az ATACMS jelzésű precíziós rakétákat, amelyeket már régen kértek, de mindeddig hiába. Eddig olyan rakétatípushoz juthattak, amelynek hatótávolsága csak 160 km volt. Az ok? Washington el akarta kerülni, hogy az ukránok távolabbi orosz területeket is támadjanak, s ezzel szélesebb háború kitörését veszélyeztessék.
Mindenesetre ezek a rakéták is nagy pusztítást okoztak, ám a támadók ezért hátrébb vonták parancsnokságaikat, fegyverraktáraikat, azok már nem voltak így támadhatók. Most azonban, amikor az ukrán erők megkaptak már több, mint száz ATACMS rakétát, köztük repeszbombákkal felszerelteket is, azok első bevetései nagy sikert hoztak: elpusztítottak velük négy rakétavédelmi rendszert, radarállomásokat és több légi támaszpontot.
Szakértők szerint ezek a 300 km hatótávolságú rakéták változást hozhatnak a helyzetben, mivel azokkal elérhetik mind az Azovi-tenger vidékét, mind a Krím-félszigeten az orosz hadviselés teljes infrastruktúráját – parancsokságokat, repülőtereket, hadianyag-raktárakat – és lerombolhatják velük az utánpótlást szolgáló hidakat, utakat is. Amerikai szakértők szerint e helyzetben az oroszoknak hosszabb távon át kell gondolniuk stratégiájukat és leülhetnek tárgyalni.
Egyébként az amerikai fegyver-szállítmányok, amelyeket dél-lengyelországi raktárakból továbbítanak a frontra, már e héten célba érnek. Himars rakétavetők, járművek. Stinger légvédelmi rakéták – és a különösen szükséges 155 mm-es tüzérségi lövedékek érkeznek. Küldenek olyan rakétákat is, amilyeneket az ukránok a korábbi, szovjet gyártmányú kilövőkkel is útnak tudnak indítani.
Fontos újdonság, hogy az elnökjelölt Donald Trump végül feladta ellenállását az ukránoknak szóló fegyverszállítások ügyében, ami reményt nyújt, hogy (lehetséges) megválasztása esetén is kitart Ukrajna támogatása mellett. Nem mondható ugyanez el a republikánus párt Trumpot támogató szélsőségeseiről. Azok változatlanul hevesen támadják Bident és – Trump korábbi álláspontját ismételve – azt követelik: Ukrajna helyett Amerikára fordítsák ezeket a milliárdokat. Nem zavartatják magukat a ténytől, hogy éppen ez történik: a rakéták és egyéb fegyverek, lőszerek felpörgetett ütemben készülnek amerikai gyárakban, az ország 11 államában. A hiteles adatok azt mutatják, hogy az ukrán segélyekre fordított pénz 80 százaléka az amerikai gazdaságban marad.
