Se pénz, se pályázat nem lesz az állástalanok átképzésére, vagy vállalkozóvá válásának segítésére

Balkanyar 2022. május 24. 09:52 2022. máj. 24. 09:52

Egyre több munkaügyi központban állnak le az állástalanoknak hirdetett tanfolyamok.

Több megyei irodát is megkeresett a Népszava azután, hogy Fodor István, a Demokratikus Koalíció egyik szabolcsi választókerületi elnöke felhívta a figyelmet arra: az ország egyik legszegényebb megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben korábban voltak EU-s támogatású vállalkozóvá válást segítő pályázatok meg OKJ-s képzések, hogy a munkanélküliek újra el tudjanak helyezkedni, idén azonban a megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint nem lesznek. Ráadásul – tette hozzá Fodor István – forráshiányra hivatkozva, nem írnak ki vállalkozóvá válást elősegítő pályázatot sem. Pedig szerinte mindkettőre lenne igény a térségben.

Az államnak akkor is helyt kellene állnia ezen a területen, ha a jogállamisági eljárás miatt elzárt pénzcsapok miatt most nincs uniós forrás. Ha kell, akkor a költségvetésből előlegezzék meg ezt az összeget – magyarázta Fodor. Több vállalkozó azt is elpanaszolta neki, hogy még a 2017-ben kiírt és elnyert vállalkozóvá válást elősegítő 4,5 milliós pályázati pénz utolsó részletét sem fizették ki, sokan jellemzően egy-másfél millió forintra várnak a tavaly októberi határidő óta. Vagyis nemcsak az a probléma, hogy most nincs pályázat és képzés, hanem az is, hogy a korábban elnyert pályázati összegek egy részét sem fizették ki a mai napig – összegezte Fodor István.

Csak felzárkóztató képzések indulnak, szakmát adó egyáltalán nincsen – mondták a lapnak az ország egyik leghátrányosabb térségében, a dél-somogyi Barcs járási foglalkoztatási osztályán. Az ügyintéző elárulta: könnyen elképzelhető, ősszel sem lesznek tanfolyamok, vagy a koronavírus miatt, vagy azért, mert nem is kapnak lehetőséget, hogy meghirdessenek bármit. Az ügyintéző azt tanácsolta, ha konkrét ötletünk van, jelentkezzünk egy önerős képzésre, hiszen utóbb álláshoz jutva megtérülnek majd a költségeink.

Mohácson egyedül egy napokban induló gipszkartonozó-képzést tudott javasolni a helyi ügyintéző, aki csak abban volt biztos, hogy amíg a most induló tanfolyam ki nem fut, bizonyosan nem lesz másik. Hogy hónapok múlva indítanak-e valamilyen átképzést, nem tudta, s közölte, nem akar hitegetni: elképzelhető, hogy az idén egyáltalán nem indul több, szakmát adó tanfolyam, ők sem tudnak semmit, érdemes havonta-kéthavonta érdeklődni az ügyben. Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon is hasonló választ kaptak, utóbbinál javasolták a helyi szakképzési centrumot, hátha ott lesz képzés. Kiderült csak szeptembertől várható új kurzusok beindulása.

Aki állás nélkül maradt, az jellemzően szeretne minél hamarabb dolgozni, és mivel csak három hónapig jár az álláskeresési támogatás, ennyi idő alatt kellene egy új szakmát tanulnia. Ehhez azonban a hazai képzési rendszer nem elég rugalmas és nincsenek olyan digitális tananyagok sem, amelyek lerövidítenék ezt az időt, így hiába ingyenes a szakmaszerzés Magyarországon, jó néhányan nem tudnak élni a lehetőséggel.

Ha a munkaügyi központok nem indítanak rövidebb képzéseket, a szakképzési centrumok a jövőben csak lassabban tudják átvenni ezt a feladatot, mert most merevebb, iskolai rendszerben, keresztféléves felvételikkel működnek, így általában februárban és szeptemberben indítanak hosszabb kurzusokat – mondta Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Egy HR-es szakértő pedig arról beszélt, ha a munkaügyi központok nem indítanak az álláskeresést megkönnyítő képzéseket – amelyekben már több éve rutint szereztek, felépítve egy teljes oktatási struktúrát – akkor légüres térbe kerülnek azok, akik gyorsan szerettek volna továbblépni és elhelyezkedni egy másik szakmában.

A Népszava megkérdezte a Miniszterelnökséget a kialakult helyzetről. Válaszuk szerint a járvány okozta veszélyhelyzet idején a vállalkozóvá válási támogatási igények jelentősen visszaszorultak, a forrásokat a gazdaságvédelmi akcióterv részeként ezért átcsoportosították, így segítve a magyar családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat. Több mint 1,66 millió munkavállaló részesült ebből, így a miniszterelnökségi sajtóiroda szerint az állam által nyújtott támogatások célba értek és ott segítettek, ahol arra a legnagyobb szükség volt. A vállalkozást segítő pályázatok továbbra is folyamatosak, a hamarosan induló TOP plusz program pedig a vállalkozóvá válásban is segítséget nyújt majd – fogalmaztak. 

Forrás: Népszava