Törékeny az új osztrák kormánykoalíció
Nem fogja kihúzni az ötéves ciklust a hárompárti osztrák kormánykoalíció Kiss J. László szerint. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára arról beszélt a Hírklikknek, hogy a Szabadságpárt hiába szorult ki a kormányból, továbbra is népszerű, és elmondta, miért vár nehéz időszak Ausztriára.
Hárompárti koalíció alakult Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP), Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) és a liberális NEOS részvételével. Bár a parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) volt a legnépszerűbb, a szavazatoknak mindössze a 29 százalékát gyűjtötték be. A párttal és annak elnökével, Herbert Kickllel egyik párt sem akart együttműködni, ezért a második helyezett ÖVP eddigi kancellárja, Karl Nehammer kapott újra kormányalakítási megbízást. Nehammer ugyan együttműködött volna a Szabadságpárttal, de Kickllel kizárta a közös munkát.
„Ezen a héten kezdődtek az érdemi tárgyalások a pártok között. A Néppárt és a liberálisok gazdasági téren kiegészítik, erősítik egymást, de az SPÖ programja több ponton nehezen látszik összeegyeztethetőnek. Főként a gazdasági kérdések a kényes, nehezen összefésülhető pontok, Andreas Babler pártelnök meglehetősen baloldali, marxista vonalat képvisel a párton belül is. Gazdasági szempontból még a Néppárt és a Szabadságpárt között is több közös halmaz van, mint a szociáldemokratákkal” – mondta a Hírklikknek Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Hiába illik azonban a Szabadságpárt programja jobban a Néppárt elképzeléseihez, a kancellár nem tudta elképzelni, hogy Kickl lépjen a helyébe, ő pedig alkancellárként működjön az összeesküvés-elméletekben hívő politikus mellett. A Szabadságpárt viszont nagy részben Kicklnek köszönheti a választási sikerét, ezért nem hajlandók visszavonni őt az első vonalból.
Ausztriában öt év a törvényhozási ciklus, és – mint az Németországban is látható – a hárompárti kormányzás egy törékeny rendszer, hiszen különböző ideológiai csoportokhoz tartozó pártok programját kell összeilleszteni. Arra is ügyelni kell, hogy a kompromisszumok ne menjenek a párt profiljának a rovására. Kiss szerint az osztrák kormány sem fogja kitölteni a teljes ciklust. „Az államadósság magas, takarékoskodni kell: megszorítások, és nehéz idők várnak az osztrákokra. Abban is meg kell egyezni, hogyan kompenzálják a lakosságot a megemelkedett energiaárak miatt. De Nehammer sikerkényszerben van, ezért valamilyen megállapodás lesz” – mondta.
A Szabadságpárt függetlenül attól, hogy kiszorult a kormányból, továbbra is népszerű Ausztriában. A vasárnapi, stájerországi tartományi választások előtt a legfrissebb közvélemény-kutatás alapján 33 százalékkal ők a legnépszerűbb párt, a Néppártot 27 százalék támogatja. „A jobbra tolódás Ausztriában is látszódik. A szociáldemokrata párt elkispolgáriasodott, a munkásosztály inkább a Szabadságpártra szavaz, a jobboldali, konzervatív pártok vonzereje erősebb a munkásrétegnél” – magyarázta Kiss J. László.
Ausztriát egyszer sem kormányozta hárompárti koalíció 1945 óta. A szociáldemokraták pártelnöke, Andreas Babler óvatos optimizmusnak adott hangot a hétfői megállapodás után, és abban bízik, hogy építő jellegű munkát végezhetnek közösen a pártok. Nehammer szerint is hosszú és rögös út vezet az együttműködésig.
