Washington kőkeményen üzent Orbánnak az amerikai nagyköveten keresztül 

NVZS 2024. szeptember 20. 14:30 2024. szept. 20. 14:30

Balázs Péter nem igazán látja, mennyire tudna még romlani a magyar és az amerikai kormány kapcsolata, amely jelenleg nem igazán szövetségesekhez méltó, ha viszont még súlyosabb dolgok történnek, akkor amerikai részről a nemtetszést számtalan módon ki lehet fejezni, például a vízummenetesség megvonásával. A korábbi külügyminisztert a budapesti amerikai nagykövet szerdai előadása kapcsán kerestük meg. David Pressman komoly mondatokat fogalmazott meg az orbáni politikával kapcsolatban. „Ez egy nagyon pontosan megszerkesztett üzenet volt, a legfontosabb része pedig az, hogy nem lehet személyek kapcsolatára redukálni két állam – mi több, két szövetséges – viszonyát” – mutatott rá Balázs, aki a helyszínen szerzett benyomásairól is beszámolt a Hírklikknek. 

A fenntartható demokráciák építéséről és működéséről szóló, a főváros által is rendezett Budapest Forum külpolitikai konferencia első napján szólalt fel a budapesti amerikai nagykövet szerdán. Beszédében talán minden eddigi nyilvános megszólalásánál átfogóbban elemezte Orbán Viktor és a kormánya tevékenységét, amit kemény szavakkal, kijelentésekkel illetett, még burkolt fenyegetést is lehetett belőle olvasni.

Fenyegetésnek is érthető szavak

„Magyarország szövetségesei és partnerei számára is el kell, hogy jöjjön a ráeszmélés pillanata. Nekünk is fel kell ismernünk, hogy ami fölött eddig szemet hunytunk, azzal most egyenesen szembe kell néznünk, és határozott választ kell adnunk rá” – szögezte ugyanis le Pressmann átfogó felszólalásának a végén. Azzal indított, hogy a posztra történő felkészítése idején azt tanácsolták neki, ne azt figyelje, mit mondanak Orbánék, hanem azt, hogy mit tesznek – majd az itt léte óta történtekből, az általa tapasztaltakból levonta a következtetést, ezek a szavak formálják Orbán politikáját. 

Az elmúlt 14 év orbáni belpolitikája kapcsán beszélt arról, hogy az, amit sokáig csak retorikának, kommunikációnak hittek, valójában maga a politika, aminek a lényege, hogy megfélemlítse az embereket, hallgatásra ösztönözze őket. „A félelem és a hallgatás a következménye annak a törekvésnek, hogy a médiában és a civil társadalomban a független hangokat marginalizálják vagy kiiktassák... A félelem légköre lehetővé teszi a korrupció virágzását, és befolyásolja a kormány partnerválasztását, nemcsak itthon, hanem külföldön is.” Csak az elmúlt fél évben történtek olyan lépések, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal átláthatóságot célkeresztbe állító vizsgálatai, a Magyarország szövetségeseinek washingtoni találkozója előtt Putyinnál tett performatív „békemissziós” látogatás vagy éppen Iványi Gábor lelkész iskoláinak bezárása – sorolta, egy ponton azt is megjegyezve, hogy „a ’Szuverenitásvédelmi Hivatal’ valóban védeni próbál valamit, de ez nem Magyarország szuverenitása”.  

„A magyar kormány pontosan és hangosan jelzi a szövetségesektől, az Európától és az Egyesült Államoktól való eltávolodást, miközben élvezi a közelség hasznát, és harsogja a másokkal való ’összekapcsoltság’ előnyeit” – szögezte le. Mindeközben Oroszországgal és Kínával, két tekintélyelvű állammal másként viselkedik Orbán – mutatott rá Pressman, felidézve az idei tusványosi beszédet, amelyben Orbán érthetőnek és kiszámíthatónak aposztrofálva dicsérte meg az általa hiperracionálisnak nevezett orosz vezetést, miközben a demokratikus Nyugatot bírálta, s „nem racionális” jelzővel illette, amiért az – szerinte – megbízhatatlan, zavaros, a közös értékeken alapuló partnerségre összpontosít. 

Mi lesz, ha szükség lesz a nem létező B-tervre?

Az amerikai-magyar viszony kapcsán is kemény bírálatokat fogalmazott meg a nagykövet arról, hogy Orbán egyértelműen kinyilvánította, kit szeretne látni az idei amerikai elnökválasztás győztesének. „Nem hiszem, hogy azok a lépések, amelyek azt kockáztatják, hogy két nagy nemzet közötti biztonsági szövetséget két erős személyiség politikai szövetségévé degradálják, bárhol is bármilyen demokratikus, szövetséges kapcsolatot szolgálnának. Az Egyesült Államok országokkal köt szövetségeket, nem pedig adott személyekkel” – üzente az amerikai nagykövet a magyar kormányfőnek, megjegyezve, hogy a Fidesz minden hiperracionalitásról és stratégiai gondolkodásról szóló megszólalása ellenére, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatát továbbra is egyetlen választás eredményére teszi fel. Arról pedig, hogy „nincs B-Terv” – ahogy egy vezető kormánytisztviselő (Gulyás Gergely – a szerk.) mondta – Pressmannak sok szó jut az eszébe, de a „racionális” és a „stratégiai” nem tartozik közéjük. Majd elhangzott egy akár fenyegetésnek is beillő kijelentés: „A kétoldalú kapcsolatainkat érintő további felelőtlen viselkedés elkerülhetetlenül megváltoztatja ezt a viszonyt, csakúgy, ahogyan a „puszta szavak” alapú megközelítés is megváltoztatta Magyarországot”

Az amerikai nagykövet a beszédét azzal zárta, „az a hagyományos bölcsesség azonban, miszerint a magyar kormány kommunikációja nem más, mint „pusztán szavak”, egyszerűen téves volt. Ezek a szavak formálják ugyanis magát a politikát. És megváltoztatják Magyarországot. Tartozunk azzal szövetségesünknek, Magyarországnak – és szövetségünknek –, hogy a magyar szavakat jelentésük szerint kezeljük, és ennek megfelelően reagáljunk rájuk. Ez talán egy másfajta, de változatlan reményeim szerint egy szorosabb, őszintébb és szókimondóbb kapcsolatot jelentene. Nem olyat, mint amilyet jelenleg a magyar kormány a jelek szerint szeretne. Hanem olyat, amilyet a magyar és az amerikai emberek azonban feltétlenül megérdemelnek”.  

Sok jóra nem számíthatunk

Igen kemény mondatok ezek, vajon hadüzenetet jelent-e ez a beszéd a magyar- amerikai kapcsolatokban? Balázs Pétert kérdeztük.

„Ez egy nagyon pontosan megszerkesztett, tagoltan, érthetően, világosan megfogalmazott üzenet volt az amerikai kormány részéről a magyar kormánynak” – szögezte le a korábbi külügyminiszter. Mint rámutatott: Pressman hivatalos álláspontot tolmácsolt, aminek a legerősebb része, az egyértelmű mondanivalója az volt, hogy bárki is kormányozzon a két országban, a jó viszony mindkét félnek fontos. Ahogy ugyanis az USA-ban halad előre a kampány, még élesebb fényben látszik az, hogy Orbán nem Amerikának, nem a demokráciának, nem a szabad választásnak szurkol, hanem egyértelműen Donald Trumpnak. Holott nem lehet, nem szabad személyek kapcsolatára redukálni két állam – mi több, két szövetséges – viszonyát – üzente Pressman.  

Kérdésünkre, hogy mit szóltak ehhez a kormányzat részéről jelen levők, Balázs közölte: nem volt ott kormányzati ember.

Mi lehet amerikai részről a következő lépés egy ilyen kemény figyelmeztetés után? – kérdeztük. A korábbi külügyminiszter nem igazán látja, mennyire tudna még romlani – tartalmilag – a két kormány viszonya. A két főváros között nem igazán szövetségesekhez méltó a kapcsolat. A viszony szintjét jelzi – mutatott rá –, hogy Orbán elment Washingtonba a NATO-csúcsra, majd be sem köszönt az amerikai kormányzatnak, hanem elfutott Floridába, Donald Trumphoz... „Ha még súlyosabb dolgok történnek, akkor a nemtetszést amerikai részről számtalan módon ki lehet fejezni, például a vízummenetesség megvonásával” – figyelmeztetett. 

Mindenesetre Orbánéknak azon érdemes lenne gondolkozniuk, hogy az amerikai elnökválasztásnak két esélyese van – tanácsolta. Merthogy mi lesz, ha Kamala Harris győz és ő lesz az elnök? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: akkor Orbánék reménytelen helyzetbe kerülnek, hiszen kérdés, hova teszik majd az ennyire egyértelmű ellendrukkereket. Ugyanakkor onnan nézve Magyarország nem fontos tényező, nem az még az ukrajnai háború fényében sem, hiszen nem frontállam, távolabb van a tűztől, mint a balti államok, Lengyelország és Románia – fejtegette Balázs Péter. Mi a szlovákokkal megbújunk a Kárpátok tövében, s Amerika számára nem jelentünk olyan óriási nagy kihívást, ahol be kellene avatkozni. „Viszont az lehet, hogy egy nagyon fagyos viszonyba torkollik mindez, ezt pedig az ország és annak a polgárai sínylik majd meg” – fogalmazott. 

Mire számít, mi lehet Orbán válasza Pressman kemény beszédére? – kérdeztük. Azt, hogy most mit reagálnak, nem tudni, de azt tapasztalatból tudjuk, hogy ilyenekre általában elutasító, vagdalkozó, rossz stílusú válaszokat szoktak adni, reagált. 

Nő a zűrzavar a kormány körül

A beszéd akkor hangzott el, amikor már eleve egyre nő a zűrzavar a kormány körül – jegyezte meg Balázs Péter, aki csak az előző két nap eseményeiből egyrészt az Orbán uniós biztosjelöltjére kiosztott portfoliót, másrészt a libanoni csipogó-robbantásos eseményt említette. Mint emlékeztetett: Várhelyi Olivért javasolta Ursula von der Leyen a (javarészt a tagállamok hatáskörébe tartozó) egészségügyi és az (állatvédők tiltakozását kiváltó) állatjóléti biztosi posztjára, ami elég pontosan jelzi a helyét és a megítélését (nem véletlenül kacagott fel néhány újságíró ennek hallatán a sajtóértekezleten). 

Ami pedig a csipogó-robbantást illeti, a korábbi külügyminiszter leszögezte, hogy az egy nagyon sötét ügy, és nagy kérdés, hogy ebben a magyar cég pontosan milyen szerepet játszik. Szerinte a magyar kormány érdeke lenne, hogy villámgyorsan tisztázza a saját és az ország szerepét ebben. Egyelőre hiába állítja a kormány, hogy nincs közünk hozzá, ez nem biztos, hogy mindenkit meggyőz. S hogy mi lehet a folyománya ennek az ügynek, ami egyébként – mint mondta – kicsit emlékezteti az Északi Áramlat felrobbantására, történik valami, ami szövevényes, gyanús, többszereplős? A kérdés szerinte az, ki viszi el a balhét. Ugyan a politikai aktorok is szeretik tudni, hogy pontosan ki, mit lépett, tett, de ebben most veszélyes szereplők is vannak, elsősorban a Hezbollah és a támogatói – figyelmeztetett, megjegyezve, hogy nem lenne jó, ha célponttá válnánk. Azt tudjuk, hogy emberek haltak meg a kütyü miatt, s azt is, hogy ez egy láthatóan előre megtervezett, felépített akció volt. Fel kell tenni a kérdést, vajon kinek állt ez az érdekében? A válasz pedig az, hogy annak az Izraelnek, amely konfrontálódik a Hezbollahhal. Ez a konfrontáció pedig most éleződött – mondta Balázs Péter.