Magyar vezetők is kulcsszerepben az év legfontosabb klímacsúcsán

Az ENSZ 29. éghajlat-változási konferenciáját (COP29) hétfőtől, november 11-étől tartják Bakuban. A megnyitót követő napokon, 12-én és 13-án ülnek össze a világ több mint 100 országának vezetői, hogy megtárgyalják, hol tartanak a kilenc évvel ezelőtti Párizsi Klímaegyezmény lépéseiben. Az egyezményt 193 ország és az Európai Unió írta alá. Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök már jelezték, hogy nem vesznek részt a csúcstalálkozón. Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök sem utazik Bakuba, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sem lesz ott.

Magyarország azonban főszereplő lehet a tárgyalóasztalnál. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) az Európai Uniót egy országnak tekinti, amelyet a soros elnök képvisel. „Magyarország jelenléte fontos a COP29-en, hiszen az Európai Unió nevében fog tárgyalni. Nagy delegáció utazik Bakuba, nagyon magas szintű képviselet lesz Magyarország részéről” – mondta a Hírklikknek Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora. Neveket azonban egyelőre nem árulhatott el.

Nehezen csordogál a pénz

Az idei klímakonferencia előtt már a helyszín kiválasztása sem volt konfliktusmentes, lévén, hogy Azerbajdzsán egyik fő tevékenysége a kőolaj- és földgáz-kitermelés. Az ország bevételei 95 százalékban a fosszilis energiahordozók exportjától függnek. Azerbajdzsánnak ráadásul tovább kell bővítenie a gázkitermelését, hogy el tudja látni az orosz gázellátást bojkottáló európai országokat. Többen kritizálták az ENSZ-t amiatt is, hogy egy korruptnak tartott, auroriter rezsim vezette országba viszi az év egyik legrangosabb eseményét. A kormányközeli belterjes viszonyokat jól jelzi, hogy a konferencia helyszíne, az 500 hektáros Sea Breeze komplexum Ilham Alijev elnök korábbi vejének, Emin Agalarovnak az érdekeltségébe tartozik.

Az idei COP-ot a klímaszakértők pénzügyi csúcstalálkozónak tartják, de szóba kerül a metánkibocsátás, az élelmiszer- és vízbiztonság, valamint a turizmus is. „A tárgyalások két fő témája a pénzügyek és a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás (NDC) lesz, amit az országoknak februárig kell leadni. Ez arról szól, hogy a különböző államok milyen mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. Ezek a tervek jelenleg nagyon messze vannak attól, hogy akár köszönőviszonyban legyenek a Párizsi Klímaegyezmény ambíciójával, ezért az ENSZ megpróbálja rávenni az országok vezetőit ambiciózusabb tervek kidolgozására” – mondta Ürge-Vorsatz Diána.

Ami a pénzügyeket illeti, a 2009-es koppenhágai csúcstalálkozón állapodtak meg arról, hogy évente 100 milliárd dollárral támogatják a fejlett államok a fejlődő országok környezetvédelmi törekvéseit. Ez azonban nehézkes, mert amikor az UNFCCC meghatározta a fejlett és fejlődő országokat, még egészen másképp nézett ki a világgazdaság. Ürge-Vorsatz szerint ebben a vitában az idén biztosan nem fognak tudni előrébb jutni.

„Az évi 100 milliárd dollár nehezen csordogál. A világ azóta megváltozott: például Szaúd-Arábia vagy Katar és mások is fejlődő országnak számítottak akkor, de ma már nagyobb a jövedelmük, mint sok fejlett államé. De természetesen egy ország sem szeretne adományozóvá válni, ebben nehéz bármelyik országot érdekeltté tenni” – mondta a CEU professzora. Úgy látja, meg kellene osztani a terhet, és jó részben a fosszilis iparnak is kellene fizetnie ezt a pénzt, hiszen ők hatalmas profitot könyvelhettek el az eddigi kibocsátások eredményeképpen. 

Elkéstünk a 1,5 fokkal

A Párizsi Klímaegyezmény által kitűzött cél, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti értékekhez képest 1,5 fok alatt tartsák. Ez a mostani állás szerint nehezen teljesíthető: az ENSZ környezetvédelmi programja 3,1 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jelez előre 2100-ig. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentése átlagosan 2,4 fokos hőmérséklet-emelkedést vár az évszázad végére. Még ez is azt jelentené, hogy a következő évtizedekben ma még sűrűn lakott területek válnak lakhatatlanná, az extrém időjárási jelenségek pedig intenzívebbek és gyakoribbak lesznek.  

Napokra lebontva már átléptük a lélektani határt: 2023. november 17-én először haladta meg a globális átlaghőmérséklet 2 fokkal az iparosodás előtti szintet. A Nemzetközi Meteorológiai Szövetség (WMO) szerint a következő öt évben 80 százalék esély van arra, hogy a globális átlaghőmérséklet éves szinten is átlépi a 1,5 fokos határt az iparosodás előtti szinthez képest. Ráadásul az üvegház-hatású gázok kibocsátása rekordot döntött 2023-ban, úgy tűnik tehát, hogy a Párizsi Klímaegyezmény újra tervezésre szorul. 

„Most úgy tűnik, hogy a 2030-as évek elejére elérjük a 1,5 fokos felmelegedést. Ha mindenki betartja az összes NDC-t, sajnos akkor is 3,2 Celsius-fokos felmelegedés várható az évszázad végére” – mondta Ürge-Vorsatz Diána. A jelenlegi NDC-k betartása mindössze 5,3 százalékkal csökkentené az országok károsanyag-kibocsátását 2030-ig, a következő öt évben viszont 45 százalékos csökkentés kellene ahhoz, hogy 2050-ig elérjék a résztvevő országok a klímasemlegességet.