Kemény ellenfelet kapott a brit miniszterelnök
Woke-ellenes nézeteivel, hangzatos, sokszor szélsőséges kijelentéseivel hívná vissza a kiábrándult konzervatívokat a toryk új pártelnöke, Kemi Badenoch. Magyarics Tamás, az angolszász politika szakértője a Hírklikknek arról is beszélt, sokan az új Margaret Thatchert látják benne, de a kultúrharcban nagyobb lendülettel vesz részt, mint a gazdaságpolitikában.
Jobbra tolhatja a brit Konzervatív Párt álláspontját a szombaton megválasztott pártelnök, Kemi Badenoch. A 44 éves politikus a párt hatodik elnöke az elmúlt nyolc évben, ami jól jelzi, hogy a toryk nem a fénykorukat élik a brit politika modern kori történelmében. „Ez egyértelműen jelzi, hogy vezetői válság van a konzervatívoknál. A toryk politikája az utóbbi években meglehetősen kudarcos volt” – mondta a Hírklikknek Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Angol-Amerikai intézetének oktatója.
A Konzervatív Párt nem csak a júliusi parlamenti választáson szenvedett nagy arányú vereséget a Munkáspárttól – korábbi 365 mandátumukból 121 maradt –, a májusi helyhatósági választásokon is gyengén szerepelt. Jövő év május 1-jén tartják a következő önkormányzati választásokat, az lesz az új pártelnök első igazi megmérettetése, de addig sok víz lefolyik a Temzén.
A Konzervatív Párt a legnagyobb arányban Anglia keleti részén veszítette el szavazóit, több választókerületben 40 százalék feletti volt a népszerűség-csökkenés. A BBC szerint a konzervatívok abban bíznak, hogy ebben a térségben Badenoch visszaszerezheti az elveszített szavazótábort, és Magyarics is így látja. „Anglia keleti részén, a hagyományos konzervatív körzeteket, például Kentet elveszítették a konzervatívok, és azokat a területeket is, amelyeket a Munkáspárttól sikerült elnyerniük a 2010-es években. Badenoch azért küzd, hogy 2029-re visszaépítse a párt bázisait, amiket elvesztett az utóbbi években” – mondta a szakértő. A Konzervatív Párt ugyan nincs olyan helyzetben, hogy beleszóljon a törvényalkotásba, de Magyarics szerint minden jel arra mutat, hogy olyan ügyeket fog képviselni, amelyekkel támadhatja a Munkáspártot.
Harsány, de nem Vaslady
A 44 esztendős, háromgyermekes Kemi Badenoch nigériai szülők gyermekeként Londonban született, gyermekkora jelentős részét Nigériában, illetve az Egyesült Államokban töltötte. Szoftvermérnök szakon végzett a Sussexi Egyetemen. Ott kezdett el szimpatizálni a jobboldali politikával, miután az egyetem baloldali kultúrkörében nem érezte jól magát. Az egyetemi aktivistákat később, politikusként elkényeztetett, kiváltságos nagyvárosi eliteknek, bolond balos fehér gyerekeknek nevezte.
Nem ez volt az egyetlen kijelentése, amivel felhívta magára a figyelmet: korábban azt is mondta, túlzónak tartja a szülési támogatás összegét, Válságban a konzervativizmus című értekezésében pedig azt írta, hogy az autizmus diagnózis nyilvánvaló gazdasági előnnyel jár. Egy kampánybeszédében kijelentette, a közalkalmazottak 5-10 százaléka annyira rosszul dolgozik, hogy börtönbe kellene mennie – később úgy hivatkozott erre a mondatra, hogy csak viccelt. Szkeptikus a nettó zéró kibocsátás tervével kapcsolatban, sőt, nem is támogatja országának jelenlegi, 2050-re vonatkozó tervét. Korlátozná a bevándorlást az Egyesült Királyságba, és szerinte, aki az országba érkezik, annak integrálódnia kell, és a brit értékeket szem előtt tartva kell élnie.
A Konzervatív Pártnak, bármekkora sikert ér el az önkormányzati választáson, a következő négy és fél évben ellenzékből kell politizálnia a brit parlamentben. A kultúrharcos Badenoch ugyan nem szeret a sajtónak nyilatkozni, parlamenti felszólalásaival rendre az újságok főoldalaira kerül. A sajtó Margaret Thatcherhöz hasonlítja, és bár rajong a Vasladyért, ő inkább Thatcher politikájának megalkotójához, Keith Josephhez hasonlítaná magát. „Sok évtizedes politika után, amikor a Konzervatív Párt a Munkáspárttal próbált rivalizálni a jóléti állam kiépítésében, Thatcher éles határvonalat húzott, és csökkentette az adókat, sürgette a privatizációt. Badenoch szintén azt mondja, hogy a konzervatívok az utóbbi években szinte megkülönböztethetetlenek voltak a Munkáspárttól, és jobboldalibb politikát hirdet, ami markánsan megkülönbözteti a pártot a Munkáspárttól” – mondta Magyarics Tamás.
Abban biztosan különböznek Thatchertől, hogy – bár az előző kormányban a Kereskedelmi Tanács elnöke volt – nem a gazdaságpolitika az erőssége. A női egyenjogúsági tárca is hozzá tartozott Rishi Sunak miniszterelnöksége idején, az ehhez hasonló kulturális témákkal kapcsolatban sokkal szívesebben konfrontálódik akár párttársaival is. Ellenzi az egyneműek házasságát, keményebb bevándorlás-politikát sürget és többször szót emelt a woke-kultúra térnyerésével szemben. Magyarics szerint ez azonban nem jelent kockázatot a konzervatívok számára. „A woke-ideológia szélsőségességeivel sokan nem értenek egyet. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők és a vidékiek, valamint a munkásosztály körében nem mindenki vallja magáénak a woke-ideológiát. Ráadásul, Badenoch támogatta a Brexitet is, amit a munkáskörzetekben, Közép-Angliában is sokan támogattak, olyan körzetekben, ahol most szintén a Munkáspártra szavaztak a legtöbben” – mondta.
Az adócsökkentés ígérete, a szabadpiac támogatása, és az, hogy a konzervatívok egy új esélyt látnak a pártelnökké választásában, viszont abba az irányba mutat, hogy ha sikerül hosszabb távon a párt élén maradnia, ő lehet az, aki a 2020-as években Thatcher szerepét tölti be. A nyílt, szókimondó politikus új lendületet hozhat a toryk politikájába, Magyarics Tamás szerint is kemény ellenfele lesz Keir Starmer munkáspárti miniszterelnöknek. Nem csoda, hogy a Munkáspárt elővette a négynapos munkahét ötletét, úgy tűnik, ekkora ígéretekre lehet szükség a következő parlamenti választásig, hogy megőrizzék többségüket.
