18 éve történt: megrongálták a Magyar Televízió épületét
2006. szeptember 17-én hangzott el a Magyar Rádióban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még május 26-án Őszödön elmondott beszédének egy rövid részlete. Mint utóbb kiderült, már júniusban a Fidesz vezérkarához kerülhetett a szöveg, amelyben Gyurcsány sok más mellett arról is beszélt, hogy „hazudtunk reggel, éjjel, meg este”, és ezt abba kell hagyni. Ezt visszhangozta utóbb egész nyáron az akkori, fideszes ellenzéki sajtó, Orbán Viktor pártjának minden rendű és rangú megszólalója, és ezt lehetett hallani szeptember első felében is.
A Fideszhez és Orbánhoz köthető Hír TV szeptember 15-én több nagy tévétársaságot is Budapestre trombitált, azt ígérve nekik, hogy két nappal később érdekes dolgok fognak történni. Hogy ki juttatta el az Őszödön elmondott beszéd felvételét a Fideszhez, máig vita tárgya. Több verzió kering ezzel kapcsolatban, bizonyíték egyikre sincs, egy feltevés szerint a 2009-ben Bolíviában Morales elnök rendőrei által lelőtt Rózsa-Flores Eduárdónak adták át a kazettát. Tőle Kósa Lajoshoz kerülhetett a szöveg, ő pedig nemcsak arról gondoskodott, hogy eljusson az országos rádiókhoz, hanem arról is, hogy a hanganyagot megvágva, eredeti jelentéséből kiforgatva élvezhessék a rádióhallgatók.
A szeptember 17-én még békésnek, bár haragosnak induló megmozdulások másnapra eldurvultak. 18-án már kövekkel és egyéb utcai harcokra alkalmas szerszámokkal felszerelkezett tömeg állt a felkészületlen rendőrökkel szemben. A tüntetés a Kossuth téren kezdődött, majd Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjének (később Ásotthalmon volt polgármester, ma a Mi Hazánk elnöke) hívására a tömeg átvonult a Szabadság térre, az MTV akkori székházához. Az aznapi eseményekről, a Magyar Televízió székházának ostromáról a hazai sajtó mellett több külföldi hírügynökség is beszámolt.
Az MTV ostroma hétfő este negyed 11 után kezdődött. Este 11 óra után 10 perccel megindultak a tüntetők a székház bejárata felé, miután beszorították a rendőröket az épületbe. Amikor a székházból vízágyúkkal lőttek ki a rendőrök, a tömeg meghátrált. A rácsokat ezután lehúzták az épület bejáratainál, majd néhány tüntető az ajtót próbálta betörni, ekkor könnygázgránátokat vetettek be. Az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének elmondása szerint többen megsérültek, pontos számot viszont nem tudott mondani Győrfi Pál.
Miközben a környékre több tűzoltó autót és rabszállító kocsit vezényeltek, a Fidesz sajtója által utólag békés tüntetőknek nevezett emberek közül többen behatoltak a televízió büféjébe, ahol törtek és zúztak, majd cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval felszerelkezve távoztak.
Voltak, akik nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztásában éljék meg. Ők betörték az épület ablakait, míg mások gépkocsikat gyújtottak fel és a tévéközvetítésben az is látható volt, hogy elfoglalták és felgyújtották a téren lévő egyik rendőrautót.
Néhány tüntető kezében házilag barkácsolt, kis- és közepes méretű akasztófákat lehetett látni, a ruházatot illetően pedig főként a fekete bőrszerkók jöttek számításba. Többen tar fejjel mutatkoztak. A tiltakozó tömeg hajnaltájt, mintegy záróakkordként, felgyújtotta a Magyar Televízió székházát és ugyancsak megrongálták a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet.
A sajtóban terjedtek hírek egy hangfelvételről, amely azt támasztaná alá, hogy a Szabadság téri erőszakos megmozdulást szervező Toroczkai László és a Fidesz vezetői rendszeres kapcsolatban álltak egymással, ám ez soha nem került nyilvánosságra. Az viszont tény, hogy Toroczkai, akit a Szabadság téri tüntetés elején a tévéközvetítésekben többször is lehetett látni, időközben eltűnt és nem lehetett tudni, hogy hol van.
A történtek után a köztársasági elnök (Sólyom László) és a miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc) közös nyilatkozatban értékelte az eseményeket. Az erőszakot mindketten elítélték, s közölték, hogy a tüntetésen történtekért mindig az esemény szervezője a felelős. A közös nyilatkozat léte és szövege azért is érdekes, mert már akkor is érezhető volt a két politikus közötti feszültség. Közös közleményük így hangzott: „A tegnap esti és a ma hajnali erőszakos események tükrében különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk megerősíteni a köztársasági elnök tegnapi kijelentését, amely szerint minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, hogy a saját rendezőik és a rendőrség képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Figyelmeztetünk arra is, hogy az erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek. Természetesen a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát mindenki az Alkotmány szerint gyakorolhatja."
