Demokrácia és jogállamiság terén a Balkán nagy részénél is rosszabb a helyzet Magyarországon

A Demokrácia állapota a világban 2024 (The Global State of Democracy 2024) címmel tette közzé a napokban a demokráciát és választásokat 1975 óta vizsgáló stockholmi IDEA intézet legfrissebb jelentését. Olyan szempontok alapján végzi el rendre a kutatást, mint a jogállamiság alakulása, a választások tisztaságának a feltételei, a fékek és ellensúlyok helyzete stb. 

Az idei jelentés legfőbb megállapításai között az első helyen az szerepel, hogy a világ lakosainak a harmada olyan országban él, ahol romlott a választások minősége. További súlyos jel, hogy 2020 és 2024 között a választások majdnem ötödének az eredményét a vesztes nem fogadta el. Egyre kevesebben vesznek részt a választásokon, miközben azok eredményét mind többen vitatják. Továbbra is az a helyzet, hogy a választások terén többször tapasztalható visszalépés: miközben minden negyedik országban sikerült előre lépni, az államok mintegy 45 százalékában ennek az ellenkezője történt. A visszaesés elsősorban a képviseletben és a jogokban következett be. Még a legjobban teljesítő országok közül is sokban romlik a helyzet – ez elsősorban Európára, valamint Észak- és Dél-Amerikára igaz. Habár a választási adminisztráció terén jelentős fejlődés következett be, a választások hitelességét leginkább a szavazás és a szavazatszámlálás körüli kérdőjelek rombolják. A jelentés végül megállapítja, hogy a kihívások ellenére a választások továbbra is azt az ígéretet hordozzák, hogy hatalmat ad az emberek kezébe: 2023-ban és 2024-ben több hatalmon lévő erő ugyanis elveszítette a választást.

Az élen álló országok névsora túlságosan sok meglepetést nem tartalmaz. Az idén is Németország vezeti a TOP-10-es mezőnyt, ahogy az az alábbi táblázatban is látható.

Forrás: IDEA 

S akkor térjünk rá Magyarországra. A 173 ország között középen foglalunk helyet, 85.-ként, Grúzia és Botswana között. Szégyen vagy sem, de a harmadik éve véres honvédő háborúban álló Ukrajna alig rosszabb teljesítményt nyújt a demokrácia, a választások igazságossága és tisztasága, valamint az emberi jogok terén, mint Magyarország: alig 8 hellyel szorult csak mögénk. Az összes uniós tagországban – beleértve a velünk egyidőben, illetve utánunk csatlakozókat is – sokkal jobban állnak, mint mi, s nem is csak Észtország, amely a 9. a rangsorban. 

Forrás: IDEA

Sőt, jobb helyezést ért el nálunk még a Balkán nagy része is – Koszovó (61.), Albánia (68.), Észak-Macedónia (71.), Montenegró (75.) –, kivételt csak az a két ország – Bosznia-Hercegovina (95.) és Szerbia (113.) – jelent, amelynek vezetése szoros kapcsolatot ápol a regnáló magyar rezsimmel és sok területen másolja is Orbán Viktor illiberalizmusát. 

Oroszország pedig, amelynek vezetőjére (diktátorára), azaz Putyinra Orbán annyira felnéz, újabb egy hellyel hátrébb csúszva, az idén a 137. lett. Igaz, ezzel még sikerül megelőznie Orbán türk testvéreit: Üzbegisztánt, Azerbajdzsánt, Tádzsikisztánt és Türkmenisztánt, az utóbbi – ez sem semmi! – csupán egyetlen helyezéssel jutott jobb pozícióba az idén, mint Észak-Korea.

Magyarország teljesítménye – ahogy pestiesen mondják – „középrossz” a demokrácia általános helyzetén belül vizsgált négy kategória mindegyikében.

Forrás: IDEA

Mint a táblázatban is látható, a négy közül a választáshoz való jog területén állunk a legjobban a globális rangsorban, a legrosszabbul pedig a részvétel terén. Mint a jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete megállapítja: 2018 és 2023 között jelentősen romlott a jogállamiság helyzete, miként a kormányzásé és a gazdasági egyenlőségé is. A gazdaság amúgy is komoly aggodalomra ad okot – jegyzi meg a dokumentum, emlékeztetve arra, hogy 2023 szinte egészében Magyarországon volt a legmagasabb infláció az Európai Unióban, az egy főre jutó GDP mutatója pedig nem éri el az uniós átlagot. 

Az ország jelentősen visszaesett a demokrácia terén is, ami a végrehajtó hatalom túlterjedésére és a stratégiai választói manipulációkra vezethető vissza. Szerepet játszik benne az illiberális jogalkotás, az Alkotmánybíróság eltűnőben lévő szerepe, a média feletti kormányzati kontroll, továbbá az is, hogy az intézményeket a kormány a hozzá lojális emberekkel tölti fel. Az utóbbi években a vezető kormánypárt parlamenti kétharmada lehetővé tette számára az alkotmányozást. A jogállamiság, valamint a bírói függetlenség állapota iránti aggodalom miatt az EU sokmilliárd eurós támogatást fagyasztott be Magyarország felé még 2022-ben, amit csak a reformok után fog feloldani – emlékeztet a jelentés.

A vizsgálat a migrációt is komoly témának nevezi, megjegyezve, hogy bár a 2015-ös válság idején sok menedékkérelmet fogadott be az ország, a határkerítés felhúzása és a jogi keretek megváltoztatása nyomán ez a szám drasztikusan lecsökkent, sőt, 2023-ban egyetlen kérelmet sem fogadtak már be. A jelentések szerint Magyarország szisztematikusan megsérti a menekültek emberi jogait, s már eddig is több konkrét esetben megállapítást nyert, hogy az ország megsérti a hatályos uniós szabályokat (több eljárás még folyamatban van). 

A romák képezik az ország legjelentősebb kisebbségét, 2,5 százalékot tesznek ki a lakosságon belül, de a becslések szerint ez inkább 5-10 százalék lehet. Őket diszkriminálják, társadalmilag és gazdaságilag marginalizálják, kirekesztik az oktatásból és gyűlöletbeszédnek teszik ki őket – állapítja meg a jelentés. 

A nemek közötti egyenlőség középszintű Magyarországon, összehasonlítva a többi országgal. Ám a fejlődés igen lassú. Máig komoly egyenlőtlenséget szenvednek el a nők a politikai, üzleti és társadalmi döntéshozásban. 2024 áprilisában a parlamenti képviselők 14,6 százaléka volt csupán nő, ami az egyik legalacsonyabb részarány az egész EU-ban.

Az LMBTQ közösség jogait az elmúlt években tovább szűkítették – mutat rá a jelentés. Kiemeli a 2021-es törvényt, amely tiltja a homoszexualitás ábrázolását és promócióját.

Végezetül a Magyarországgal foglalkozó fejezet megállapítja: a jövőben szoros figyelemmel kell követni azt, vajon az uniós lépések és mechanizmusok megfékezik-e a demokrácia további erodálódását, különösen a bírói függetlenség, a szólásszabadság, a médiaszabadság, a nemek, illetve a társadalmi csoportok közötti egyenlőség terén.