Mostantól megbízható pártállami titkosszolga segíti a magyar szuverenitás megőrzését
Örömhírt közölt a magyarokkal Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke: megalakult a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, melynek vezetésével egy régi motorost, már a pártállam titkosszolgálatánál is bizonyított Horváth Józsefet bízták meg. Lánczi közlése szerint „az intézet azzal a céllal jött létre, hogy a jövőben tudományos elemzésekkel, hazai és nemzetközi kutatásokkal támogassa a hivatal munkáját, annak érdekében, hogy a hivatal beazonosítsa és feltérképezze a Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedeteket, befolyásolási kísérleteket".
Bármit is jelentsen a fenti mondat, csak örülni lehet, hogy ez bekövetkezett. Az is fölöttébb előremutató, hogy Lánczi Tamás mindenkit megnyugtatott: Horváth József kutatásai következtében még az eddigieknél is biztosabb lábakon áll majd az ország szuverenitása. „Komoly feladatokhoz komoly emberek kellenek" – ezzel indokolta Lánczi, hogy miért a nyugállományú vezérőrnagyot nevezték ki e fontos posztra. Persze, nem is volna életszerű, ha a magyar szuverenitás védelmét és kutatását egy nyeretlen kétévesre bíznák, olyan emberre, akinek halványlila gőze sincs arról, hogy miként kell megvédeni egy országot a külső ellenségtől.
Ezért is jó, hogy Horváth Józsefre, a katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettesére esett a választás, aki már az egypártrendszer embert próbáló idején is bizonyította, hogy rá minden körülmények között lehet számítani: Horváth úr – akkor még elvtársként – ugyanis 1985-től a Belügyminisztériumban dolgozott a III/III egyik alosztályán, s a rendszerváltás után is a szolgálatok kötelékében maradt egy ideig.
Ez a szép, örömteli történet nem ma kezdődött: az országgyűlés fideszes többsége tavaly decemberben fogadta el a szuverenitásvédelmi törvényt, amely egyben egy új hivatal létesítéséről is intézkedett. Hamarosan az is kiderült, hogy Orbán Viktor az intézmény élére Lánczi Tamást jelölte. A főszuverén kinevezése hat évre szólt, a fizetése havonta ötmillió forint, és őt is megilleti a képviselőkre érvényes mentelmi jog. Lánczi január közepén tette le hivatali esküjét az akkor még államfőként tevékenykedő Novák Katalin előtt a Sándor-palotában.
Fontos tudni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésének fókuszában – nevéből következően – a szuverenitásvédelmi törvény betartásának vizsgálata áll. Ez az a jogszabály, amely nemcsak a pártoknak, hanem a választáson induló, civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. A hivatal bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, de figyelme cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is kiterjedhet. Minden irathoz, minden adathoz hozzáférhet, bár a lehetőségei nem korlátlanok: semmit nem foglalhat le, csupán másolatot kérhet, és adatszolgáltatásra szólíthatja fel az érintetteket.
Már ebből is tudni lehetett, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése nem ígérkezik könnyű menetnek. „Számítani lehet arra is, hogy az Európai Unió eljárást fog indítani tágabb értelemben a magyar szuverenitás, azon belül elsősorban a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az intézményt létrehozó törvény miatt Magyarországgal szemben. De ilyen a boksz” – nyilatkozta január végén Lánczi a Fidesz pártlapjának, a Magyar Nemzetnek.
A főszuverén akkor még nem tudhatta, hogy nemcsak az EU, hanem az Egyesült Államok rosszallását is kiváltja majd a frissen gründolt hivatal. E hét szerdáján ugyanis David Pressman, az USA budapesti nagykövete is felszólalt a Budapest Fórum külpolitikai konferencián, ahol aggodalmát fejezte ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységével kapcsolatban. Szerinte ez a szerv a demokrácia két fontos pillérét, a szabad sajtót és a civil társadalmat veszi célba. „Valamit véd a Szuverenitásvédelmi Hivatal, de az nem Magyarország szuverenitása” – mondta a magyar kormánnyal nem túl szívélyes viszonyt ápoló nagykövet.
Sajnálatos, hogy a Hivatalnak visszamenőleges vizsgálatokra nincs lehetősége, de talán a Kutatóintézet keze nem lesz ennyire megkötve. Ami azt illeti, volna rá igény: a külföldi pénzekből élő pártok között lehetne vizsgálni például a Fideszt, amelyet a német CDU Konrad-Adenauer pártalapítványa 2004 és 2006 között évente 20 ezer, 2007 és 2010 között pedig évi 30 ezer euróval támogatott. (Ezek az adatok olyannyira nem légből kapottak, hogy a kötcsei pikniknek nevezett fideszes dzsemborikat rendező Polgári Magyarországért Alapítvány honlapján is olvashatók.) Ugyancsak kapott pénzt a Fidesz a másik német jobboldali párt, a bajor CSU Hanns Seidel Stiftung nevű alapítványától is, ezeket a juttatásokat azonban Orbánék nem verték nagydobra.
Lesz tehát munkája a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetnek, ezért is jó, hogy vezetőjének, Horváth Józsefnek pártállami múltjából következően van gyakorlata az idegen érdekek elleni küzdelemben. Nem lennénk meglepve, ha az újonnan felálló intézet kutatásaiból kiderülne, hogy Amerikában verik a négereket, a nyugat-európai fiatalság pedig Coca-Cola mámorban fetreng.
