Akkor most garázda volt Menczer vagy sem?
Meglehetősen „bunkónak” tűnt, és verbálisan valóban agresszíven lépett fel a Fidesz kommunikációs igazgatója a „Kicsivel” szemben Pécsett, de a bunkóság nem büntetőjogi kategória. Annak eldöntése, hogy ez kimeríti-e a garázdaság tényállását, a feljelentés alapján a nyomozóhatóság feladata lesz. Ám egyáltalán nem hátrányos, ha addig is beszélünk róla – szögezi le Magyar György.
Menczer Tamást feljelentették a rendőrségen – írja a Gulyáságyú Média. A lap birtokába került a Pécsi Rendőrkapitányságon tett feljelentés dokumentuma. Menczert a december 3-i, a pécsi Szikla Befogadó Gyermekotthon előtt történtek miatt jelentette fel valaki, aki szerint a Fidesz kommunikációs igazgatója a garázdaság vétségét követhette el, amikor verbálisan rátámadt Magyar Péterre, a Tisza Párt elnökére. Az ügy felkeltette a Magyar Ügyvéd Blog szerzőjének a figyelmét is. Olyannyira, hogy legfrissebb posztját ennek szenteli.
„Nem feltétlenül tekinthető hátrányosnak véleményem szerint, ha a Fidesz egyik vezető politikusa ellen büntetőeljárást kezdeményeznek, mert ez alkalmas arra, hogy tematizáljon, és a közvélemény még tovább foglalkozzék ezzel a meghökkentő történettel” – szögezi le rögtön a poszt elején a szerző. Az eljárás kapcsán emlékeztet arra, hogy a feljelentő nem köteles pontos jogi minősítést megjelölni, elég, ha leírja a szerinte sérelmes cselekményt és kéri az eljárás lefolytatását. A hatóság van ugyanis abban a helyzetben, hogy az eseményeket jogilag értékelje. A feljelentést elutasíthatják, az eljárást elindíthatják, a jogi minősítést pedig megváltoztathatják.
A Btk. szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
S hogy miben fejeződik ki a közösségellenesség? Abban, hogy a tanúsított magatartás ellentétben van-e az adott közösség elvárásaival. Más lehet ugyanis egy cselekmény megítélése mondjuk egy kulturális rendezvényen, egy kocsma környékén vagy például a focipályán. Ez utóbbi esetben a hangos ordibálás aligha tekinthető kihívóan közösségellenesnek, miként egy tüntetésen sem. Erőszakos magatartásnak minősül a bírói gyakorlat szerint például más személy testének támadó jellegű megérintése, meglökése, függetlenül annak tényleges következményeitől. S hogy mit jelent a megbotránkozás vagy félelem keltése? A megbotránkozásnak vagy riadalomnak ténylegesen nem kell bekövetkeznie az adott környezetben, elegendő, ha ezeknek az objektív lehetősége fennáll.
A garázdaság bűncselekményének a megállapításához a tettnek tehát olyan módon kell kihívóan közösségellenesnek és erőszakosnak lennie, hogy az valóban alkalmas legyen arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha a közösségellenes magatartás nem erőszakos vagy erőszakos ugyan, de nem alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, a garázdaság vétsége nem állapítható meg. A törvényi tényállási elemeknek mindenképpen együttesen kell megjelenniük – hívja fel a figyelmet az ügyvéd.
Ami a Pécsett történteket illeti, lényeges, hogy Menczer Tamás a nyilvánosságra hozott felvétel szerint maga támadt rá verbálisan a „Kicsire”. Mindketten válogatott szidalmakat fogalmaztak meg egymással szemben és közösen süllyedtek elfogadhatatlan szint alá. Olyan kifejezések hangzottak el, hogy „megtámadtad a családodat”, „Weber csicskája vagy”, amire a másik oldal arra hivatkozott, hogy „büdös a szád, „orvosi eset vagy”. Ám ez a méltánytalanul alacsony színvonalú szópárbaj valószínűleg még nem alkalmas a garázdaság vétségének megállapítására – véli az ügyvéd, hozzátéve: az adott körülmények között vajon ki számított ennél kulturáltabb „eszmecserére”?
„Így én azt gondolom, hogy a gyermekotthon előtt tartózkodó emberekben, illetve a nagyobb társadalmi közösségben ez a szóbárbaj bizonyára kiválthatott megbotránkozást, de félelmet vagy riadalmat nem feltétlenül” – szögezi le Magyar György. Az eset kihívóan közösségellenessége is kérdéses, mert a magyar politikai közbeszéd általános színvonala sem sokkal jobb ennél. Erre vagyunk kondicionálva! Ám a tényállás pontos feltárása és a bizonyítékok rendszerbe állítása után lehet csak a feljelentést értékelni – húzza alá.
Érdemes azt is tudni, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a garázdaságnak nem a vétségi alakzata, hanem annak szabálysértése valósulhatott meg, mert ahhoz nem szükséges az erőszak. Ugyanakkor jól tette Magyar, hogy nem ült fel a provokációnak, és nem követett el tettlegességet, mert ha ezt megvalósította volna, az tettenérésnek számít, s akkor nem illeti meg a mentelmi jog, ezért az ott levő rendőrök elvihették volna. Egyébként ez vonatkozik Menczerre is, aki országgyűlési képviselő.
Magyar György szerint felmerülhetne a becsületsértés is, mert aki a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. De nehéz lenne igazságot tenni, hogy ezt adott esetben valójában ki követte el. Különben, ha rágalmazásról vagy becsületsértésről lehetne szó, akkor csak Magyar Péter tehetne feljelentést 30 napon belül, amely határidő jogvesztő, „de erre gondolom, ő odafigyel, hiszen maga is ügyvéd”.
„Szubjektíve úgy értékelem, hogy Magyar Péternek ez a provokáció nem ártott, ő ezen a terepen otthonosan mozog, jól replikázik. Tehát a volt külügyi államtitkár fellépése – akitől már csak a szakmai múltja alapján is több diplomáciai érzéket vártunk volna a szervilizmusán túl – valószínűleg kontraproduktívnak bizonyult...” – állapítja meg végül Magyar György.
