Ne kerüljünk a mesterséges intelligencia „rabságába”!
„Képzelje el, hogy képes lesz visszavenni az irányítást a saját adatai, a világ technológiája és jövője felett! Ez ma még csak a digitális szuverenitás ígérete, de nem lehetetlen megvalósítani. Ma kell megtalálnunk azokat az eszközöket, amelyek segíthetnek abban, hogy a jövőben is független döntéseket hozhassunk a digitális technológiák fejlesztéséről, bevezetéséről és szabályozásáról, miközben megvédjük saját értékeinket és érdekeinket” – írják a napokban megjelent tanulmányukban a kaiserslauterni Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont szekértői. Ez ma Európa egyik kulcskérdése. 2025 februárjától az EU-ban minden olyan vállalatnak, amely mesterséges intelligenciát fejleszt vagy alkalmaz, intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy alkalmazottai megfelelő szintű mesterségesintelligencia-műveltséggel rendelkezzenek. Ez a követelmény a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály - idehaza kevéssé ismert - 4. cikkéből ered.
„Az adatok ellenőrzése a 21. század olaja" - vélik a német kutatók, mert meglátásuk szerint azok irányítják a digitális gazdaságot, az egész világot, akik ellenőrzik az adatokat. Ez derült ki azon az októberi európai digitális szakmai csúcstalálkozón, amelyen a mesterséges intelligencia gazdasági, ipari és politikai előretörésének előnyeit, egyben potenciális veszélyeit vitaták meg. A felszólalások szinte kivétel nélkül arra hívták fel a figyelmet, hogy a 24. órában vagyunk, mert mi, uniós polgárok, a munkahelyünk, sőt, maguk az országaink is nagymértékben függenek a multinacionális, többnyire amerikai digitális vállalatoktól, amelyek diktálják, ránk erőltetik a saját feltételeiket és adatvédelmi irányelveiket.
A GDPR fontos lépés a saját adatokkal kapcsolatos szuverenitás és önrendelkezés megőrzése felé, de önmagában nem elegendő. A nemzetközi felhőszolgáltatások - amelyek nem mindig felelnek meg az európai szabványoknak - igénybevétele elveszi a magánszemélyektől, de az őket foglalkoztató vállalkozásoktól is azt a lehetőséget, hogy önmaguk rendelkezhessenek a róluk a világhálón fellelhető adatok kezeléséről.
A mesterséges intelligencia még súlyosbítja is ezt a problémát. Az így működő informatikai rendszerek megtanulásához és üzemeléséhez hatalmas mennyiségű adatra van szükség, s ha ezek az adatok rossz kezekbe kerülnek, visszaélhetnek velük. Alkalmasak arra, hogy megsértsék magánéletünket, ellenőrizzék gazdaságunkat, vagy akár aláássák demokráciánkat. „Ezért elengedhetetlen, hogy kiépítsük saját európai mesterséges intelligencia-kompetenciáinkat, és megvédjük adatainkat. Európának be kell fektetnie a kutatásba és fejlesztésbe, hogy függetlenné váljon a nemzetközi technológiai vállalatoktól” – állapítják meg a kaiserslauterni kutatók. Hozzáteszik: a digitális szuverenitás azonban túlmutat az adatokon. Magába foglalja digitális infrastruktúráink biztonságát is, hiszen a kibertámadások száma folyamatosan növekszik és egyre kifinomultabbá válik. Digitális szuverenitásunk biztosítása érdekében elengedhetetlen a hatékony kiberbiztonsági stratégia, és feltétlenül javítanunk kell e téren is az államok, a vállalatok és a magánszemélyek közötti együttműködést.
A digitális szuverenitás végső soron önrendelkezés kérdése, fogalmazták meg az októberi szakmai csúcstalálkozón. Arról szól, hogy átvegyük az irányítást digitális jövőnk felett, és úgy alakítsuk azt, hogy az összhangban legyen értékeinkkel és érdekeinkkel. Ezért javasolták, hogy az unió valamennyi országában hozzanak létre speciális kutatóintézeteket, amelyek egyrészről kulcsszerepet vállalhatnának a mesterséges intelligencia fejlesztéséből, másrészről annak ellenőrzéséből is.
A felhőszolgáltatásokban, a közösségi média terén, de a politikai életben is mindenütt erőszakosan jelenlévő adatgyűjtési hullám idején egyre fontosabbá válik, hogy maguk az emberek is pontosan tisztában legyen személyes adataik „értékével”. A német kutatók a legfontosabb teendőket három konkrét lépésben foglalták össze. Ezeket mindenki, aki az internet soha nem felejtő digitális terében mozog, megteheti a szuverenitása megerősítése érdekében.
Az első lépés a digitális jelenlét úgynevezett „auditálása”. Mindenki kutasson egy kicsit, hogy képbe kerüljön, hol tárolják az adatait. Szisztematikusan nézze át fiókjait, felhőszolgáltatásait és a használt platformjait. Minden szolgáltatásnál kérdezze meg magától: tényleg szükségem van erre? Milyen adatokat kell közzé tennem? Törölje azokat a régi fiókokat és szolgáltatásokat, amelyeket már nem használ aktívan.
A második teendő az adatvédelmi beállítások optimalizálása. Ki-ki böngésszen az általa használt szolgáltatások adatvédelmi beállításai között. Csökkentse minimálisra az engedélyeket. Használja a profilja láthatóságának engedélyezésekor a „csak én” funkciókat, tiltsa le a követési beállításokat, és válasszon adatvédelmi szempontból kedvező alternatívákat a standard szolgáltatások helyett.
A harmadik ajánlott teendő a decentralizáció és titkosítás. Ezt úgy lehet elérni, ha olyan decentralizált szolgáltatásokat vesz csak igénybe, amelyek az úgynevezett „nyílt forráskódú” kategóriába tartoznak. Használjon végpontok között titkosított üzenetküldőket, tárolja a bizalmas adatokat saját üzemeltetésű vagy titkosított felhőkben. „Ezt a nagy szolgáltatások hálózati hatása miatt könnyebb mondani, mint megtenni” - ismerik el a német kutatók is, de mint mondják: a rutin egyetlen módosítása is megváltoztathatja az adatok biztonságát.