Kéri László: Orbánnak már nincs társadalmi bázisa, csak klientúrája
A saját politikai felelősség mentegetésére, és az elkövetett kormányzati hibák örökös felmentésére használt „Brüsszel” mára már mágikus szitokszóvá vált – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Kéri László politológus, aki visszatekintett a 2024-es évre. Kifejtette, hogy Magyarország nemzetközi megítélése folyamatosan romlik azért, mert állandóan szembemenetel a szövetségi rendszerrel, és ha bármilyen gond felvetődött Brüsszelt okolják. A háború is Brüsszel miatt van, és most már ott tartunk, hogy Orbán Viktor szerint Brüsszel az ukránokat segíti.
Januárban a svéd NATO-csatlakozás késleltetése miatt mindenki körülröhögött minket, ez volt az a hónap, amikor Orbán elment, hogy majd vétóval megakadályozza Ukrajna támogatását, aztán kiküldték egy kávéra – emlékeztetett Kéri László, aki szerint az évet megtörte a júniusi választás, de előtte, februárban kitört a kegyelmi-botrány, ami miatt két nőt lemondattak, gondolt Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter távozására. „Három napig megnyugodott a Fidesz, Balog (Zoltán püspök – a szerk.) maradt a helyén, a látványos rendrakásban pedig megjelent a volt férj, akivel nem tudtak mit kezdeni. Magyar Pétert nem az ügy, hanem a két nő bűnbakká tétele háborította fel. A politikai ügyintézést testközelből láthatta, ezzel akarták eltakarni a többi vitatható dolgot, és ezt nem tudta megoldani a Fidesz, egyre inkább új kérdőjelek rajzolódtak fel.”
A politológus emlékeztetett, február 10.-én történt a nők lemondása, február 11.-én pedig lement Magyar Péter Partizán-interjúja, amelyből olyan ügy lett, hogy ezt már nem lehetett eltakarni. „Az első interjú egy kitálalás volt, ebben elemi felháborodás volt, ha bukott a két nő, akkor bukjanak azok is, akik emögött voltak. Magyar Péter több lapot kirakott az asztalra, amiket a média kezdett felfordítani, hogy milyen ügyeknek nem jártak a végére. Olyat mondott ki valaki, ami köztudott volt, mindenki emlegetett, csak ezek a pletykák nem voltak médiaképesek. Rá nem lehetett azt mondani, hogy Gyurcsány-bérenc.”
Az igazi fordulat március 15-én következett be, amikor a támadások nem jöttek be, és kiderült, törököt fogtak Magyar Péterrel, mert ebből az emberből a fordítottja jött ki – folytatta Kéri László, aki szerint ez azért volt nagy dolog, mert önként jelent meg a nagygyűlésen egy akkora tömeg, amekkora nagyon régen volt Budapesten, köztük nagyon sok fiatal. „A 12 pont kihirdetése után elindult egy szokatlanul gyors hólabda és teremtette meg a politika alternatívát.”
Április 6-án volt a Kossuth téri tüntetés és április 8-tól június 8-ig Magyar körbejárta az országot, ez volt az év legjelentősebb eseménye – fejezte be a felsorolást Kéri László, aki szerint június 9. kettétörte ezt az évet.
A politológus szerint Magyar Péterben egyrészt ott volt, amit megtapasztalt, hogy rá mennyin kíváncsiak, másrészt, hogy a médiában nem volt helye, de a közösségi média befogadta. „Folyamatosan tanul, alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, a potenciális közösségét eléri a social médiával és ehhez épít egy flexibilis mozgalmi hátteret, ami eddig Magyarországon ismeretlen volt, mint a Talpra Magyarok vagy a TISZA Sziget közössége, amelyeket nem föntről szerveztek, ugyanis máig sincs pártközpont.”
Senki nem gondolt arra, ami június 9-én kiderült, hogy a második legnagyobb párt lett a Tisza
Vadonatúj jelenség intézményesült, és az év végére egy többé-kevésbé egyenrangú kihívó erőnek a megjelenéséhez a Fidesz nem tudott alkalmazkodni – mondta Kéri László. „A Fidesz még mindig Magyart akarja kinyírni, de nem veszik észre a bumeránghatást, a Fideszre a TISZA Sziget jelenti a veszélyt. Forradalmi hangulat van ezeken a rendezvényeken, itt saját szabad idejükben vannak az emberek, hihetetlen önerőt, dinamikát mutat, Magyar pedig rájött, hogy ő ennek a mozgalomnak a terméke. Elindult, mint egyszemélyes harcos, aki megtalálta a szunnyadó közösséget, azt felélesztette, a közösség pedig elkezd Magyarból politikust nevelni. A polgári körök nem ilyenek voltak, azokat felülről szervezték, Magyar pedig közben politikussá nőtte ki magát 4-5 hónap alatt.”
Kéri László szerint a közvélemény és a média úgy volt vele, hogy „láttam én már karón varjút”. „Az első változási pont június 9. volt, hogy hűha, komolyan kell venni, a második változás augusztus második fele, amikor eljött a kórházjárós időszak – ez volt az első tégla a rendszerkirakatban – 8-10 kórházba elment, nyomta a socialba, és nem tehette meg a média, hogy ne vegye át hírként. Ezzel bevonult a mindennapos médiába. Ugyanezt a vasúttal és a tömegközlekedéssel is meg tudta tenni, jött volna az iskola, de azt elmosta az árvíz, és abból is jól jött ki.” A politológus szerint ez elkezdte megváltoztatni a közvéleménynek azt a részét is, amelyik sokáig gyanakodó volt.
Ha Orbán erőszakhoz folyamodna abban az esetben, ha elvesztené a választást, akkor szembe kell nézni azzal, hogy ez a Tisza-tábor van olyan erős, hogy vele szemben fel tud lépni – tekintett már előre Kéri László. „Furcsa év elé nézünk, én azt tanultam meg Orbán Viktorból, hogy csak az erőből ért. Neki nincs társadalmi bázisa, csak klientúrája, amely csak akkor mozdul, ha megkapja a maga zsebpénzét. Orbán nem akar Ceausescu lenni, de hogy milyen lépésekre lesz képes, arra nincs fantáziám, az én eszem nem azon jár, hogyan kell mindenáron fenntartani a hatalmat.”
Kéri László szerint, ha lebecsülik a Tisza Párt és a TISZA Sziget mögött levő társadalmi szélességet és erőt, akkor nagyon nagy hibát követnek el.
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg:
